Megalakulhat az Európai Ügyészség

Publikálás dátuma
2017.10.05 15:10
AZ EP épülete Brüsszelben. FOTÓ: AFP / DANIEL KALKER / DPA
Fotó: /
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta csütörtökön a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség (EPPO) létrehozását.

Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, "hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez".

Az Európai Ügyészség megalakítása meggyorsítja az információcserét, összehangolja a rendőrségi nyomozásokat, lehetővé teszi a gyanúsítottak elfogását külföldön, és megkönnyíti számláik, vagyonuk gyors lefoglalását, befagyasztását.

Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében az Európai Ügyészség egyesíteni fogja az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Ki fogja egészíteni az unió csalás elleni hivatala, az OLAF és az uniós ügyészségi együttműködési szervezet, az Eurojust munkáját, mert ez utóbbiak egyéni büntetőügyekben nem jogosultak nyomozás vagy vádhatósági eljárás lefolytatására. Noha hatásköre a részt vevő tagállamokra korlátozódik, az ügyészség együtt fog működni a részt nem vevő többi uniós tagállammal is.

Az Európai Ügyészség leghamarabb a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kezdheti meg a működését.
Az uniós hivatal székhelye Luxembourgban lesz.

Eddig 20 EU-tagállam, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia, Olaszország és Ausztria csatlakozott, illetve jelezte csatlakozási szándékát az úgynevezett megerősített együttműködéshez. Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, a kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények - például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) -, amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása e jól működő szervezetek meggyengítésével járna.

A Fidesz nem szavazta meg
Ujhelyi István: eladták a lelküket
Becsületbeli ügy volt az Európai Ügyészség felállításáról szóló javaslat támogatása az Európai Parlament mai plenáris ülésén, a Fidesz képviselői azonban ezúttal is a becstelenség és a korrupció oldalára álltak.
Az EP többsége által egyébként támogatott és elfogadott jelentés zöld utat adott az új vádhatósági szervezetnek, amely jogosult lesz hatékony nyomozásokat folytatni az uniós költségvetést és támogatásokat érintő bűncselekmények esetén. Az Európai Ügyészség a meglévő uniós intézményektől független hivatal lesz, s a létrehozását már húsz tagállam támogatta, a közép-európai régióból egyedül az „illiberális politikát követő" Lengyelország és Magyarország nem.
Az Orbán-kormány nem szereti, ha bárki zavarja lopás közben, ezért utasítja el az uniós vádhatóságot. Szájer József, a néppárti frakció fideszes alelnöke miután a jobboldali képviselőcsoportnak azt mutatta, hogy a frakció támogatja a jelentést, több fideszeshez hasonlóan végül nem nyomott gombot. Azzal, hogy a fideszes képviselők nem támogatták a szervezet felállítását, maguk is a korrupció, az uniós források elsíbolása mellett álltak ki - írja közleményében Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője.

Szerző
2017.10.05 15:10
Frissítve: 2017.10.05 15:23

Ukrajna a magyar iskolákon bosszulná meg a kettős állampolgárságot

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:06

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A külügyminiszter arról beszélt, hogy véget vetnek az állampolgárság „osztogatásának”, és az oktatási törvényt hozta fel példának, mint ami fontos lehet a magyaroknak.
Magyarország elérte a tűréshatárt a kétoldalú kapcsolatokban, a magyarok nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy pénteki kijevi televíziós beszélgetőműsorban.  Az 1+1 országos ukrán tévécsatorna vendégeként az ukrán diplomácia vezetője – Szijjártó Péter előző napi nyilatkozatára reagálva, amelyben a magyar miniszter „kifejezetten barátságtalan” lépésnek nevezte a beregszászi magyar konzulátuson állampolgársági eskütételről rejtett kamerával készített felvételek felhaszálását - elmondta: a következmények nagyon egyszerűek lesznek, ismét leülnek a magyarokkal tárgyalni. „Áttekintjük, hogyan hosszabbítható meg az átmeneti időszak az ukrán oktatási törvény esetében, ez fontos kérdés a számukra” – mondta Klimkin. Kifejtette azt is, hogy meg fogják beszélni a kárpátaljai „magyar tevékenység finanszírozását.” Adatai szerint tavaly 22 ezer magyar származású ukrán állampolgár részesült támogatásban. Kárpátalján minden ötödik magyar család kap támogatást – tette hozzá. „Hogyan, milyen pénzből, milyen mechanizmusokon keresztül? Éppen most vizsgáljuk” – közölte. Az Európai Unióban nincs egységes gyakorlat az állampolgárságot illetően, és az ukrán jogrend a kettős állampolgárságért nem ír elő semmilyen büntetést – emlékeztetett Pavlo Klimkin, felvetve új állampolgársági törvény szükségességét.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy az állampolgárság „osztogatását” tiltja a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény. Szerinte nem csak az állampolgárság osztogatása problematikus, hanem az is, hogy a beregszászi videófelvételen a konzuli munkatárs a magyar állampolgárság eltitkolását javasolja az ukrán hatóságok elől. Ez az ukrán törvények megsértésére irányuló felszólítás ukrán területen – mondta Klimkin. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán tett közzé egy olyan videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek Magyarország beregszászi konzulátusán. Az orgánum - közlése szerint - saját forrásból jutott hoza felvételhez .
Témák
Ukrajna
2018.09.21 21:06

Medve támadt egy férfira Csíkszentkirályon

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az állat és bocsa egy autómosó mögötti mezőn jelent meg, a férfi súlyosan megsérült.
Súlyos medvetámadás történt Csíkszentkirályon – közölte Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba a Facebook-oldalán. Mint írta, az állat és bocsa egy autómosó mögötti mezőn tűnt fel péntek délután. A medve egy mezőn dolgozó 54 éves férfira támadt, aki súlyosan megsebesült. A férfi a műtét előtti percekben, kórházi ágyon fekve mesélt a támadás körülményeiről:
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:02