Eldőlt! Hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

Publikálás dátuma
2017.10.03 13:55
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
A gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós, Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok megfigyelésében végzett munkájával érdemelte ki az elismerést.

Évtizedekig tartó kutatás után tudósok egy nemzetközi csoportja 2015. szeptember 14-én két fekete lyuk ütközése révén végre közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által egy évszázada megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. A gravitációs hullámok egy 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisból érkeztek a Földre, ahol az Egyesült Államokban működő LIGO észlelte őket.

A jelek igen gyengék voltak, mire elérték a bolygót, de már ez is forradalmat ígért az asztrofizikában - olvasható az indoklásban. A gravitációs hullámok révén a világűrben zajló jelentős események megfigyelésének teljesen új útja nyílik meg, ami jelenlegi tudás határait feszegeti - fűzték hozzá.

Eddig többek között elektromágneses sugárzásra és a részecskékre, például a kozmikus sugárzásra vagy a neutrínókra támaszkodva kutatták a világegyetemet. A gravitációs hullámok viszont közvetlen nyomai a téridő változásainak. Ez teljesen új irányt szab a kutatásoknak és ismeretlen területekre nyit ajtót. Felfedezések garmadája vár azokra, akiknek sikerül észlelni a hullámokat és megfejteni az általuk hordozott üzenetet - írta az akadémia.

A LIGO együttműködésben több mint húsz ország ezernél is több kutatója vesz részt, munkájuk csaknem ötven éves elképzelést váltott valóra az obszervatórium megépítésével és a gravitációs hullámok közvetlen észlelésével.
A három kitüntetett munkája felbecsülhetetlen volt a LIGO sikerében az indoklás szerint. Rainer Weiss, Kip Thorne és Barry Barish vezető szerepet játszott az obszervatórium létrejöttében, ezáltal abban, hogy négy évtizednyi erőfeszítés után két éve sikerült végre közvetlenül észlelni a gravitációs hullámokat.

Einstein pár hónappal azután, hogy közzétette általános relativitáselméletét, 1916 júniusában jósolta meg, hogy minden gyorsuló tömeg gravitációs hullámot kelt és a hullámok annál erősebbek, minél nagyobb az objektum tömege. Gravitációs hullámokat tehát elsősorban nagyszabású kozmikus események, például szupernóvák vagy összeolvadó fekete lyukak keltenek, a hullámok azonban még ezek esetében is csak olyan parányi - pár kilométeres távolság esetén a proton átmérőjének töredékét jelentő - változásokat okoznak a téridőben, hogy még maga Einstein sem hitt abban, hogy valaha mérhetők lesznek. Közvetve 1974-ben sikerült kimutatni őket.

A LIGO a világ egyik legérzékenyebb tudományos műszere, amely nemrég esett át nagyszabású fejlesztésen. Az egymilliárd dolláros szerkezet két egyforma, négy kilométer hosszú lézerdetektorból áll, amelyeket a kaliforniai és a massachusettsi műszaki egyetem, a Caltech és az MIT épített abból a célból, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. A detektorok egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van és a proton méreténél tízezerszer kisebb változásokat képesek mérni a téridőben.

Az adatokat nemzetközi összefogásban értékelik, az együttműködésben magyar kutatócsoportok is közreműködnek: köztük a Frei Zsolt asztrofizikus által irányított Eötvös Gravity Research Group és a Wigner Fizikai Kutatóközpont, amelynek munkatársai a LIGO és az Olaszországban működő Virgo detektor közös adatfeldolgozásában vesznek részt.

A kitüntetettek 9 millió svéd koronával ((291,6 millió forintos összeggel) gazdagodnak. Ennek felét Rainer Weiss kapja, a másik felén Kip Thorne és Barry Barish osztozik. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Szerző
2017.10.03 13:55
Frissítve: 2017.10.03 15:25

Vizet találtak a Holdon

Publikálás dátuma
2018.08.21 20:13

Fotó: AFP/
Az indiai Csandrajáan-1 űrszonda lassan 10 éves mérései alapján mutatták ki a vízjeget a Hold sarkvidékein.
A fagyott vizet a Hold északi és déli sarkán figyelték meg a kutatók, akik a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban publikálták tanulmányukat - írja az MTI. A kutatás eredményeit az indiai Csandrajáan-1 űrszonda egy műszerének adataira alapozták. Az első Hold-körüli pályára állított indiai űrszonda 2008-2009-es küldetése alatt a Hold ásványtani feltérképezését végezte.
A tudósok szerint a Holdon megfigyelt vízjég foltokban helyezkedik el. A Hold déli pólusán a jég főleg a kráterekben koncentrálódik, az északin viszont ritkább, jobban szétszóródott foltokban található. Az indiai szonda fedélzetének ásványokat feltérképező Moon Mineralogy Mapper (M3) eszköze a felszínen jelen lévő vízjég három jellegzetes sajátosságát is azonosítani tudta.
Az M3 nemcsak a jégtől elvárt fényvisszaverő tulajdonságot mutatta ki, de képes volt közvetlenül mérni azt a jellegzetességet, ahogy a vízjég molekulái elnyelik az infravörös fényt. Ennek alapján különbséget tudott tenni a folyékony víz, a pára és a szilárd jég között. A Hold hőmérséklete nappal a 100 Celsius fokot is elérheti, ami nem épp a legmegfelelőbb környezet a felszíni jég megmaradásához.
A Hold tengelyferdesége miatt azonban akadnak olyan területek a pólusain, ahová soha nem ér el a napfény. A tudósok szerint a sarkokon állandóan árnyékban lévő kráterek hőmérséklete nem emelkedik mínusz 157 Celsius-fok fölé, és ez már olyan környezet, amelyben a vízjég sokáig stabilan meg tud maradni.
Az új tanulmány megállapításai a korábbi kutatásokat is igazolják, amelyek a Hold déli pólusán közvetett módon mutatták ki a vízjég jelenlétét, ám azokat akkor még más jelenségekkel is lehetett magyarázni, mint például a szokatlanul tükröződő holdi talajjal.
A kutatók szerint ha elegendő vízjég található a Hold felszínén - a legfelső néhány milliméteren belül -, az akár egy jövendőbeli emberi Hold-misszió számára is hozzáférhető forrás lehet. Felszíni vízjeget a Naprendszer más égitestjein is találtak már a tudósok: például a Merkúr északi pólusán és a Ceres törpebolygón.
2018.08.21 20:13

Testvéri tankok tiporták el a prágai tavaszt

Ötven éve a Varsói Szerződés tagállamai – köztük Magyarország – inváziót indítottak Csehszlovákia ellen, hogy felszámolják az Alexander Dubček pártfőtitkár nevével fémjelzett prágai tavaszt, az "emberarcú szocializmus" kísérletét.

Szerző

Megosztás
2018.08.21 16:44
Frissítve: 2018.08.21 16:54
A Szovjetunióban bekövetkezett rövid enyhülés átsugárzott a szocialista országokraAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
1968-ban a Varsói Szerződés tagállamai több alkalommal is egyeztettek egymással a csehszlovák reformokrólAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Antonin Novotný lemondott elnöki és pártvezető posztjáról, helyére Alexander Dubčeket (képünkön) választották megAFP/
Az enyhülési program (Prágai tavasz) hatása jóval túl mutatott CsehszlovákiánAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
A csehszlovák helyzettel kapcsolatban a szovjet külpolitika egyre erősebben „csendes ellenforradalomról” szóltAFP/
A hermetikus határzárig soha nem látott kivándorlás indult meg Ausztria feléAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Határozat született, amelynek értelmében 1968. augusztus 21-én összehangolt inváziót hajtottak végre Csehszlovákia ellenAFP/
A Varsói Szerződés tagállamai ahogy az akkori propaganda nyilatkozta: „testvéri internacionalista segítséget” nyújtottakAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Európa-szerte, még a Varsói Szerződés országaiban is tüntetéseken tiltakoztak Csehszlovákia inváziója ellenAFP/dpa/ Gerhard Rauchwetter
A bevonuló csapatok csak mérsékelt ellenállásba ütköztekAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Az országban a teljes hírzárlat idején nehéz volt hiteles információt szerezni a történésekrőlAFP/
Tüntetés a prágai Vencel térenAFP/
Egy kiürített rádióstúdió az invázió idejénAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Csehszlovák delegáció az ENSZ BT ülésén. A Szovjetunió erőteljes külpolitikai nyomás alá kerültAFP/
Megszálló katonák a prágai mezőgazdasági minisztérium előttAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
A konformizmus több mint húsz esztendeje alatt, eltávolítottak minden ideológiailag kényelmetlen személyt a vezető posztokrólAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Alexander Dubčeket és néhány politikus társát elfogták és katonai repülőgépen Moszkvába szállítottákAFP/