A szólásszabadság megsértése miatt büntettek Strasbourgban

Az szólásszabadság jogának megértése miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden elmarasztalta Oroszországot, amiért Moszkva megrágalmazott egy újságot és annak újságíróját a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró katasztrófájával kapcsolatban közzétett cikkeik miatt.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében aláhúzta, a rágalmazás bűntette miatt az orosz államnak összesen mintegy 5500 euró (mintegy 1,7 millió forint) anyagi kártérítést kell fizetnie a két sértettnek.

Az ügy részleteit ismertetve a bíróság elmondta, hogy az orosz Jelena Milasina újságírónő, a Novaja Gazeta című lap munkatársa az orosz katonai ügyészség ellen szóló bizonyítékokat mutatott be az ellenzéki lap hasábjain megjelent két cikkében a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró katasztrófájában elhunyt egyik áldozat édesapjának és ügyvédje bíráló hangvételű beszámolójára támaszkodva.

A bírák véleménye szerint a szerző és a cikket megjelentető napilap hozzájárult a katasztrófa körül kialakult közérdekű vitához, a rágalmazást kimondó hatóságoknak pedig el kellett volna viselniük a napvilágot látott bírálatokat az áldozatok emléke és hozzátartozóik iránti tiszteletből.

Mint elmondták, a felperesek cikkeikben világossá tették az olvasók számára, hogy az apa és az áldozatok ügyvédje olyan tényekről számolnak be, amelyek - és azok elhallgatása - hatalommal való visszaélést jelentenek. Nem mondható el tehát, hogy a felperesek a leírtakhoz nem szolgáltattak semmilyen ténybeli alapot, az újság és az újságíró a médiaetikai kódex szerint jártak el - tették hozzá.

A bírák aláhúzták, különösen határozott indokok kellenek ahhoz, hogy elítéljenek egy olyan újságírót, aki hozzájárul mások szavainak terjesztéséhez. Az orosz nemzeti bíróságok azonban nem fogalmaztak meg ilyen okokat - hangsúlyozta az emberi jogi bíróság.

2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró, a 118 fős legénység életét vesztette. A K-141 jelzésű orosz Antyej-osztályú robotrepülőgép-hordozó atom-tengeralattjáró szerencsétlensége azután következett be, hogy a hajótestben 100-150 méteres mélységben robbanás következett be. A hivatalos magyarázat szerint az volt a kiváltó ok, hogy az orr-részben - feltehetően a nem megfelelő rögzítés miatt - felrobbant az egyik torpedó. Mintegy két perccel később egy második, nagyobb robbanás is bekövetkezett, minden bizonnyal akkor, amikor a Kurszk a tengerfenékhez ütközött.

A Kurszk az egyik legkorszerűbb orosz tengeralattjáró volt. Tömege 13 900 tonna, hossza 154 méter, két atomreaktora volt, 24 rakétát hordozhatott, és 1995 januárjában állították hadrendbe. A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlása óta több végzetes kimenetelű baleset történt az orosz haditengerészetnél. A Kurszk tengeralattjáró katasztrófája volt.

Szerző
2017.10.03 18:18

Elzárná a kritikus médiát az információtól az osztrák belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:51
Herbert Kickl
Fotó: AFP/ Michael Gruber
Herbert Kickl ugyanazt szeretné megvalósítani, ami Magyarországon már bevett szokás: bizonyos lapokkal a minimumra csökkentené a kommunikációt.
Négyoldalas levélben adta ki a követendő kommunikációs stratégiára vonatkozó utasításokat a tartományi rendőr-igazgatóságoknak Herbert Kickl osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lap által megszerzett levélben a szabadságpárti tárcavezető azt írja: egyes médiumok – maga a Der Standard, a Kurier és a Falter magazin – nagyon egyoldalúan és negatívan írnak a minisztérium vagy a rendőrség munkájáról, illetve bizalmas információkat szivárogtatnak ki.  Ezért aztán a miniszter szerint ezekkel a lapokkal a szükséges – törvényileg még elfogadható –  minimumra kell csökkenteni a kommunikációt, és nem szavad őket például exkluzív értesülésekhez juttatni. Van persze pozitív példa is: a miniszter megemlíti, hogy az ATV nevű kereskedelmi tévécsatornán januártól fut majd egy sorozat a rendőrség mindennapjairól, amelyben pozitív képet festenek majd a rendőrségről, és azokról a témákról lesz szó, amelyeket a minisztérium meghatároz.  A rendőrségi sajtóreferensek a Der Standard szerint már el is kezdték megvalósítani Kickl egy másik utasítását: e szerint minden esetben konkrétan meg kell nevezni a gyanúsítottak állampolgárságát és jogi státuszát – ez azért fontos a bevándorlásellenes Szabadságpártnak, hogy fel lehessen mutatni, ha külföldi, például menekült követ el bűncselekményt. Az igazságügyi minisztérium állásfoglalása szerint azonban ez nem törvényes: a bőrszínre, etnikai és vallási hovatartozásra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha az az ügy megértéséhez feltétlenül szükséges. 
2018.09.25 09:51

Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30