Ifjabb Simicska: Hajrá Apa!

Publikálás dátuma
2017.10.04. 15:08
Forrás: Facebook, Simicska Ádám oldala
Simicska Lajos fia festette vissza apja üzenetét veszprémi hirdetőoszlopaira.

A miniszterelnököt kritizáló mondatokat korábban ismeretlen kapucnis fiatalok mázolták le. Simicska Ádám minderről a Facebookon számolt be, és a képeket „Hajrá, Apa!” felirattal osztotta meg - írja a hirtv.hu.

Forrás: Facebook, Simicska Ádám oldala

Forrás: Facebook, Simicska Ádám oldala

Szerző

Alapjogi biztos: egészen elfogadhatóan működik a hivatal

Publikálás dátuma
2017.10.04. 14:38
Székely László a hivatalban. FOTÓ: Vajda József
Az alapvető jogok biztosa szerint a hozzájuk 2016-ban érkezett, több mint nyolcezer beadvány a hivatal magas társadalmi elismertségét mutatja, az pedig imponáló, hogy ajánlásaik túlnyomó többségét elfogadták. Székely László erről az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016-os tevékenységéről szóló beszámoló szerdai parlamenti vitájában beszélt.

Magas a hivatal társadalmi elismertsége

Az alapvető jogok biztosa Magyarország emberi jogi térképeként jellemezte a beszámolót, és fontosnak nevezte, hogy erről parlamenti párbeszéd legyen. Elmondta: tavaly 8399 beadvány érkezett a hivatalhoz, ami nem mutat szignifikáns eltérést az előző évhez képest, ugyanakkor egy "imponáló szám", mert azt jelzi, hogy a hivatal társadalmi elismertsége, presztízse meglehetősen magas, van iránta bizalom.

Jelezte: tavaly a hivatal 520 ajánlást tett, amit 382 esetben a címzett elfogadott és csak 41 esetben utasított vissza; 97 ügyben még folyik az utólagos kommunikáció. Ez kilenctizedes arány, ami nagyon imponáló szám, és azt mutatja, hogy "ez a hivatal egészen elfogadhatóan működik" - értékelt Székely László.

Jelezte: az elmúlt évben többletforrást kapott a hivatal, amire azért volt szükség, mert 2014-től folyamatosan nőttek a feladataik. Hozzátette: a legköltségesebb új funkció a Nemzeti megelőző mechanizmus működtetése, amely a kínzás elleni ENSZ-egyezményből következik, és azt jelenti, hogy az ország összes fogva tartási területén, mintegy 4 ezer helyen kell be nem jelentett módon ellenőrizni a hivatal munkatársainak, nem történik-e embertelen, megalázó bánásmód.

Az alapvető jogok biztosa a beadványokkal kapcsolatban elmondta: a tavaly érkezett több mint 8 ezer beadványból 7426 ügyet sikerült befejezniük.

Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly érdekes változás történt az ügyösszetételben, ugyanis 2640 menekültügyi beadványt kaptak, ez azonban annak volt a következménye, hogy az Amnesty International egy online felületen egy gombnyomással lehetővé tette, hogy az érdeklődők az ombudsmanhoz forduljanak a 2015 szeptemberében bevezetett határvédelmi rendszer felülvizsgálatát kérve. Ebből 5 volt magyar beadvány, az összes többi külföldről érkezett, de ezeket is megválaszolják - jelezte.

Közölte: az érdemi ügyek közül 726 szociális, munkaügyi, oktatási vagy egészügyi témájú volt, 711 polgári jogi, nyugdíjjal, egészségbiztosítással vagy végrehajtással volt kapcsolatos, 688 a büntetés-végrehajtással és rendőrséggel foglalkozott. Emellett 439 esetben kértek jogszabály-véleményezést vagy tettek fel jogszabályok alkotmányossági kritikájával kapcsolatos kérést. Volt 367 közérdekű bejelentés, míg gyerek- és családjogi ügyben 336, pénzintézeti ügyekben pedig 227 beadvány érkezett.

Az ombudsman összegzése szerint átlagos év volt a 2016-os, lényeges eltérések nem mutathatók ki az előző évekhez képest. Úgy vélte: a hivatal legfontosabb funkciója a jogszabályok folyamatos finomhangolása.

A szakbizottságok támogatják a jelentést

Demeter Zoltán (Fidesz), az Igazságügyi bizottság előadója azt mondta: az alapvető jogok biztosa és helyettesei magas szakmai szinten végzik munkájukat, a jelentés pedig részletesen kitér a legapróbb kérdésekre is. Elmondta: a beszámoló alapján az Igazságügyi bizottság megállapította, hogy az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek szakmai célkitűzései ismét megvalósultak. Szerinte az, hogy 520 ajánlásból csak 41-et utasított el a címzett, jól mutatja, hogy van fogadókészsége, és egyben presztízse az ombudsman megállapításainak.

Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló elmondta: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága megvitatta a jelentést és támogatja annak elfogadását. Elmondta: a roma nemzetiségi beadványok főként szociális, lakhatási, egyenlő bánásmódbeli kérdésekről szóltak, a többi nemzetiségi közösség esetében pedig kiemelt figyelmet kaptak a nemzetiség kulturális autonómia, nemzetiségi oktatás és a nemzetiségi önkormányzatok ügyei.

MSZP: igen a beszámolóra

Teleki László, az MSZP vezérszónoka kiemelte: támogatják a beszámolót, érződik és látszik a szakmai munka, amit végeznek, az, hogy mindent megtesznek, hogy az emberi jogok és ezen belül a nemzetiségi és kisebbségi jogok megfelelően érvényesüljenek.

Kitért arra is: az utóbbi időszakban teljes káosz uralkodott az Országos Roma Önkormányzatnál, ami sem a romáknak, sem az országnak nem jó. Mindent meg kell tenni, hogy a törvényben rögzített működési rend be legyen tartva - hangsúlyozta az ellenzéki képviselő, s felvetette, hogy a hivatal ajánlást fogalmazzon meg ez ügyben. Szerinte a megyei önkormányzati szintnek nincs igazán gazdája, ez esetben is kérte, hasson oda az ombudsman ajánlásával, hogy kezeljék ezt a helyzetet.

Teleki László szóvá tette, hogy a források elosztása szerinte sokszor politikai vagy szubjektív döntések alapján történik. Át kell szabni a vonatkozó pontrendszert, hogy ez a helyzet megváltozzon - hangoztatta a szocialista politikus. Megjegyezte azt is, hogy a civilügyek kezdenek Magyarországon ellehetetlenülni, sokszor politikai hovatartozás alapján osztják a támogatásokat. E téren is van mit tenni - mondta Teleki László.

Jobbik: a nagyobb társadalmi problémákat fokozottan kellene megjeleníteni

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka rámutatott: látják a hatalmas munkát, amit végez a hivatal, s amit el kell ismerni, de néhány területen kiegészítést kell tenni. Mint kifejtette: elegendő időt kellene adni egy-egy téma szakmai véleményezésére. Ő nem látott kimutatást arról, hogy átlagosan mennyi idő volt erre.

Kitért arra is, évről-évre felvetik az utólagos normakontrollok kérdését, amivel kapcsolatban elvárnák, hogy jobban működjön. Vannak olyan esetek, amikor maguk a jogszabályok alapjogsértőek - jegyezte meg Staudt Gábor.

A jobbikos politikus jelezte: a beszámolóban nagyon sok egyéni, egyedi ügy jelenik meg, de azt is elvárnák, hogy a nagyobb társadalmi problémákat jobban megjelenítse a biztos. Példaként hozta az egészségügyből a várólisták kérdését. Szóvá tette bizonyos esetekben a hosszú átfutási időt is.

Zárszó

Székely László alapvető jogok biztosa zárszavában kiemelte: eddig is kiemelt kérdés volt a romák helyzete, ezután is így lesz, tisztában vannak a helyzet komolyságával. Lehetőségeik ugyanakkor végesek - jegyezte meg. Kitért arra is: a civilszféra helyzetét általánosságban nehezen tudja javítani, de a jogvédő szervezetekkel kiváló a kapcsolatuk, s fontos információkhoz jutnak tőlük. A biztos köszönetet mondott Staudt Gábornak is a felvetésekért. Hozzátette: a jog tartalmáért a jogalkotó a felelős, a bölcsek köve nincs nála, a disszonanciákra tud hivatala rámutatni.

Szerző

A Kúria is kimondta: tilos a szegregáció

Publikálás dátuma
2017.10.04. 14:13
A kép illusztráció. FOTÓ: Népszava
Európai szinten is precedens értékű ítélet született a Kúrián: minden körülmények között tilos a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése. Kaposváron is.

A Somogy megyei Kormányhivatal, a Klebelsberg Központ, valamint Kaposvár önkormányzatának felülvizsgálati kérelmét is elutasította szerdán, a Kúria a kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskolájának ügyében. A város peremén található intézmény szegregált, csak a Szentjakab telepen élő roma szülők gyerekei járnak oda. A szegregáció tényét korábban több bíróság is megállapította, legutóbb, 2016-ban a Pécsi Ítélőtábla jogerős bírósági ítéletben erősítette meg a jogsértés tényét, elrendelve az iskola felmenő rendszerben történő bezárását.

Ennek a döntésnek a felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérték a fent nevezett alperesek, szerintük ugyanis az a szabad iskolaválasztás jogába ütközik. Álláspontjuk szerint a különböző jogok között nincs hierarchia, így az egyenlő bánásmódhoz való jog nem írhatja felül a szabad iskolaválasztás jogát. Úgy látják, a roma gyerekeket épp az érintené hátrányosan, ha "szétosztanák" őket a belvárosi iskolákban. Kitartottak amellett, hogy a roma iskola fenntartásával nem követtek el jogsértést, a másodfokú bíróság ítéletének végrehajtását pedig lehetetlennek nevezték.

Kegye Adél, a felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) jogi képviselője rámutatott: a szabad iskolaválasztás jogát ebben az esetben némiképp árnyalja, hogy a gyerekeknek még buszjegyre, bérletre sincs pénzük, így még akkor sem tudnának a belvárosi iskolákba járni, ha szeretnének. - Hogy mennyire szabad az iskolaválasztás Kaposváron, azzal magam is szembesültem, amikor a telepről már elköltözött cigány gyereket kellett ügyvédi meghatalmazással felvetetnem a körzetes belvárosi iskolájába, mert amikor a szülők önállóan próbálkoztak, a Pécsi utcai iskolába irányították őket - idézte fel tapasztalatait Kegye Adél.

Az elhangzottak mérlegelése után a Kúria úgy döntött: fenntartja a jogerős másodfokú ítéletet. A bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy az alperesek nem tettek hatékony lépéseket a jogellenes helyzet felszámolására, és a szabad iskolaválasztásra hivatkozás sem állja meg teljes mértékben a helyét. Azzal, hogy egy intézményt bezárnak, még nem szűnik meg a szabad iskolaválasztás joga. Noha igazat adtak az alpereseknek abban, hogy az alapjogok között nincs értékhierarchia, a bíróság folytathat érdekmérlegelést, ebben az esetben az egyenlő bánásmód elve sokkal súlyosabban sérül, mint a szabad iskolaválasztás joga. A Kúria rávilágított arra is, hogy a másodfokú döntés nem végrehajthatatlan, amit az is bizonyít, hogy már megindult Kaposváron az iskolai körzetek átalakítása, deszegregációs terv is készült.

Érdekesség, hogy az ügyben ugyancsak érintett Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem adott be felülvizsgálati kérelmet a Pécsi Ítélőtábla döntése ellen. Sőt, miután nyáron a fideszes vezetésű kaposvári önkormányzat egy alapítványon keresztül próbálta volna folytatni a szegregált oktatást, végül az Emmi parancsolt megálljt ennek. Emögött minden bizonnyal a szegregáció miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás ügyében zajló tárgyalások állnak. Úgy tudni, hamarosan hazánkba látogat Vera Jourová igazságügyi uniós biztos, hogy személyesen tájékozódjon az eljárás állásáról, a romák integrációjában bekövetkezett változásokról - nemcsak a jogalkotás, de a jogalkalmazás területén is.

Kegye Adél az ítélethirdetés után lapunknak elmondta: a Kúria döntésével egy európai szinten is precedens értékű ítélet született; Európában magyar bíróság rendelt el először komplex iskolai deszegregációt.

Szerző