Vitatható rezsiadatok

Publikálás dátuma
2017.10.04 07:21
FOTÓ: IGOR ZAREMBO
Fotó: /
Számos tekintetben mérséklődtek a rezsitartozások, de azok több szempontból még mindig nem csökkentek vissza a 2009-es szintre.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hosszú idő után tegnap számot adott bizonyos, a közműtartozásokat illető folyamatokról. Konkrét adatokat nem tartalmazó közleményük a rezsihátralékosok számának, illetve a tartozások mértékének eséséről számol be. Ezt a 2013-as rezsicsökkentés hatásának tudják be. Közlésük szerint 2013-hoz képest gázban több mint 300 ezerrel, áramban több mint 260 ezerrel, távhőben több mint húszezerrel kevesebb háztartás áll késedelemben. A tartozás mértéke pedig közel húszmilliárdos gáz-, 12,5 milliárdos áram- és közel hárommilliárdos távhődíjjal kevesebb.

A MEKH az MSZP számára az ellenzéki párt adatigénylésére megküldte az ezek alapjául szolgáló, 2013 és 2017 júniusa közötti adatsorokat is. Ez némi ténybeli eltéréseket is mutat a MEKH hivatalos (igaz, időpontot nem tartalmazó) közleményében foglaltakhoz képest. A rezsitartozók számcsökkenése ugyanis az adatsor alapján végzett kalkulációink szerint 2013 szeptembere és 2017 júniusa között rendre szerényebb volt a hivatali közlemény által említetteknél.

A konkrét adatok ismerete a kormánytól elvben független hatóság sikerjelentését több más tekintetben is árnyalja. Eszerint a nyár elején több mint felével megugrott a 31-90 napos lejárt gáztartozást maguk előtt görgető háztartások aránya. A távhőfogyasztók körében ennél is nagyobb az ugrás, ami kiterjed az 1-30 napja tartozókra is - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan a szocialisták frakcióvezetője. A távhő területén a tartozás mértéke is emelkedett. Mindez akár a kemény tél tovagyűrűző hatása is lehet.

Sajátos mintázat tükröződik a hivatal „módszertani változásaiban” is, amelyek szerintük rendre lehetetlenné teszik az új adatok összevetését a régiekkel. Eszerint pont a 2013-as rezsicsökkentés óta állnak rendelkezésükre adatok. Eközben a szocialisták által 2012-ben az illetékes nemzeti fejlesztési tárcától kikért adatsor szintén a hivatal elődjét jelöli meg forrásként. Emellett rendelkezésre áll egy 2009-es tanulmány is, amely ugyanakkor módszertanát illetően első ránézésre kevés különbséget mutat a jelenlegitől. Ennek felhasználásával ugyanakkor arra jutunk, hogy a tartozások szintje több tekintetben még mindig nem érte el a Fidesz által oly gyakran kárhoztatott Gyurcsány-Bajnai-korszakét. Így a 2009-esnél még ma is jóval több az áram- és távhőhátralékosok száma, a távhőtartozások mértéke, illetve a kikapcsolt gázfogyasztók száma. (Ez utóbbiban a hivatal több módszerváltásra is figyelmeztet.) A 2012-es adatok hiánya azért fura, mert akkor – tehát már az Orbán-kabinet alatt – a közműtartozások száma és mértéke soha nem látott magasságokba ugrott.

A MEKH tegnapi közleménye nem fukarkodik a hazai rezsidíj-szintek európai helyezéseit illető dicsérettel se. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy ezek az adatok három hónapja változatlanok.

Megállt a javulás
Tavaly megállt a lakhatás megfizethetőségében a 2013-as rezsicsökkentés óta tapasztalt javulás - szögezi le tegnap bemutatott tanulmányában a Habitat for Humanity Magyarország. A civil szervezet szerint a lakhatási kiadások az átlagháztartás kiadásainak 22 százalékára rúgnak. A társadalom legszegényebb tizede körében az arány több mint harminc százalék; a háztartások több mint tizede konkrét fizetési problémákkal küzd. A Habitat által hivatkozott jegybanki jelentés szerint 45 ezren súlyos fizetési gondokkal küzdenek. A tartozásadatok tavaly vegyesen alakultak, de az elszámolási változások miatt a folyamatok egyre inkább áttekinthetetlenek. Lapunk megkeresésére a Főgázt tulajdonló állami Nemzeti Közműveknél közölték: követelésállományuk és kikapcsolásaik száma is érezhetően mérséklődik.



2017.10.04 07:21

322,79 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.15 07:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forintárfolyam szerdára virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
A forint az euróval és a svájci frankkal szemben szerény nyereséget ért el, miközben a dollárral szemben kissé gyengült. Az euróa kedd esti 323,05 forint után szerda reggel fél nyolckor kissé alacsonyabban, 322,79 forinton jegyezték, a svájci frank jegyzése pedig 286,60 forintról 286,08 forintra ment le. A dollár jegyzése 284,90 forintról 285,00 forintra emelkedett. 
Szerző
2018.08.15 07:41
Frissítve: 2018.08.15 07:41

Csúcsra ért a növekedés - Innen már csak lejtmenet jöhet

Publikálás dátuma
2018.08.15 06:00

Fotó: MTI/ Mohai Balázs
A második negyedévben a fogyasztás, a turizmus, a beruházások és az uniós támogatások húzták a gazdaságot. Valószínűleg ezzel felértünk a tetőpontra.
Alaposan felülmúlta az előzetes várakozásokat a KSH által kedden közölt kiigazított adat: Magyarország  bruttó hazai terméke (GDP) 2018. második negyedévében 4,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévben 4,7 százalékot mértek, vagyis egy kismértékű lassulás már bekövetkezett. Egyébként régen övezte ekkora bizonytalanság az előzetes növekedési várakozásokat, amelyek 3,6 és 4,8 százalék között szóródtak. Ennek fő oka az volt, mint ahogy Molnár László lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az ipar ebben az időszakban mindössze 3,5 százalékkal növekedett, bár mint a GKI vezérigazgatója rámutatott: a részletes ipari adatok még nem ismeretesek. Az előzetes várakozásoknál kedvezőbb GDP-adathoz hozzájárult a mezőgazdaság jó teljesítménye, és a két számjegyű, átlagos béremelkedés okozta fogyasztásnövekedés is.  
Emellett Molnár László értékelése szerint az építőipar kimagasló teljesítménye is közrejátszhatott abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének mértéke 2018 második negyedévében az Európai Unió tagállamainak rangsorában dobogós helyezést ért el. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, emlékeztetett a szakember, hogy a hazai építőipar az első félévben 19 százalékkal nőtt, amit már a második félévben is nehéz lesz megismételni, nem is beszélve a jövő esztendőre várható még nagyobb visszaesésről. Ha az ágazat hozzájárulását a GDP-hez 0,8 százalékpontnak vesszük, s jövőre - az idei magas bázis miatt - aligha várható érdemi növekedés az építőiparban, úgy 2019-ben ennyivel biztosan alacsonyabb lesz a növekedés mértéke - figyelmeztetett Molnár László. Ami biztosan jól teljesített az a szolgáltatási iparág, ezen belül is a turizmus. Emellett a GDP növekedésében oroszlánrésze lehetett a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 6 százalékos növekedésének is. Emögött a jelentős jövedelem kiáramlást, beleértve a minimálbéremelést is lehet vélelmezni. Bár a jövő évi bérekről szóló tárgyalások még nem kezdődtek meg, de Molnár László szerint az elmúlt évekéhez képest kisebb mértékű béremelések várhatóak.
Ugyanakkor a jövő esztendő - miként az idei is - választási év lesz, az európai parlamenti és a helyhatósági szavazások révén - tette hozzá Molnár László. Így nem lehet kizárni, hogy a kormány ismét kedvezni kíván a nyugdíjasoknak rendkívüli Erzsébet-utalvány juttatásokkal, amelyeknek felhasználása az érintettek fogyasztását ismét növelni fogja. Ezzel szemben a cafeteria-rendszer lényegében megszüntetése a családok jövedelmét mérsékelni fogja, aminek negatív hatása lesz a háztartások fogyasztására is. A GDP jelentős mértékű növekedésében meghatározó súllyal bír az is, hogy a kormány - a központi költségvetés terhére - megelőlegezte az uniós támogatások egy részét, majd csak ezt követően várnak arra, hogy Brüsszelből az elnyert pénzek megérkezzenek. (Ez tükröződik vissza abban is, hogy az első félévben a költségvetés - pénzforgalmi - hiánya már túllépte az egész évre tervezett deficitet 4 százalékponttal.) Az az állapot, hogy a gazdaság finanszírozásának motorját az ingyenes uniós támogatások képezik, már nem sokáig tartható fenn. Az európai közösség 2020-tól induló, új költségvetése feltehetően már nem lesz ennyire bőkezű. Összességében Molnár László úgy látja, hogy a legfrissebb GDP-adatokból kitűnik, hogy az idei költségvetés egy felfújt, csak rövid távon fenntartható növekedést támogatott. Enélkül 3-3,5 százalékos növekedés látszik Magyarországon reálisnak.

Változatlan növekedés az Unióban

Az előző negyedévivel azonos ütemű negyedéves GDP-növekedést ért el az euróövezet, és az Európai Unió a második negyedévben, éves bázison viszont mindkét országcsoport növekedési üteme lassult – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Magyarország Lengyelország után a második legnagyobb éves GDP-növekedést érte el. Az Eurostat első hivatalos becslése szerint a második negyedévben átlagosan az első negyedévivel megegyező 0,4 százalékkal nőtt szezonális és naptári hatásokkal kiigazított GDP az előző negyedévhez képest az euróövezet 19 tagállamában és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt. Az éves GDP-növekedés a második negyedévben 2,2 százalék lett szezonális kiigazítással mindkét országcsoportban. Az első negyedévben az euróövezet 2,5 százalékos, az EU 2,4 százalékos éves GDP-növekedést ért el. A legnagyobb éves GDP-növekedést szezonális és naptári kiigazítással a második negyedévben Lengyelország érte el az Eurostat kimutatása szerint, méghozzá 5 százalékosat. A második legnagyobb éves GDP-növekedés 4,4 százalékkal Magyarországé az EU-ban. Románia és Lettország 4,2 százalékos növekedéssel a harmadik helyen áll a rangsorban. 

2018.08.15 06:00
Frissítve: 2018.08.15 06:00