Újabb per elé nézhet Seffer István, miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vádemelési javaslattal zárta le a kaposvári plasztikai sebész magánklinikájának ügyét. A napokban befejeződött nyomozás alapján Seffer a felszámolás alatt álló, és működési engedély nélküli intézményben végzett szépészeti beavatkozásokat.
A klinika ellen azért indult felszámolási eljárás, mert több százmilliós adó- és hiteltartozást halmozott fel, ezért a felszámoló az év elején 130 millió forintért meghirdette a kaposvári épületet, egyúttal annak eladásáig megpróbálta üzemeltetni a korábban sikeresen működő intézményt, így engedélyt adott Seffer Istvánnak, hogy dolgozhasson. Eleinte a beavatkozások és a bevételek folyamatos ellenőrzés alatt álltak, ám miután nem akadt vevő, a felszámoló felfüggesztette a klinika működését, döntéséről értesítette az illetékes ÁNTSZ-t, mely visszavonta a kórházat üzemeltető cég működési engedélyét. A plasztikai sebész ennek ellenére tovább dolgozott a klinikán: csaknem három hónap alatt 111 betegen végzett szépészeti beavatkozásokat, s az ezekből származó bevétellel sem számolt el a felszámolóval, ezért a NAV csődbűncselekmény megalapozott gyanúja miatt az ügyet átadta a szekszárdi ügyészségnek.
Seffer Istvánnak nem ez az első ügye a bíróságon. A Fővárosi Törvényszék 2015 tavaszán egy év két hónap, három esztendőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és hétmillió forint megfizetésére kötelezte az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás miatt. Az ügy 2009-ben robbant ki, ekkor tartóztatták le Budapesten a kaposvári magánklinika tulajdonost három társával egyetemben, s azzal vádolták őket, hogy az intézményben engedély nélkül végeztek őssejt-kezeléseket. A vádirat szerint egy ukrán tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok több millió forintért nyújtottak őssejt-kezelést engedély nélkül gyógyíthatatlan betegeknek. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában részt vett Fásy Ádám tévés üzletember is. A vádlottak Seffer István magánklinikáján őssejt-laboratóriumot hoztak létre, majd együttműködési megállapodásokat kötöttek környékbeli kórházakkal, ahonnan alkalmanként 10-15 ezer forintért terhesség-megszakításokból származó szöveteket kaptak. Az őssejt-kezelések megindítása érdekében többször kértek engedélyt az ÁNTSZ-től és az Egészségügyi Tudományos Tanácstól, s előbbi dél-dunántúli szervezetétől 2007-ben engedélyt kaptak őssejt gyűjtésére gyógykezelés céljából, ám ezt hamar vissza is vonták.
A törvényszék 21 illegális őssejt-kezelést látott bizonyítottnak, a kezeltektől jellemzően ötmillió forintot vagy 25 ezer dollárt kértek, de akadt, akit ingyen kezeltek. A grémium végül a 21 rendbeli csalás vádja alól felmentette a vádlottakat, nyolcukat ugyanakkor elmarasztalta. A Fővárosi Ítélőtábla viszont úgy vélte, a törvényszék nem tárta fel kellő alapossággal a tényállást, s nem volt megfelelő az ítélet indoklása sem – többek között a csalás elutasítására vonatkozó rész –, ezért hatályon kívül helyezte és új eljárás kötelezte az elsőfokú testületet.