Puccsoló külügyminiszter, bizonytalan kancellár

Publikálás dátuma
2017.10.03 07:31
Fotó: Népszava
Fotó: /
A volt koalíciós társak egymást fúrják Ausztriában, miközben a szélsőjobb hátradőlve várhat a biztos kormányzásra.

Utolsó napjait éli Ausztriában a szociáldemokratákból (SPÖ) és a kereszténydemokratákból (ÖVP) álló nagykoalíció, az október 15-ére előrehozott választások előtt már az utolsó kormányülést is megtartották. Formálisan már nincs tovább, de a második világháború óta hosszú évtizedekig együttműködött pártok még mindig elszántan harcolnak egymás ellen.

„Nincs megállás az utolsó pillanatig” – jelentette ki a 31 éves Sebastian Kurz, a néppárt új vezetője, aki minden közvéleménykutatás szerint megnyeri a választásokat, s beül a kancellári székbe. A kérdés csak az, hogy elegendő szavazatot tud-e összegyűjteni magának, vagy ami valószínűbb, valamelyik másik párttal, vélhetően a szélsőjobboldali szabadságpárttal (FPÖ) kell majd koalíciót alakítania. A Heinz-Christian Strache vezette szélsőségesek, akik tavaly csak kevéssel vesztették el az elnökválasztási küzdelmeket a Zöldek jelöltjével szemben, szép lassan csúsztak vissza az elsőről az elmúlt hónapokban a hol második, hol harmadik helyre. De mert nélkülük szinte lehetetlen lesz Ausztriában kormányozni, a kék színű szimbólumot viselő párt – kis túlzással – hátradőlve várja a küzdelem kimenetelét.

Amikor mégis politikai lövöldözésbe kezd, akkor elsősorban az esélyesebb pártot, a kereszténydemokratákat veszi célba. Nehogy az ÖVP túlnyerje magát, és semmilyen vagy roppant gyenge pozícióba nyomja a szabadságpártot. Így kezdett alig pár hete ügyes adagolásban titkos iratokat szivárogtatni az FPÖ elnöke, majd nyomában a bulvárlapok, állítva, hogy a külügyminiszteri tisztséget betöltő Kurz nem váratlanul állt pártja élére kancellárjelöltként idén májusban, amikor elődje, a 2014 óta pártvezető és alkancellár Reinhold Mitterlehner, elunva az ellene szervezett intrikákat ,minden tisztségéről lemondott. Akkor úgy tűnt, hogy az ifjú politikus, két napos gondolkodási idő után, kvázi önmagát feláldozva a közösségért, fogadta el a párttagok felkérését a megrendült ÖVP átvételére. Az először töprengő Kurz, miután döntött, gyors volt és eltökélt, teljes pártreformot jelentett be, a pártvezér hatalmának, sohasem volt megerősítését, személycseréket, sőt pillanatokon belül a nagykoalíció felmondását és idő előtti választások kiírását.

A titkos iratok szerint azonban nem spontán puccs, hanem 2016 nyara óta gondosan előkészített hatalomátvétel történt Ausztriában. Kurz stábja, elsősorban a külügyminisztérium munkatársai, 100 oldalnyi anyagot készítettek az elmúlt hónapokban, benne a hatalomátvétel részletes menetrendjével, új pártprogrammal, kormányprogrammal, személycserékkel. A lépéseket Kurz nyerő pozícióját egyértelműsítő közvélemény kutatások előzték meg, az ÖVP két vezető intrikusának – a frakcióvezető Reinhold Lopatkának és a belügyminiszter Wolfgang Sobotkának pedig azt a feladatot osztották, hogy a koalíciós pártok közötti hangulatot rontsák, Mitterlehnernek pedig elvegyék a kedvét a munkától. Magyarán, az eddig egyedül biztosnak tűnő elem, hogy tudniillik mikor lesz elege Mitterlehnernek, a gondosan felépített terv egyetlen bizonytalansága volt.

Sebastian Kurz, a titkos papírok szerint, az elmúlt esztendőben folyamatosan lódított, amikor eltökélten állította, hogy beéri a külügyminiszterséggel és nagyra tartja elődje tevékenységét. De a vád súlyához képest elég ügyesen mászott ki a csávából, arra terelve a szót, hogy akik neki segítettek a programkidolgozásban, azok szabadidejükben cselekedtek, s nem a hivatali idejüket herdálták.

Messze nem volt ennyire talpra esett a jelenlegi kancellár, az SPÖ-t vezető Christian Kern, akiről a múlt héten szivárogtattak ki - vagy 20 oldalon – kellemetlenségeket. Egészen pontosan egy idén februárból származó elemzésről van szó, amelyet részben az Izraelben augusztusban letartóztatott, eladdig Kern választási tanácsadójaként dolgozó Tal Silberstein illetve az ő kérdéseire választ kereső osztrák szakértők dolgoztak ki. Ez utóbbiak a Kern előtt „kettővel” volt kancellár, a lobbistává átalakult, Silbersteinnel szuper viszonyt ápoló Alfred Gusenbauer irodájában dolgoznak.

A kézről kézre járt, majd teljes terjedelmében az Österreich című napilapnál landolt és közzétett anyag szerint az SPÖ választási kampánya erőtlen, gyengék, alkalmatlanok a párt vezetői, különösképpen a pártelnök. Az elemzés szerint a kancellári-pártelnöki székbe 2016 májusában került Kern tapasztalatlan, nincs karizmája, mindazonáltal nem bízik egyáltalán a munkatársaiban. Elképzeléseit sűrűn váltogatja, nagyon hiú, a politikai témákban puha és bizonytalan, a bírálatokat viszont egyáltalán nem viseli el. Frusztrált és könnyen pánikba esik.

A szociáldemokrata kormánytagok lecseréléséről is konkrét javaslatokat tett elemzés ráadásul az SPÖ saját fészkéből származik, hozzáértők a kemény szövegben időnként a volt kancellár, Gusenbauer stílusát is felismerik. Az Österreich című újság szerkesztői a dehonesztáló anyag mellé tették a Kurz emberei által kikutatott, lejáratásra szánt információkat. Például, hogy Kern csuklóján egy 28 ezer eurós óra ketyeg vagy hogy a baloldali vezér a kislányát katolikus privátiskolába járatja. Christian Kern annyira felbőszült a „status quo elemzése” címet viselő szöveg közzé tételén, hogy lemondta a televíziós csatornát is működtető Österreichnél az esti fellépést. A drága percekben mért kampányfinisben!

Nem mond le a kancellár
Christian Kern osztrák kancellár nem mond le azután, hogy kiderült: a sajtóban indult antiszemita és Sebastian Kurz néppárti politikus elleni kampány mögött a nagykoalíció nagyobbik pártja, a szociáldemokrata SPÖ áll. Különféle Facebook oldalakon azt állították, hogy az ÖVP elnöke a "Soros-hálózat" tagja. Lapértesülések szerint az akciót az SPÖ izraeli kampánytanácsadója, Tal Silberstein irányította. Az ÖVP szerint felmerül Kern felelőssége.

2017.10.03 07:31

Moszkvában egyre feszültebbek a rakétavédelmi rendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.09.26 09:00

Fotó: NurPhoto/ Jaap Arriens
Az 1987-es fegyverkorlátozó egyezmény felmondásával fenyegetőzik Oroszország, mivel az amerikaiak Romániába és Lengyelországba telepítenének rakétavédelmi rendszereket, sőt, utóbbi egy állandó bázist is szívesen látna.
A romániai Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi rendszer és a Lengyelországban épülő hasonló a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF-szerződés, Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) felbontását kockáztatja, a felelősség pedig az Egyesült Államokat terheli, legalábbis az orosz külügyminisztérium szerint. Erről Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium non-proliferációért – a nukleáris fegyverkezés visszaszorításért – felelős igazgatója beszélt kedden az ITAR-Tassz hírügynökségnek. Moszkva nem először fenyegetőzik az európai (és nemcsak európai) stabilitás és biztonság egyik legfontosabb sarokkövének számító INF-szerződés felmondásával. Vlagyimir Putyin már 2007. február 10-én bejelentette, hogy nem tekinti Oroszországra hatályosnak a szerződést, ha az Egyesült Államok folytatja a volt Varsói Szerződés tagországaiba tervezett rakétavédelmi programját. A kérdés azóta is nyitott, Moszkva és Washington kapcsolata pedig az ukrán válság kezdete óta a végsőkig feszült. A Putyin vezette Oroszország kezdettől nem rejtette véka alá, hogy haderejét az egykori Szovjetunió szintjére duzzasztaná vissza, ami félelmet kelt a térség országaiban és idegességet Washingtonban.    Putyin idén júliusban is Helsinkiben Donald Trump amerikai elnöknek felvetette ezt a kérdést, a sajtótájékoztatón is veszélynek nevezte a kelet-közép-európai térségbe telepített védelmi rendszereket. Tárgyalásra azóta nem került sor, az, hogy most az orosz külügy ismét az INF-szerződés felbontásával kezdett fenyegetőzni, vélhetően nem független attól, hogy múlt héten Andrzej Duda lengyel elnök washingtoni látogatása során azt jelentették be, hogy az Egyesült Államok állandó katonai jelenlétet tervez Lengyelországba. Valamint az is, hogy Moszkva hevesen bírálta az a közelmúltbeli bejelentést is, hogy Washington Aegis rakétavédelmi rendszert ad el Japánnak. Oroszország viszont hétfőn jelezte, hogy az orosz felderítőgép múlt héten történt szíriai lelövése nyomán, (amiért Izraelt hibáztatja) leszállítja Damaszkusznak a korábban megvett, de leállított S300-as orosz rakétavédelmi rendszert, amit viszont Washington bírál. Az INF-szerződés felbontásának meglebegtetése viszont közvetlenül az S-300-as bírált eladása után történt. James Mattis amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben, tegnap közölte, nincs még végleges döntés a Lengyelországba tervezett amerikai katonai támaszpont kérdésében, Washington egyelőre tanulmányozza a lengyel javaslatot. 
Az INF -szerződést 1987. december 8-án írta alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.
Szerző
2018.09.26 09:00
Frissítve: 2018.09.26 09:00

Letöltendő börtönt kapott, tíz évre is rács mögé kerülhet Bill Cosby

Publikálás dátuma
2018.09.26 08:35

Fotó: POOL / AFP/
Bebizonyosodott, hogy bedrogozott és megerőszakolt egy nőt az amerikai komikus, és az ítélet szerint börtön vár rá ezért. Ő az első, akit a #MeToo kezdete óta már el is ítéltek.
A pennsylvaniai bíróság szexuális bűncselekmények miatt ítélte letöltendő börtönbüntetésre Bill Cosbyt. A kedden hozott ítélet értelmében legkevesebb három, legfeljebb 10 évre kerülhet rácsok mögé a most 81 éves férfi - írja az Euronews.
Bűnösségét már tavasszal kimondta az esküdtszék.
A Temple University egykori adminisztrátora, a Cosbyt akkoriban barátjaként kezelő Andrea Constand indította a pert, és az eljárás során bebizonyosodott, hogy 2004-ben bedrogozta és megerőszakolta philadelphiai otthonában a tévésztár.
A szexuális zaklatás ellen küzdő #MeToo mozgalom elindulása óta Cosby az első híresség, akit már elítéltek.
2018.09.26 08:35