Elbaltázott kémvád - Eldől Kovács Béla sorsa

Publikálás dátuma
2017.10.06 07:04
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Hatvan napon belül eldől, vádat emel-e az ügyészség Kovács Béla jobbikos uniós képviselő ellen, ám a legújabb információk alapján az igencsak zavaros ügy felgöngyölítésére aligha van esély.

Idő előtt állította le a kormány az Európai Unió elleni kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselővel szemben folytatott felderítést – írta meg az Index. A portál szerint az uniós választási kampány, valamint Kovács ügyeinek nyilvánosságra hozatala lehetett az érdek, így az orosz kapcsolatai miatt Kovácsot régóta szemmel tartó Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) azelőtt fejezte be a titkos megfigyelést, hogy bármilyen tettenérésre sor kerülhetett volna. Enélkül viszont később gyakorlatilag már lehetetlen bizonyítani bármilyen kémvádat.

Sem az AH-t felügyelő Belügyminisztérium, sem a 2014 óta nyílt nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nem kommentálta ezt a felvetést, a KNYF csupán annyit közölt, hogy kétszer harminc napon belül dönt a vádemelésről. Kovács Béla és védője, Szikinger István ugyanakkor nemrégiben átnézte a nyomozás iratait. Az ügyvéd lapunknak azt mondta, a KNYF gyanúsításában nem szerepel semmi, ami azt bizonyítaná, hogy a védence illegális tevékenységet folytatott volna. Korábban az ügyet megszellőztető Index azt írta: a vádhatóság szerint Kovács konspiráltan találkozott orosz diplomatákkal. Az ügyvéd szerint azonban a gyanúsításban csak egyetlen, 2014-es találkozó szerepel, ám a képviselő egy nyilvános helyen találkozott egy orosz diplomatával, a beszélgetés során pedig semmilyen kémkedésre utaló információ nem hangzott el.

Az Index mostani cikke szerint Kovács Béla nemcsak orosz diplomatákkal, hanem a korábban az orosz katonai hírszerzéssel, a GRU-val is hírbe hozott Győrkös István nemzetiszocialista vezetővel is kapcsolatot tartott. Sőt, a portál több forrásból is úgy értesült: Győrkös felesége Kovácsék háztartásában dolgozott. "Soha életemben nem láttam Győrkös Istvánt, azt sem tudom, hogy ő kicsoda" – mondta lapunknak Kovács Béla, hozzátéve: arról sem tud, hogy Győrkös felesége valaha is dolgozott volna náluk.

A hírportál szerint dacára, hogy Kovács állítása szerint a kilencvenes években Oroszországban üzletelt, nincs semmiféle nyoma az orosz cégregiszterben. A képviselő lapunknak azt állította: emlékezete szerint három cégben is volt érdekeltsége. Kérdésünkre konkrétan megnevezte a "Naura-K" nevű vállalkozását, amelynek Oroszországban ő volt a tulajdonosa, de ugyancsak az ő érdekeltsége volt a "Selena" nevű cég is, amit ugyan a felesége vezetett, viszont Kovács Béla maga is a cégnél dolgozott. Az EP-képviselő közlésének ellenőrzése folyamatban van.

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12

Néhol eső és szél rondíthat a meleg húsvéti időjárásba

Publikálás dátuma
2019.04.20 15:38
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 24 fok között várható vasárnap.
Vasárnap az ország nyugati részén túlnyomóan napos időre készülhetünk, míg elsősorban a Dunától keletre már gomolyfelhők képződnek, és főként az északkeleti, keleti tájakon néhol zápor is lehet. Általában az északnyugati, nyugati, de az Észak-Alföld tágabb környezetében az északi, északkeleti szelet kísérhetik olykor élénk lökések. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 1 és 7 fok között valószínű, de a fagyzugos területeken gyenge fagy továbbra is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 20 és 24 fok között várható. 
Hétfőn változóan felhős égre számíthatunk, a Dunántúlon több, máshol kevesebb napsütéssel. Elsősorban a Dunától keletre alakulhat ki elszórtan zápor, zivatar. A keleti, délkeleti szél többfelé megélénkül, a Kisalföldön megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3 és 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 23 fok között alakul.