Újraindulnak a bértárgyalások

Publikálás dátuma
2017.10.02 19:14
FOTÓ: Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Október 12-re összehívta a Versenyszféra Konzultációs Fórumának (VKF) következő ülését a kormányoldal. További járulékcsökkentés és a december 24-i szabadnap is téma lesz.

A Népszava információi szerint a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára két nagy témakör megvitatását javasolja a munkaadók, munkavállalók és a kormány képviselőinek egyeztető fórumán: egyrészt a tavaly ősszel megkötött bérmegállapodás első hónapjainak értékelését, másrészt a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról megkezdett népszavazási aláírásgyűjtést.

A kormány álláspontját most sem jelezte előzetesen Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, az várhatóan majd csak a találkozó előtti napon tartandó kormányülésen alakul ki, de az utóbbi hetekben mindkét kérdésről jelentek meg kormányzati, munkaadói és munkavállalói vélemények egyaránt.

A bérmegállapodás felülvizsgálata több ok miatt is aktuálissá vált. Egyrészt az egyezség szerint újra kell gondolni a bérmegállapodást, ha a hazai bruttó bérek emelkedése meghaladja a 11,4 százalékot, márpedig a KSH adatai szerint a nemzetgazdaság egészét nézve idén január és július között 12,6 százalékos volt az emelkedés.

Ha ez nem lenne elegendő indok a tárgyalások megnyitására, ott van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban tett javaslata, hogy a megállapodásban szereplő jövő évi fél százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentés helyett legalább 3,5 százalékponttal legyen kevesebb a szocho mértéke a munkaadóknak. Az mfor.hu erre vonatkozó kérdésére Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón nem utasította el a lehetőséget, sőt a kamarai kérést tárgyalási alapnak nevezte. Rolek Ferenc a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is azt kezdeményezte, hogy a 2019-re tervezett 6 százalékos reálkereset növekedéshez kötött szociális hozzájárulási adó csökkentés egy részét előre kellene hozni 2018-ra. Korábban ehhez hasonló álláspontot képviselt Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke is.

A Liga Szakszervezetek hétfőn hozta nyilvánosságra saját javaslatát, amelyben a munkavállalói terhek csökkentésére tett javaslatot a tömörülés. Az érdekvédők szerint elsősorban a munkavállalók által fizetett járulékokat kellene csökkenteni, mert ez hozna nettó béremelkedést. A kedvező foglalkoztatási adatok a Liga szerint felvetik a kérdést, hogy szükséges-e egyáltalán fenntartani ezt a járulékot.

Szintén szakszervezeti kezdeményezés a diplomás minimálbér bevezetésének javaslata, amit a Szakaszervezetek Együttműködési Fórumához (SZEF) tartozó Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) vetett fel ismét. Az elképzelések szerint 30-35 százalékkal a szakmunkások garantált minimálbére fölött kellene meghúzni a diplomás bérek alsó szintjét.

A VKF október közepére tervezett ülésén napirenden lesz a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításának kérdése is, hiszen tart az erről szóló népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) támogatásával. A tömörülés pár nappal ezelőtt elvégzett, nem reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a dolgozók 96 százaléka egyetért az ünnepi készülődés napjának munkaszüneti nappá nyilvánításával. Az InfoRádióban megjelent adatok ismeretében nem kizárt az sem, hogy a háromoldalú találkozó előtti napon a kormány – a megszokott módon – elébe megy a nagy tömegek által támogatott követelésnek és maga javasolja az újabb munkaszüneti nap bevezetését.

Szerző

A családok harmadánál vészhelyzetet okozna egy váratlan kiadás

Publikálás dátuma
2019.03.23 11:40

Fotó: Shutterstock
És ha sikerül is áthidalni a pénzhiányt, akkor is adósságcsapdába ragadhatnak a famíliák.
Bármikor előfordulhat, hogy elromlik a mosógép vagy tönkremegy a tévé, netán egy betegség miatt kell újratervezni a mindennapokat – sokat elmond a valós jövedelmi helyzetről, hogy képesek-e fedezni a magyar családok az ezekhez hasonló, nagyobb összegű váratlan kiadásokat, írja a 24.hu Közel egy évvel ezelőtt arra jutottak a kutatók, hogy a háztartások szintjén a váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg átlagosan 300 ezer forintra lenne szükség, azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a családi költségvetést. És bár a famíliák kétharmada takarékosnak vallja magát - erre jutott a Pulzus - a családok 33 százaléka az említett 300 ezer forintos összegnek egyetlen forintját sem tudná megtakarításaiból fedezni.  (És 30 százalék csak részben tudná ezt a summát előteremteni.) Ráadásul a Pulzus  kérdései nem tekinthetőek teoretikusnak, ugyanis a válaszadók egyharmada szembesült az utóbbi évben 300 ezer forint körüli váratlan kiadással. És emiatt a válaszadók 26 százaléka verte magát tartozásba - meglehetősen nagy összegűbe. Hetven százalékuk jelenleg is 100 ezer forintnál súlyosabb összeggel tartozik egy korábbi váratlan kiadása miatt, 30 százalékuk 300 ezer forintnál is nagyobb adósságba keveredett.

Kedden kitör tejháború - tüntetnek a Penny Market akciója miatt

Publikálás dátuma
2019.03.23 09:47

Fotó: Shutterstock
Szlovákiában drágább az a tej, mint amennyiért itt árusítja a Penny.
Kedden a Penny Market alsónémedi központja előtt tüntetnek a tejtermelők az áruházban árult, szlovákiai olcsó tej miatt, írja a hvg.hu. (Emlékeztetőül: csütörtökön hirdette meg a Penny Market az akciós tejet, egy hétig a 149 forint helyett 135 forintért kapható a másfél százalékos UHT tej.) „Miért nem a magyar tejjel akciózik?” – magyarázta a felindulás okait a László Róbert, a tejtermelők demonstrációs bizottságának az elnöke, aki egyébként egy makói tejtermelő gazdaság vezetője. A terméktanács demostrációs bizottságának elnöke szerint van bőven magyar tej a piacon.  (A Penniy Market közleményében az állt, hogy nem volt itthon elegendő tej.) "Egyelőre az időpontot tűztük ki a demonstrációra, az engedélyeket megkértük a rendőrségtől, hétfőn döntenek majd, hogy tüntethetünk-e." - mondta László Róbert, a Tej Terméktanács demonstrációs bizottságának elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy a Penny fújja le az akciót".   Az üzletlánc ráadásul tagja a Tej Terméktanácsnak, hetekig egyeztettek a terméktanács termelői, feldolgozói, és a kereskedők a közös stratégiáról, most úgy tűnik, hogy a Penny kifarolt a megállapodásból. Mindezt úgy, hogy László szerint ezzel az akciót nulla haszonkulccsal bonyolíthatja le a kereskedő, hiszen Szlovákiában a nyerstej ára magasabb, mint itthon. Másfelől a tejtermelők képviselője megnézte a szolvák üzletekben árult, hasonló másfél százalékos UHT tej árát, kiderült, hogy ott drágább, mint a most akciós áron, magyar polcokra tett tej.