A Népszava információi szerint a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára két nagy témakör megvitatását javasolja a munkaadók, munkavállalók és a kormány képviselőinek egyeztető fórumán: egyrészt a tavaly ősszel megkötött bérmegállapodás első hónapjainak értékelését, másrészt a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról megkezdett népszavazási aláírásgyűjtést.
A kormány álláspontját most sem jelezte előzetesen Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, az várhatóan majd csak a találkozó előtti napon tartandó kormányülésen alakul ki, de az utóbbi hetekben mindkét kérdésről jelentek meg kormányzati, munkaadói és munkavállalói vélemények egyaránt.
A bérmegállapodás felülvizsgálata több ok miatt is aktuálissá vált. Egyrészt az egyezség szerint újra kell gondolni a bérmegállapodást, ha a hazai bruttó bérek emelkedése meghaladja a 11,4 százalékot, márpedig a KSH adatai szerint a nemzetgazdaság egészét nézve idén január és július között 12,6 százalékos volt az emelkedés.
Ha ez nem lenne elegendő indok a tárgyalások megnyitására, ott van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban tett javaslata, hogy a megállapodásban szereplő jövő évi fél százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentés helyett legalább 3,5 százalékponttal legyen kevesebb a szocho mértéke a munkaadóknak. Az mfor.hu erre vonatkozó kérdésére Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón nem utasította el a lehetőséget, sőt a kamarai kérést tárgyalási alapnak nevezte. Rolek Ferenc a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is azt kezdeményezte, hogy a 2019-re tervezett 6 százalékos reálkereset növekedéshez kötött szociális hozzájárulási adó csökkentés egy részét előre kellene hozni 2018-ra. Korábban ehhez hasonló álláspontot képviselt Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke is.
A Liga Szakszervezetek hétfőn hozta nyilvánosságra saját javaslatát, amelyben a munkavállalói terhek csökkentésére tett javaslatot a tömörülés. Az érdekvédők szerint elsősorban a munkavállalók által fizetett járulékokat kellene csökkenteni, mert ez hozna nettó béremelkedést. A kedvező foglalkoztatási adatok a Liga szerint felvetik a kérdést, hogy szükséges-e egyáltalán fenntartani ezt a járulékot.
Szintén szakszervezeti kezdeményezés a diplomás minimálbér bevezetésének javaslata, amit a Szakaszervezetek Együttműködési Fórumához (SZEF) tartozó Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) vetett fel ismét. Az elképzelések szerint 30-35 százalékkal a szakmunkások garantált minimálbére fölött kellene meghúzni a diplomás bérek alsó szintjét.
A VKF október közepére tervezett ülésén napirenden lesz a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításának kérdése is, hiszen tart az erről szóló népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) támogatásával. A tömörülés pár nappal ezelőtt elvégzett, nem reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a dolgozók 96 százaléka egyetért az ünnepi készülődés napjának munkaszüneti nappá nyilvánításával. Az InfoRádióban megjelent adatok ismeretében nem kizárt az sem, hogy a háromoldalú találkozó előtti napon a kormány – a megszokott módon – elébe megy a nagy tömegek által támogatott követelésnek és maga javasolja az újabb munkaszüneti nap bevezetését.
