Vége a sörgyártók kocsmai uralmának?

Publikálás dátuma
2017.10.04. 07:26
Illusztráció: Shutterstock
A kormány megakadályozná, hogy a nagy sörgyártók termékeik kizárólagos árusítására kötelezzék a vendéglátóhelyeket – derült ki egy, az Index birtokába jutott előterjesztésből. 

Ez megtiltaná a vendéglátósok és sörgyárak közti kizárólagos értékesítési szerződések kötését, kivéve, ha a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) külön jóváhagyja azokat. Jelenleg a nagy sörgyártók a beszállítói szerződéseket gyakran olyan feltételekkel kötik, amelyek tiltják vagy erősen korlátozzák más sörök árusítását, cserébe a kocsmák kapnak bizonyos kedvezményeket, berendezéseket. Ennek vetnének most véget: szponzorációs szerződések kötésére ugyan továbbra is lenne lehetőség, de legfeljebb csak egy évre szólóan, kizárólag pénzben fizetett ellenszolgáltatás fejében, valamint biztosítani kell más márkák számára is, hogy jól látható helyen kint lehessenek.

Szerző

Penészes és zsúfolt a magyar lakás

Publikálás dátuma
2017.10.04. 07:05
Rászoruló lakását újítják fel a Habitat önkéntesei FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány mind kevesebbet költ a szegények lakhatási gondjainak megoldására. Megjelent a kérdést vizsgáló Habitat for Humanity hatodik éves jelentése.

Nem kizárt, hogy a Habitat for Humanity Magyarország a lakhatási szegénységet és az ennek felszámolására tett civil, önkormányzati és állami lépéseket vizsgáló, az idén már hatodik alkalommal megjelent országjelentése lesz az utolsó. A tegnapi bemutatón ugyanis kiderült, hogy egyre több hivatal csak pénzért hajlandó a vizsgálathoz szükséges adatok kiadására, a kért összegeket pedig a civil szervezet képtelen kigazdálkodni.

Több adat hiányában is egyértelmű azonban, hogy a kormány lakáspolitikai intézkedéseinek nagy része a középosztály stabil bevétellel rendelkező, az átlagbérek környékén vagy afölött kereső tagjait célozza meg, míg a sokszor szociális segítségre szoruló szegények lakásgondjainak kezelését az önkormányzatokra hagyta. Néhány bizonytalan kimenetelű uniós program elindításától eltekintve nem is változott semmi az utóbbi években – olvasható ki a 2016-os év lakhatási helyzetét elemző tanulmányból.

A Habitat szakértőinek értékelése szerint a magyar lakáspolitikai eszköztár szegényes, tömegeket zár el a méltányos lakhatás elérésétől. Miközben a kormány túlnyomórészt a saját tulajdonú lakás vásárlását vagy bővítését támogatja, a szegények itt is nehezebben jutnak előre, pedig erejükön felül próbálnak ők is lakást venni vagy megtartani. A magyar lakosság 89 százaléka saját tulajdonú lakásban él és még a legalsó jövedelmi tizedben, tehát a legszegényebbek körében is majdnem 75 százalékos ez az arány. Az új lakás építését, vagy egy használt ingatlan vásárlását, a minőségi váltást segítő családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) feltételeinek ők már nem tudnak megfelelni, nincs lakáscélú megtakarításuk, nincs meg a szükséges társadalombiztosítási idejük, vagy nem képesek fizetni a feltételek között szereplő biztosítást. Így aztán minden évben egy kicsivel rosszabb lesz a helyzet, amikor a KSH, vagy a Habitat szakértői a szegények tulajdonában lévő lakások minőségét vizsgálják. Ennél csak az önkormányzati bérlakások állapota elkeserítőbb. Az elemzők visszaidézték a statisztikai hivatal legutóbbi lakásfelmérését, amelyben 320 ezer elfogadhatatlanul rossz minőségű lakás szerepel, a magyar lakásállomány 8,2 százaléka. Többségük tízezer fő alatti kistelepüléseken, még inkább az ezer fő alatti falvakban, tanyákon található, ahol egyébként is a legalacsonyabb jövedelmű családok laknak.

Évek óta nem javul a műszaki gondok miatt egészségtelen lakások aránya Magyarországon, a kormány nem is vesz tudomást erről. A Habitat az Eurostat adataival igazolja, hogy az ország lakosainak majdnem 27 százaléka olyan otthonban lakik, amelyik beázik, vizesedik vagy penészes, a szegénységi küszöb alatt élőknek majdnem a fele él így: 2,6 millió emberről beszélünk, köztük 540 ezernél is több gyermekről. Ahol 3 gyermek van, ott ráadásul majdnem biztos a túlzsúfoltság, a nemzetközi összehasonlító adatok szerint ilyen a magyar lakások 40 százaléka. Nekik nem kínál szinte semmilyen megoldást a magyar állam hosszú évek óta. A civil országjelentés megemlíti, hogy néhány elszigetelt próbálkozás ugyan már megjelent a legszegényebbek lakhatási gondjainak enyhítésére, de a mobilitási támogatás, vagy a hajléktalanok átmeneti otthonainak külső férőhelyeit segítő program, netán a komplex telepprogram nem alkot egységes csomagot, ami hosszútávon kiszámítható megoldást eredményezne. Nincs változás abban sem, hogy nálunk nagyon kevés a bérlakás, ezen belül is a szociális gondok enyhítését szolgáló önkormányzati lakásállomány, csak az összes lakás 1,5 százaléka tartozik ebbe a körbe. Az iménti minőségi felsorolást folytatva, ezek majdnem 15 százaléka nagyon rossz állapotban van.

A kormány hozzáállását mindennél jobban mutatja, hogy az önkormányzatok lakásfelújítási hiteleinek támogatására 2016-ban és 2017 első öt hónapjában mindössze 12,4 millió forintot szánt a költségvetés, egyetlen vidéki lakás árát.

Közben pedig a lakhatást segítő szociális támogatások egy része csökkent, a Nemzeti Eszközkezelő sokkal kevesebb jelzáloghitelest érhet el, a hajléktalan ellátásra évek óta változatlanul 8 milliárd forint körüli összeget terveznek, ahogyan egy fillérrel sem emelik egy ideje az állami gondozásból kikerülő fiatalok lakásszerzésére szánt összeget. A költségvetés egyértelműen azt mutatja a Habitat for Humanity Magyarország munkatársai szerint, hogy a lakáscélú állami források egyre nagyobb része elérhetetlen a legszegényebbek számára. 2015-ben a pénz 75 százalékát kapták a jobbmódúak, tavaly már a 77 százalékát és az elkövetkező években tovább szűkülnek a kis jövedelmű családokat elérő programok.

A Habitat munkatársai azt ígérik, akkor is folytatják a lakáshoz jutást segítő programjaikat, ha a kormány az adatok megfizettetésével akarja elnémítani őket.

Magánbérlet
A legszegényebbek és a leggazdagabbak bérelnek magánlakásokat – emlékeztet a Habitat jelentése a bérlakás szektor másik szeletére. Az alacsony jövedelműek azonban innen is szorulnak kifelé, mert a bérleti díjak 2011 és 2016 között 87 százalékkal nőttek, leginkább azokon a településeken, ahol munkát lehet találni.



ÁSZ és Jobbik - Kölcsönös döbbenet

Publikálás dátuma
2017.10.04. 07:04
FOTÓ: Népszava
A Jobbik a gazdálkodás törvényességének ellenőrzésében nem működik együtt a jogszabályi keretek szerint, ezáltal nem biztosítja az átláthatóságot és elszámoltathatóságot – fejezte ki megdöbbenését az Állami Számvevőszék.

Mivel a Jobbik többszöri megkeresés ellenére nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének, az ÁSZ az ügyészséghez fordult, kérve a körülmények tisztázását – közölte a számvevőszék. A Jobbik nagy terjedelmű közleményben utasította vissza a vádakat, Schön Péter gazdasági igazgató – kinyilvánítva pártja együttműködési készségét – konklúzióként ezt írta: „felmerülhet bennünk, hogy az eddigi kiegyensúlyozott szakmai kapcsolat után az Állami Számvevőszéket is beszippantotta a Fidesz-kormány politikai elvárása”, és a választási időszak kezdetén „szándékosan teremt egy olyan helyzetet, amelynek során a kormánypárt kinyújtott kezeként megpróbálhatja ellehetetleníteni a Fidesz egyetlen esélyes ellenzéki kihívóját”.

Schön Péter felhívta lapunk figyelmét az ÁSZ honlapján pár napja megjelent tájékoztatásra, amelyben az ellenőrzés vezetője egyetlen szóval sem említi, hogy a Jobbik ne működne együtt a számvevőszékkel. Jobbikos politikusok sajtótájékoztatót is tartottak a számveszők épületénél: iratokat szerettek volna átadni, amelyekkel igazuk akarták alátámasztani. Az ÁSZ úgy ítélte meg, hogy ez csak a „törvények megkerülésével” lett volna lehetséges, az iratokat ezért „nem vehette át”.

A kormánypárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványa közben azért támadja a Jobbikot, mert a párt annak a több mint félmilliárdos állami támogatásnak a felhasználását firtatja, amit a CÖF kapott az MVM-től.

Simicska megismételte a G-napot
„Orbán egy geci” – írta ki Simicska Lajos több hirdetőoszlopra Veszprémben. Az akcióról az érdekeltségébe tartozó Helyi Válasz Facebook-oldala fotókat is közzétett. Simicska az őt igazoltató rendőröknek arra hivatkozott, hogy nem követett el bűncselekményt, saját cégének (üresen lévő) plakáthelyeit dekorálta ki. A 24.hu-nak ezt a magyarázatot adta: „Már két évvel ezelőtt megmondtam a véleményemet, most a plakátokon csak megerősítettem. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”
A szöveget „kapucnis fiatalok” eltüntették. „Fölháborító, hogy Simicska úr feliratát engedély nélkül eltávolították, és kapucnis fiatalok rongálják a cég felületeit, ezért természetesen feljelentést teszünk” – mondta a hvg.hu-nak Kovács István, a Mahir Cityposter Kft. ügyvezetője.



Szerző