Tantrend lesz a hazafiság

Publikálás dátuma
2017.10.04. 07:03

Egyebek mellett tankönyvekben, múzeumpedagógiai foglalkozásokon jelenhetnek meg hangsúlyosan a hazafias nevelés elemei - mondta lapunknak Sipos Imre a most induló TanTrend.hu oktatási portált bemutató sajtótájékoztatón. 

A miniszteri biztos szerint ez azért is fontos, mert 1990 után a diákok nemzeti identitásának kialakítása háttérbe szorult a magyar köznevelésben, igaz, az utóbbi négy-öt évben már nagyobb figyelmet szenteltek neki. - Ennek kapcsán fogalmazódott meg, hogy az új Nemzeti alaptantervnek (NAT) is tartalmaznia kell ezeket a célokat.

Sipos Imre a múlt heti, Hazafiság iskolája elnevezésű rendezvényen úgy nyilatkozott: nem születhet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos a hazafias nevelés. Mint mondta, cél, hogy az iskolákban is tudatosítsák a tanulókban a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, felelős állampolgárrá neveljék őket.

- A NAT a célok szintjén tudja ezt megfogalmazni, illetve ajánlásokat tud tenni bizonyos pedagógiai programokra, amit az iskola a helyi lehetőségekhez mérten meg tud valósítani. Nyilván nem a NAT fogja leírni, hogy a székesfehérvári gyerekeket vigyék ki Pákozdra, ahol a katonai emlékparkban eltöltenek egy napot, vagy hogy Budapesten a Nemzeti Múzeumban tartsanak múzeumpedagógiai órákat. Erre vannak a helyi kerettantervek - fogalmazott lapunknak Sipos.

Érdeklődésünkre, hogy ő maga részt vesz-e az új NAT fejlesztésében, a miniszteri biztos úgy válaszolt: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatójaként figyelemmel kíséri az eseményeket, de a kutató-fejlesztő munkában nem vesz részt. - Ha megkérdeznek, természetesen elmondom a véleményemet - tette hozzá.

Sipos Imre azt is elmondta, hogy a TanTrend.hu-ra felkerülnek majd a NAT-tal kapcsolatos szakmai anyagok, ám úgy tudja, hamarosan egy új internetes fórum is létrejön, ami csak az új Nemzeti alaptantervvel foglalkozik. A TanTrend egy átfogó, leginkább pedagógusoknak szóló online hírmagazin, ahol szakmódszertani cikkek, ötletek jelennek meg, illetve az aktuális eseményekről, a tanév rendjéről is tájékozódni lehet.

CEU-ügy: várni kell a megállapodásra
Nem tudni, hogy az idén meglesz-e a megállapodás a CEU magyarországi működéséről, a magyar kormány nem tud arról, hogy az amerikai képzés akkreditációja megtörtént volna - mondta az atv.hu-nak Palkovics László oktatási államtitkár annak kapcsán, hogy az Országgyűlés tegnap elfogadta a szintén amerikai McDaniel College itteni működéséről szóló megállapodást. A felsőoktatási törvény módosítása szerint a CEU akkor működhetne tovább, ha az anyaországban, vagyis az Egyesült Államokban is folytat képzést. A hírek szerint a CEU együttműködési megállapodást kötött a New York állambeli Bard College-dzsal, hivatalos információk még nem jelentek meg ezzel kapcsolatban.
A CEU kedd este kiadott egy közleményt, amiben azt írták: az elmúlt hónapok során tárgyalások folytak New York állam és Magyarország kormánya között a CEU budapesti jövőjéről. A CEU szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól, hogy elősegítse a tárgyalások sikerét. A CEU nem vesz részt a tárgyalásokon, arról értesült azonban, hogy azok megteremtették a megegyezés alapját. Az eredmények fényében a CEU úgy ítélte meg, hogy egyetértési megállapodást írhat alá az intézménnyel több évtizede szoros partneri kapcsolatot ápoló Bard College-dzsal, annak érdekében, hogy az Egyetem oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Abban bízunk, hogy ez a megállapodás, ami nem zárja ki a hasonló jövőbeli együttműködéseket más New York-i intézményekkel, a helyzet gyors megoldásának alapját jelentheti. Várjuk, hogy a kormány aláírja, és a parlament ratifikálja a megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az intézmény célja volt - írták.



Szerző

Sokkolta a pártot Botka lemondása

Publikálás dátuma
2017.10.04. 07:02
Botka az MSZP korábbi kongresszusán FOTÓ: Tóth Gergő
A szocialista párt egyelőre próbálja feldolgozni a sokkot, amit Botka László miniszterelnök-jelölt hétfői visszalépése okozott. 

Az MSZP a héten szeretne asztalhoz ülni a potenciális szövetségesekkel, hogy az új helyzetről egyeztessen. Végleges forgatókönyv mintha még nem létezne: többféle változatot hallottunk a tervezett menetrendről. A párton belüli hangulatot jól jellemzi az a nyilatkozat, amit Nyakó István sajtófőnök adott a Hír TV-nek: "Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a testi gyönyörök csúcsát élem át ebben a pillanatban, vagy bárki ebben a pártban. Ez egy nehéz helyzet, túl fogjuk élni.” Az MSZP választási bizottsága és a megyei elnökök zárt ajtók mögött tanácskoztak.

A kormányellenes szavazatok megosztására játszó Fidesznek nyilvánvalóan nem érdeke, hogy Botka lemondása után az MSZP teljesen lenullázza magát. Az ellenzéki pártok esetében már nem ennyire egyszerű feltérképezni az érdekviszonyokat.

Ha a Jobbikon kívüli ellenzék legerősebb pártja látványosan meggyengül, az nem feltétlenül jó a többi demokratikus ellenzéki erőnek – hangsúlyozta Mikecz Dániel, a Republikon Intézet politológusa lapunknak. A szociáldemokrata pártok európai viszonylatban is gyengélkednek, az MSZP eltűnése azzal a veszéllyel járhat, hogy lengyel mintára a baloldal is eltűnik Magyarországon – figyelmeztetett.

Az MSZP-nek ebben a helyzetben a politológus szerint minél előbb választási együttműködést kell kötnie a lehetséges szövetségesekkel: a Demokratikus Koalícióval, a szocialistákat korábban vissza nem utasító Párbeszéddel, valamint a Liberálisokkal. Persze, a DK-val most változik a tárgyalási pozíció, de nem a kisebb pártokkal – jegyezte meg. Ügyes szövetségi politikával, ismert és elfogadott miniszterelnök-jelölttel megakadályozható, hogy tovább gyengüljön az MSZP.

Bár az ellenkezője tűnne logikusnak, a DK-nak sem érdeke az MSZP gyengítése – állapította meg Mikecz Dániel. Egyrészt nem belátható, hogy a szocialista szavazók mekkora arányban váltanának át a DK-ra, másrészt az várható, hogy az MSZP-n belül a DK-val és Gyurcsány Ferenccel való együttműködésre nyitottabb politika jelenik meg.

Más kérdés a 2010 utáni ellenzéki pártok helyzete – folytatta Mikecz. Az LMP és a Momentum már világossá tette, hogy külön listával indul: igaz, az LMP nem zárja ki a koordinált egyéni jelöltek indítását azokkal, akik „nem felelősek a 30 év politikájáért”. Ez a megállapítás az Együttre, a Párbeszédre és a Momentumra vonatkozhat.

Közülük a Momentummal való koordináció látszik elképzelhetőnek. Mérhető társadalmi támogatás és a 2010 utáni pártokat tömörítő Új Pólus projektjének kevés esélye miatt ugyanis a Párbeszéd érdeke az MSZP-vel való együttműködés (erre korábban a párt mutatott is hajlandóságot). Ilyen szempontból nehezebb a helyzete az Együttnek, amely légüres térbe kerül, ha az Új Pólus végleg lekerül a napirendről. Az LMP-nél ugyanakkor rugalmasság érzékelhető az előző harminc év politikájának megítélésében: Demeter Márta "leigazolása" szocialistáktól és a Gémesi Györggyel - az Új Kezdet párttal - kötött szövetség ezt mutatja.

A kisebb ellenzéki pártok számára Mikecz Dániel lényeges kérdésnek tartja, hogy a mérések szerint mekkora növekedést tudnak produkálni a Botka visszalépése utáni hónapban. A pozícióját a bejutási küszöb felett stabilizálni tudó LMP és a DK kedvezőbb helyzetben van, mint a Momentum és az Együtt. Utóbbiaknak két-három százalékuk van, azonban a választók lassan kijelölhetik a befutónak tartott pártokat a gyengébbek kárára.

A Jobbiknak nem is a megmaradt – és ezért a radikális párt felé kevésbé nyitott – szocialista szavazók megnyerése, hanem a bizonytalanok meggyőzése lehet a célja. Az üzenet számukra az, hogy a Jobbik az egyetlen kormányváltó erő – vázolta Mikecz Dániel, milyen stratégiát alkalmazhat az önmagát újabban „nemzeti néppártként” meghatározó, vadhajtásait nyesegetni próbáló szélsőjobboldal.

Szerző

Juncker vacsorára hívja a V4-ket

Publikálás dátuma
2017.10.04. 07:01
Orbán és Juncker Brüsszelben 2015 szeptemberében FOTÓ: AFP/DURSUN AYDEMIR
Az Európai Bizottság vizsgálja, miként reagáljon a magyar kormány Soros-ellenes nemzeti konzultációjára - tudta meg lapunk.

“Az Európai Bizottság értékeli a helyzetet, és fenntartja magának a jogot, hogy az általa megválasztott időben válaszoljon” — mondta Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője arra a kérdésünkre, hogy az uniós testület kíván-e reagálni az úgynevezett Soros-tervről rendezett nemzeti konzultációra. A kérdőív azzal vádolja Brüsszelt, hogy az amerikai üzletember migrációs tervét hajtja végre. “Az Európai Bizottság tevékenységét nem egy barátokra és ellenségekre osztott világkép vezérli, hanem a tagállamok közös érdekei” — mondta a szóvivő a Népszava brüsszeli tudósítójának, Halmai Katalinnak, kimondatlanul is a magyar kormányfő gondolatvilágára utalva. Szkinasz nem zárta ki, hogy a bizottság részletesen, írásban fogja kifejteni a véleményét a kérdőívbe foglalt hét állításról, ahogyan azt tette az “Állítsuk meg Brüsszelt!”-kampány idején. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke még júliusban közleményben utasította vissza azokat a budapesti vádakat, amelyek szerint az Európai Bizottság egy állítólag mások által kigondolt terv végrehajtására készül, és ennek keretében évente egymillió migránst telepítene Európába. “Az állítás annyira nevetséges, hogy szinte kínos reagálni rá” — írta a politikus, majd részletes cáfolatot tett közzé a magyar kormányzati állításokról.

Közben a Magyar Posta kézbesítette az első nemzeti konzultációs kérdőíveket, elsőként néhány budapesti kerületben. A kézbesítés több hétig tart.

Az Európai Bizottság az elindított kötelezettségszegési eljárásban elemezte a magyar civiltörvényt, és azt több ponton is az uniós jogot sértőnek találta: az EU szerint a magyar törvény, amely arra kötelezné a civil szervezeteket, hogy a külföldről kapott támogatásaikat bélyegként viseljék számtalan felületükön megszegi a tőke szabad áramlására vonatkozó, az uniós alapszerződésben foglalt előírásokat, és az Európai Alapjogi Chartában foglalt olyan alapvető jogokat is sérti, mint az egyesülés szabadságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok. Mindezt Jávor Benedek a Facebookon tette közzé, kedden. A Párbeszéd EP-képviselője még a nyár elején nyújtott be panaszt a magyarországi civiltörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottságnak, amely most küldött neki válaszlevelet.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke meghívta a négy visegrádi ország kormányfőit, köztük Orbán Viktort, hogy október 18-án, a következő uniós csúcs előtt vacsorán beszéljék meg a vitás kérdéseket, köztük a menekültügyet, közölte a Klubrádió. "Egy ilyen találkozó lehetőséget nyújtana arra, hogy folytassuk a Pozsonyban és Tallinnban elkezdett informális megbeszéléseinket egy egységes, erősebb és demokratikusabb Európáról" - írta Orbán Viktornak címzett levelében Juncker, és ismét leszögezte: felmérhetetlen jelentősége van annak, hogy megőrizzük a 27 tagállam egységét. Ezzel a bizottság elnöke most már konkrét dátummal visszaért a júliusi pozsonyi csúcson tett javaslatához, hogy a bizottság és a visegrádiak üljenek le és üzengetés helyett beszéljék meg a problémákat - köztük a menekültkérdést.

Ez illeszkedik Juncker legutóbbi nagy visszhangot kiváltott programbeszédéhez is, amelynek fontos eleme, hogy talán mégsem kellene a húzódozó és néha furcsán viselkedő kelet-európaiakat kihagyni a britek kiválása után felgyorsuló integrációs folyamatokból. Juncker egy hétfői interjúban ki is mondta, hogy aggasztja az Európa keleti és nyugati része között kialakuló kulturális hasadék, amelyet nem szabadna tovább mélyíteni. Azt is mondta, "korai lenne megtorlást bevezetni" Magyarország és Lengyelország ellen, s "meg kell várni", amíg lezárulnak a tárgyalások. Az esetleges szankciókat tehát nem zárja ki kategorikusan, csak még nem tartja időszerűnek azokat.

Az is igaz azonban, hogy nem Juncker dönt arról, fellépjenek-e Budapesttel és Varsóval szemben. Sok függ attól, milyen irányultságú német kormány alakul. Angela Merkel német kancellár még a szeptember 24-én megrendezett német parlamenti választás előtt arra a kérdésre, Magyarország EU-ból való kizárása is felmerülhet-e, annyit mondott, erről is szót kell ejteni a következő uniós csúcson. Most az a legnagyobb kérdés, mennyire szigorú fellépést követelnek majd Merkel potenciális koalíciós partnerei. Horst Seehoferről, a keresztényszociális CSU elnökéről közismert, hogy igen jó viszonyt ápol Orbánnal, a szabaddemokrata FDP, illetve a Zöldek azonban kemény intézkedéseket követelhetnek a magyar kormánnyal szemben.

Nem kizárt az sem, Juncker azért akarja egy asztalhoz ültetni a V4-ek kormányfőit, hogy saját szemével láthassa: már nincs egység ezen országok között. Hírek szerint Robert Fico nyári, brüsszeli látogatása alkalmával erről már beszélt is az Európai Bizottság elnökével, erre utal az is, hogy a szlovák kormányfő később nyíltan kijelentette, bár fontosnak tartja a visegrádiak együttműködését, sokkal jelentősebb számára az, hogy Pozsony az EU magjához tartozzék.

Financial Timesban cáfol
A Soros-tervről szóló magyarországi nemzeti konzultációval foglalkozott a keddi számában a brit Financial Times. Soros egy 2016-ban megjelent írásában az Európai Unió határainak megerősítését javasolta, valamint azt, hogy Európának 300 ezer menekült számára kell helyet biztosítania az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében – idézte fel a FT. Soros egy közös európai menekültrendszer felállítása mellett érvelt, de ismételten állást foglalt az ellen, hogy az uniós tagországokat a menekültkvóták elfogadására kényszerítsék. "Az EU nem kényszerítheti a tagállamokat arra, hogy menekülteket fogadjanak be, ha nem akarnak, vagy a menekülteket arra, hogy oda menjenek, ahol nem látják őket szívesen" – idézte a cikk szerzője Soros Györgyöt. A napilap szerint annak ellenére, hogy az üzletember ellenzi a menekültek kötelező áttelepítését célzó programot, magyar tisztségviselők a Soros-terv kulcsfontosságú elemének nevezik a menekültek kvóta szerinti elosztásának több mint 20 európai ország által megszavazott rendszerét. Soros szóvivője az üzleti lapnak nyilatkozva azt állította, hogy a magyar kormány kampánya hazugságokon alapul. "Nincs Soros György által Magyarország ellen szervezett globális összeesküvés" – idézte a napilap a szóvivőt.



Szerző