Magyar gazdaság - Mankóra támaszkodva

A tavalyi gyengélkedést követően lendületbe jött a magyar gazdaság: idén és jövőre is 3,8 százalék körüli növekedés várható, ami szépen beleilleszkedik a kelet-európai növekedési trendbe. Ez a lendület ugyanakkor olyan mankókra támaszkodik, amelyet a kormánynak előbb utóbb el kell dobnia, vagy kirúgják alóla – fogalmazott a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója szerdai sajtótájékoztatóján.

Várhegyi Éva rámutatott: a fellendüléshez - a világgazdasági konjunktúra mellett - mankóként szolgál az uniós források gyorsított felhasználása, a jövő évi választásokra tekintettel is fellazított költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris politika. A Pénzügykutató elemzése szerint a magyar gazdaság belső hajtóerői ugyan erősödtek, a külső függőség azonban továbbra is jelentős: a növekedés továbbra is erősen függ az uniós forrásoktól, a járműipari exporttól, a külföldiek befektetéseitől és a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazautalásaitól.

Az idei évben várhatóan 26 százalékkal bővülnek a beruházások, 2018-ra pedig 11 százalékos beruházás-növekedést prognosztizál a Pénzügykutató, amely szerint emögött az uniós források előrehozott, erőltetett felhasználása áll. A gazdasági növekedésben jelentős szerepet kap a fogyasztás, amelyet a kormány fiskális és jövedelempolitikája - bérek, családi adókedvezmény, nyugdíjemelés - is ösztönöz. A reálkeresetek 10 százalékkal emelkedtek a munkaerő-hiány és a kiengedő jövedelempolitika hatására, jövőre 6,3 százalékos reálkeresetnövekedést vár a Pénzügykutató.

A foglalkoztatottság tovább bővült az idei évben: a foglalkoztatottak számát 4,4 millió főre (59 százalékos foglalkoztatási ráta), a munkanélküliek számát 200 ezer főre becsülik (4,4 százalékos munkanélküliségi ráta). A munkanélküliség jövőre történelmi mélypontra, 4 százalék körülire csökkenhet. Várhegyi Éva kiemelte: a foglakoztatás bővülését ugyanakkor egyre inkább nehezíti a növekvő munkaerőhiány. - A kormány a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való beterelésével orvosolná a problémát, erre utal az is, hogy a költségvetés 100 milliárd forinttal kevesebbet, 225 milliárdot irányzott elő erre, ami átlagosan havi 180 ezer fő közfoglalkoztatására elegendő - tette hozzá.

A közfoglalkoztatottak többsége ugyanakkor nem rendelkezik megfelelő szaktudással, és nem készítik fel őket arra, hogy beálljanak a piaci viszonyok közé – fogalmazott a közgazdász. Hozzátette: a kormány nem számol azzal sem, hogy a fentiekhez a területi egyenlőtlenségek miatt jelentős belső migráció is szükséges volna.

A Pénzügykutató elemzése szerint mindezek alapján a gazdaságot lendületbe hozó mankók önmagukban nem biztosítanak tartós stabilitást: kiváltásukra minél előbb szükség volna a növekedés belső, organikus motorjainak megerősítésére. Bár a kétéves beruházási boom után erősödik a potenciális növekedés technikai oldala, a humántőkébe történő befektetések elmaradása, az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai miatt ez nem jár együtt a személyi feltételek javulásával. A külföldi tőkebefektetéseket a munkaerő-hiány mellett az különadókkal operáló, versenykorlátozó kormánypolitika is gátolja. A munka és a tőke problémái akadályozzák a versenyképesség érdemi javulását, és annak ellenére kétségessé teszik az eddiginél gyorsabb felzárkózást, hogy a magyar növekedés az idén és jövőre is meghaladja az uniós átlag dupláját.