A Kúria is kimondta: tilos a szegregáció

Publikálás dátuma
2017.10.04. 14:13
A kép illusztráció. FOTÓ: Népszava
Európai szinten is precedens értékű ítélet született a Kúrián: minden körülmények között tilos a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése. Kaposváron is.

A Somogy megyei Kormányhivatal, a Klebelsberg Központ, valamint Kaposvár önkormányzatának felülvizsgálati kérelmét is elutasította szerdán, a Kúria a kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskolájának ügyében. A város peremén található intézmény szegregált, csak a Szentjakab telepen élő roma szülők gyerekei járnak oda. A szegregáció tényét korábban több bíróság is megállapította, legutóbb, 2016-ban a Pécsi Ítélőtábla jogerős bírósági ítéletben erősítette meg a jogsértés tényét, elrendelve az iskola felmenő rendszerben történő bezárását.

Ennek a döntésnek a felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérték a fent nevezett alperesek, szerintük ugyanis az a szabad iskolaválasztás jogába ütközik. Álláspontjuk szerint a különböző jogok között nincs hierarchia, így az egyenlő bánásmódhoz való jog nem írhatja felül a szabad iskolaválasztás jogát. Úgy látják, a roma gyerekeket épp az érintené hátrányosan, ha "szétosztanák" őket a belvárosi iskolákban. Kitartottak amellett, hogy a roma iskola fenntartásával nem követtek el jogsértést, a másodfokú bíróság ítéletének végrehajtását pedig lehetetlennek nevezték.

Kegye Adél, a felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) jogi képviselője rámutatott: a szabad iskolaválasztás jogát ebben az esetben némiképp árnyalja, hogy a gyerekeknek még buszjegyre, bérletre sincs pénzük, így még akkor sem tudnának a belvárosi iskolákba járni, ha szeretnének. - Hogy mennyire szabad az iskolaválasztás Kaposváron, azzal magam is szembesültem, amikor a telepről már elköltözött cigány gyereket kellett ügyvédi meghatalmazással felvetetnem a körzetes belvárosi iskolájába, mert amikor a szülők önállóan próbálkoztak, a Pécsi utcai iskolába irányították őket - idézte fel tapasztalatait Kegye Adél.

Az elhangzottak mérlegelése után a Kúria úgy döntött: fenntartja a jogerős másodfokú ítéletet. A bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy az alperesek nem tettek hatékony lépéseket a jogellenes helyzet felszámolására, és a szabad iskolaválasztásra hivatkozás sem állja meg teljes mértékben a helyét. Azzal, hogy egy intézményt bezárnak, még nem szűnik meg a szabad iskolaválasztás joga. Noha igazat adtak az alpereseknek abban, hogy az alapjogok között nincs értékhierarchia, a bíróság folytathat érdekmérlegelést, ebben az esetben az egyenlő bánásmód elve sokkal súlyosabban sérül, mint a szabad iskolaválasztás joga. A Kúria rávilágított arra is, hogy a másodfokú döntés nem végrehajthatatlan, amit az is bizonyít, hogy már megindult Kaposváron az iskolai körzetek átalakítása, deszegregációs terv is készült.

Érdekesség, hogy az ügyben ugyancsak érintett Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem adott be felülvizsgálati kérelmet a Pécsi Ítélőtábla döntése ellen. Sőt, miután nyáron a fideszes vezetésű kaposvári önkormányzat egy alapítványon keresztül próbálta volna folytatni a szegregált oktatást, végül az Emmi parancsolt megálljt ennek. Emögött minden bizonnyal a szegregáció miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás ügyében zajló tárgyalások állnak. Úgy tudni, hamarosan hazánkba látogat Vera Jourová igazságügyi uniós biztos, hogy személyesen tájékozódjon az eljárás állásáról, a romák integrációjában bekövetkezett változásokról - nemcsak a jogalkotás, de a jogalkalmazás területén is.

Kegye Adél az ítélethirdetés után lapunknak elmondta: a Kúria döntésével egy európai szinten is precedens értékű ítélet született; Európában magyar bíróság rendelt el először komplex iskolai deszegregációt.

Szerző

Császármetszéssel született a jövő 12 Kántora - Fotók

Publikálás dátuma
2017.10.04. 13:43
Fotók: police.hu

A 12 kutyatestvér, Tia és Reiko rendőrkutyák fiai-lányai, egyetlen alomból származnak, császármetszéssel láttak napvilágot. Képzésük végén vélhetően különböző rendőri területek császárai lesznek – írja a police.hu.

A népes alomról, a majdani jó zsarublöki ismérveiről és kiválasztásáról Sasváriné Pécsi Tímea tenyésztő beszélt Dunakeszin, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyakiképző Központjában a Zsaru magazinnak.

Apai oldalról is nagyon jó munkavérvonalat hoz a 12 testvér. A kicsik apja, Reiko a Nick vom Heiligenböschsel –, aki világbajnokságok, FH- és egyéb versenyek többszörös résztvevőjeként szerzett hírnevet – való rokontenyésztettségnek köszönhetően sikeres nyomkövető kutyaként szolgál Túrkevén. Nick három generációt tekintve 6862 utódot jegyez, amely két generációra vetítve 2568 leszármazottat jelent. Nick testvére, Nicko is méltó a vérvonalhoz: ő egykor a német rendőrség egyik kiemelkedő szolgálati kutyája volt.

Tia korábbi almából nyolcan már szolgálatba álltak, ők robbanószer-, kábítószer-kereső, járőr-, általános rendőr-, illetve szagazonosító kutyaként dolgoznak. Küllemben, idegrendszer tekintetében is optimisták lehetünk, mutatós, stabil mentális berendezkedésű kutyák. Tia előző almokból származó két testvére szintén robbanóanyag-kereső kutyaként dolgozik.

A kiváló pedigré jó ajánlólevél, de önmagában nem elég ahhoz, hogy szolgálati kutyává tegyen. Egyéves korban a szakoktatók szemlézik az ebeket, és csak a kiegyensúlyozott idegrendszerű, hibátlan egészségi állapotú, engedelmes, jó képességű egyedeket engedik munkára. Ha itt elbukik a jelölt, búcsúznia kell a hatósági közegtől, a rendőrség értékesíti őket.

Szerző
Témák
rendőrkutyák

Orbán nem akar kerítést a román határon

Publikálás dátuma
2017.10.04. 13:30
A miniszterelnök a napokban tárgyalt Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Ba
Magyarország a Romániát próbára tevő migrációs nyomás esetén szívesebben segítene megvédeni Románia keleti határait, minthogy kerítést kelljen húznia a magyar-román államhatáron. Erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt abban az interjúban, amelyet a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló közölt szerdai számában.

Orbán Viktor úgy vélte: nőni fog a kelet felől Európára nehezedő migrációs nyomás, és ez megnöveli Románia súlyát az elkövetkező időszakban.

"Románia ebből a szempontból fontos állam, és fontos küldetése lesz, hogy a keleti határainál megállítsa az Európába tóduló ellenőrizetlen migráns tömegeket. (...) Keleti határainál előbb-utóbb hatékony határzár-rendszert kell létrehoznia. Másképp Romániát el fogják lepni a migránsok, és akkor nekünk magyaroknak kell majd a román határon kerítést húznunk. Ezt mindenképp szeretnénk elkerülni. Szívesen segítünk inkább - ha kell - Romániának abban, hogy meg tudja védeni a keleti határait" - fogalmazott Orbán Viktor.

Hozzátette: reménykedve tekint az ortodox egyházra és a román politikai vezetésre, bízik benne, hogy ők is úgy látják, Románia jövőjéről, Románia keresztény jövőjéről van szó. Úgy vélte: Románia és Magyarország jól együttműködhet ezen az alapon a következő években.

A miniszterelnök elmondta: a következő évtizedeket Közép-Európa nagy évtizedeinek látja.

"A lengyelek, a csehek, a magyarok és a szlovákok biztosan komoly sikereket fognak elérni együtt, és még a szlovénokat is ide sorolhatom. A horvátokkal még el kell rendeznünk néhány kérdést. A szerbek pedig határozottan csatlakozni akarnak ehhez a közép-európai sikertörténethez. Az is nyilvánvaló, hogy a romániai magyaroknak is helye van ebben a felemelkedésben" - fogalmazott. Hozzátette, a románoknak kell eldönteniük, hogy a magyarokkal együttműködve, közös gazdasági projekteket elindítva, közös célokat kitűzve tudnának-e kötődni egy nagy közép-európai sikertörténethez.
"Egy V4 plusz Románia formációban megtalálhatnánk az együttműködésnek azt a formáját, ami végül a romániai románoknak is életszínvonal-emelkedést, nagyobb biztonságot és jobb perspektívákat jelentene. Mi ezt a kaput nyitva tartjuk" - jelentette ki.

A miniszterelnök azt is elmondta azonban, hogy a magyar kormánynak feladata kiállni a nemzetközi fórumokon és kétoldalú viszonylatban is a magyar kisebbségi közösségek jogai érdekében. Konkrét megoldandó ügyként a bezárt marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium újraindítását, és az egykor államosított ingatlanok "csigalassú" visszaszolgáltatási folyamatának a felgyorsítását említette. Hozzátette, a magyar nemzetpolitika már nem merülhet ki csupán jogvédelemben.

"A románokkal meg kell vitatnunk ezeket a dolgokat, ugyanakkor a másik kezünkkel ki kell nyitnunk azt a kaput, amin a románok beléphetnek a közép-európai gazdasági térségbe. Szerbiával már sikerült megteremtenünk egy olyan együttműködést, melynek nyertesei a szerbek, meg az ott élő magyarok is. Jól haladunk Szlovéniával, és kiváló az együttműködésünk a szlovákokkal is. Azt várjuk, hogy valahogy kezet tudjunk fogni a románokkal a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés keretében" - utalt a magyar gazdaságfejlesztő programokra a miniszterelnök.

Biztatónak tartotta, hogy Liviu Dragneával, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével a marosvásárhelyi iskolaügy kapcsán sikerült biztató személyes kapcsolatot kialakítania. "Ezt szeretném megerősíteni a két kormányzó párt között is, függetlenül attól, hogy különböző nemzetközi politikai családokhoz tartozunk" - tette hozzá.

Nagy-Románia létrejöttének a 2018-as centenáriumára utalva kijelentette: "a románok megérdemlik, hogy őszintén beszéljünk velük, és mi is megérdemeljük azt, hogy őszintén beszéljenek velünk". Hozzátette: "megpróbáljuk ezt a '18-as évet valahogy úgy túlélni, hogy mind a két közösség úgy érezhesse, méltóságának sérelme nélkül került ki egy érzelmileg is bonyolult időszakból".

Az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket a katalán népszavazás fényében firtató kérésre Orbán Viktor kijelentette: a katalóniai történésekre nem reagál a magyar kormány, mert ezt spanyol belügynek tekinti. Az autonómiát olyan gondolatnak látta viszont, amely körül sok a bizalmatlanság.

"Ott azonban, ahol nem elvi csatákat vívtunk, hanem megpróbáltunk gyakorlatias együttműködést kialakítani, mint például a Vajdaságban, kiderült a szerbek számára is, hogy nem ördögtől való, és a magyarokkal ebben a kérdésben is meg lehet egyezni. Romániával egyelőre messzebb vagyunk ettől" - vélekedett.

Úgy értékelte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) sikerült túllépni a korábbi sérelmeken, és együttműködésük a jövőre tekint. Hozzátette: a mindenkori magyar kormánynak azokkal kell együttműködnie, akikben a romániai magyarság megbízik. A romániai választások eredményei pedig egyértelműsítették az erdélyi erőviszonyokat. Azt is megjegyezte: szívesen dolgozik együtt Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.

A Bihari Naplóban szerdán közölt interjúban Orbán Viktor arra kérte a külhoni magyarokat, hogy vetessék fel magukat a magyarországi választói névjegyzékbe, és vegyenek részt a jövő tavasszal esedékes parlamenti választáson. "Azt javaslom, hogy a közösen megnyitott úton együtt haladjunk tovább" - fogalmazott Orbán Viktor.

Szerző