Időt akarnak nyerni a katalánok

Publikálás dátuma
2017.10.05 07:35

Fotó: /

Egész Európa lélegzet-visszafojtva várja, hogy mit lépnek végre a katalán függetlenségpártiak, mennyire radikális utat választ majd Carles Puigdemont, ám a katalán vezető a jelek szerint nem tudja, hogy merre induljon.

Eleinte azt valószínűsítették, hogy akár már szerdán megtörténhet a függetlenség kikiáltása, hiszen a katalán parlament által szeptemberben elfogadott elszakadási törvény értelmében a szavazatok összeszámolása és az eredmények kihirdetése után 48 órával ki kell hirdetni az egyoldalú függetlenséget. Erre azonban nem került még sor. Nehéz elképzelni, hogy a szavazatokat ennyi idő alatt sem sikerült feldolgozni – köztudott, hogy az igenek győztek 90 százalékkal – és hitelesíteni, úgy tűnik inkább, Puigdemont időt akar nyerni.

A katalán vezető a BBC-nek kedden azt nyilatkozta: a hét végén vagy a jövő hét elején kikiáltják a függetlenséget. Egyelőre annyi bizonyos, hogy hétfőn ül össze a katalán parlament, és „értékelik” a múlt hét vasárnapi népszavazást – írja az El Mundo. „A függetlenség kikiáltása egyoldalúan erős lépés lenne, tekintve az európai nyilatkozatokat, amelyek nem támogatják ezt, valamint azt, hogy akik erre szavaztak, az 5 millió választásra jogosult katalánból csak 2 millió volt” – mondta lapunknak Valenciából Éltető Andrea, az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa.

Nemcsak a katalán, de a spanyol kormány is bizonytalannak tűnik a stratégiát illetően. „Puigdemont is tárgyalásra hívott fel. A szocialista párt is tárgyalást akar. A centrista Ciudadanos párt viszont kérte Rajoyt, hogy alkalmazza a 155. cikkelyt, tehát a spanyol parlament is megosztott. Viszont a kormányzó néppárt álláspontja merev, »törvényen kívüliekkel« nem akar érdemben tárgyalni” – tette hozzá a Spanyolország-szakértő. VI. Fülöp spanyol király kedd este szintén törvénytelennek nevezte a referendumot, és felelőtlennek az azt kierőszakoló katalán vezetést.

Éltető szerint a kormánynak békítőleg, okosan kellene reagálni. A 155. cikkely alkalmazása, vagyis az autonómia felfüggesztése azonban súlyos lépés lenne, és hátrányosan érintené azokat a katalánokat, akik nem elszakadáspártiak. Ráadásul új választásokat kellene kiírni, ám a jelenlegi hangulatban lehet, hogy ismét a radikális pártok nyernének. „Nem vezet az egész sehová… az emberek szomorúak, hogy ez megtörténhetett és a legtöbben úgy vélik, hogy mind az embereket az utcára vivő és törvénytelenül szavaztató katalán vezetés, mind a helyzetet normálisan kezelni képtelen spanyol kormány hibás.”

Szerző
2017.10.05 07:35

Nem szavaztak bizalmat a svéd miniszterelnöknek

Publikálás dátuma
2018.09.25 11:16
Stefan Löfven
Fotó: AFP/ ANDERS WIKLUND / TT NEWS AGENCY
A kormányfőt 142-en támogatták és 204 ellenszavazatot kapott.
Nem szavaztak bizalmat Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek a parlamentben, így távoznia kell posztjáról – írja a Reuters. A kormányfőt 142-en támogatták és 204 ellenszavazatot kapott. Svédországban a parlamenti választások után kötelező bizalmi szavazást tartani a kormányfő személyéről. Jelenleg – a szeptember 9-i választás eredményeként – egy politikai erőnek sincs abszolút többsége.  
2018.09.25 11:16
Frissítve: 2018.09.25 11:22

Elzárná a kritikus médiát az információtól az osztrák belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:51
Herbert Kickl
Fotó: AFP/ Michael Gruber
Herbert Kickl ugyanazt szeretné megvalósítani, ami Magyarországon már bevett szokás: bizonyos lapokkal a minimumra csökkentené a kommunikációt.
Négyoldalas levélben adta ki a követendő kommunikációs stratégiára vonatkozó utasításokat a tartományi rendőr-igazgatóságoknak Herbert Kickl osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lap által megszerzett levélben a szabadságpárti tárcavezető azt írja: egyes médiumok – maga a Der Standard, a Kurier és a Falter magazin – nagyon egyoldalúan és negatívan írnak a minisztérium vagy a rendőrség munkájáról, illetve bizalmas információkat szivárogtatnak ki.  Ezért aztán a miniszter szerint ezekkel a lapokkal a szükséges – törvényileg még elfogadható –  minimumra kell csökkenteni a kommunikációt, és nem szavad őket például exkluzív értesülésekhez juttatni. Van persze pozitív példa is: a miniszter megemlíti, hogy az ATV nevű kereskedelmi tévécsatornán januártól fut majd egy sorozat a rendőrség mindennapjairól, amelyben pozitív képet festenek majd a rendőrségről, és azokról a témákról lesz szó, amelyeket a minisztérium meghatároz.  A rendőrségi sajtóreferensek a Der Standard szerint már el is kezdték megvalósítani Kickl egy másik utasítását: e szerint minden esetben konkrétan meg kell nevezni a gyanúsítottak állampolgárságát és jogi státuszát – ez azért fontos a bevándorlásellenes Szabadságpártnak, hogy fel lehessen mutatni, ha külföldi, például menekült követ el bűncselekményt. Az igazságügyi minisztérium állásfoglalása szerint azonban ez nem törvényes: a bőrszínre, etnikai és vallási hovatartozásra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha az az ügy megértéséhez feltétlenül szükséges. 
2018.09.25 09:51