Orbán: Soros le akarja bontatni a kerítést

Publikálás dátuma
2017.10.06 10:03
MTI FOTÓ: Koszticsák Szilárd
Fotó: /
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a "brüsszeli gépezet" Soros György tervét hajtja végre bevándorlásügyben, de a magyarok a "Soros-tervről" szóló nemzeti konzultáción megüzenhetik Brüsszelnek, hogy kiállnak a nemzeti érdekek mellett.

A kormányfő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: Soros György embereket, szervezeteket vásárolt, Brüsszel a befolyása alatt áll, le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni Európába milliószám a bevándorlókat, majd kötelezően szét akarják osztani őket, aki pedig nem engedelmeskedik, azt meg akarják büntetni.

Brüsszelben a történések pontosan úgy haladnak - folytatta -, ahogy azt Soros György közzétette, "ez egy tervszerű dolog", Magyarország pedig "nem a hülyék országa", nem lehet úgy tenni, "mintha véletlenül történnének a dolgok". "Felszínre hoztuk, hogy létezik egy Soros-terv, amit egyébként maga a szerző is bevallott", és "beállítottuk a politikai élet középpontjába" - fogalmazott.

A "Soros-tervről" szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: ha Magyarország meg akarja védeni az érdekeit, akkor Brüsszelben azt kell éreznie mindenkinek, hogy a magyar társadalom véleménynyilvánításra hajlandó részének nagy többsége kiáll a nemzeti érdekek mellett, amit a kormány is képvisel.

Az EU jövőjével kapcsolatos reformelképzeléseket kommentálva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az unió jövőjéről szőnek terveket, aközben "a kezeink között porlad szét a schengeni rendszer", a külső határvédelem helyett belső határok épülnek. Ezt alátámasztandó idézte azt a javaslatot, amely alapján a tagállamoknak három évre joguk lenne visszaállítani a határellenőrzést Schengenen belül. Ugyanígy "éppen most szorítjuk megint korlátok közé" a munkaerő mozgását - jelezte.

A rádióinterjúban szó volt a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárásról is. Orbán Viktor politikai ügynek nevezte a jogszabály miatti eljárást. Valójában arról van szó - folytatta -, hogy a brüsszeli bürokraták egy politikai döntést akarnak rákényszeríteni - jogi eszközzel - Magyarországra. A törvénnyel kapcsolatos brüsszeli beadvány szerinte politikai megrendelésre készült dokumentum, "értelmes jogász még kézbe sem veszi, mert megégeti a kezét", az "közröhej tárgya mindenhol Európában", "annyira nevetséges, hogy azzal nem lehet mit kezdeni". "Ha elfogadnánk, mi is nevetségessé válnánk" - tette hozzá.

"Arról van szó, hogy ha valaki külföldről pénzt fogad el, akkor azt be kell vallani. Pont. Mit sért ez?" - kérdezte a kormányfő.
Szavai szerint az a kérdés, hogy meddig bírja Brüsszel "ezt a köznevetség tárgyává válást". Az egész EU azért van bajban, azért nincs becsülete az európai vezetésnek, mert ilyen döntéseket hoznak az ottani bürokraták, "ilyen dolgokkal inzultálják, sértegetik a tagállamokat" - jegyezte meg.

CEU-ügyben Orbán Viktor megismételte: a törvényeket mindenkinek, még a milliárdosoknak, az amerikai-magyar kettős állampolgároknak és az általuk pénzelt szervezeteknek is, be kell tartaniuk. A szóban forgó bonyolult ügy pedig jelenleg szakértői szinten van - mondta a CEU-ról.

Az Európai Parlament jogállami eljárásával kapcsolatban a miniszterelnök azt idézte fel, hogy "múltkor is járt itt egy delegáció Brüsszelből", amelyik a magyarországi beruházásokat ellenőrizte, és megállapította, hogy azok léteznek, Magyarország semmilyen értelemben nem lóg ki a sorból.

"Ami ezen túl van", az ismét csak politikai természetű támadás, "nyilván arról van szó, hogy el kell foglalniuk magukat a képviselőknek, amíg mi helyettük is védjük Európát". Miközben a magyar kormány ezt a munkát végzi, "ők ott bent kényelmesen (...), a tutiban finnyáskodnak", de "lerázzuk ezt magunkról, mint kutya a vizet" - fogalmazott.

Szerinte egyébként a Magyarországról jelentést készítők is mind "Soros emberei", "az ő tenyeréből esznek", a jelentésük pedig arról szól majd, hogy jobb lenne, ha nem lenne kerítés, jobb lenne beengedni a migránsokat, és pénzt adni nekik.
Orbán Viktor megerősítette, hogy a visegrádi négyek miniszterelnökei a legközelebbi brüsszeli csúcstalálkozó előestéjén találkoznak Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, és egy "baráti beszélgetést" folytatnak majd.

A marosvásárhelyi iskolaügyet és az új ukrán oktatási törvényt firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: Romániában "előrébb vagyunk, mint voltunk", mert a kormánypárt elnökével, Liviu Dragneával sikerült személyes kapcsolatot kialakítani, ami "mintha rejtegetne valami reményt a jövőre nézve". Ukrajnával viszont nem így áll a helyzet, egyelőre az oktatási törvény miatt kisebbségi jogsérelmet elszenvedett országok együttműködését próbálják létrehozni - mondta. Úgy fogalmazott: nem fenyegetni akarják Ukrajnát, hanem meg akarják vele értetni, hogy miközben "háborúban állnak" vagy legalábbis "határkonfliktusuk" van Oroszországgal, a gazdaságuk bajban van, az EU-n kívül pedig nem számíthatnak senkire, aközben nem lehet a kisebbségek már elért jogaiból elvenni.

A magyar belpolitikai helyzetet úgy kommentálta: az, hogy egyszer csak sok miniszterelnök-jelölt tűnik fel, mint eső után a gomba, abból nem következik, hogy a kampány megkezdődik. A kormánynak nem áll módjában részt venni a kampányban egyelőre, mert dolgozni kell - jelentette ki, hozzátéve: kampány akkor lesz, ha a kormány - a választások előtt 2,5-3 hónappal - elvégezte négyéves munkáját.

Arra a felvetésre, hogy az Alapjogokért Központ szerint az ügyészség kérheti a Jobbik megszüntetését, ha az nem működik együtt az Állami Számvevőszékkel, Orbán Viktor úgy reagált: ezt a kérdést nem szeretné beemelni a politikai térbe, mert ez egy technikai, jogi, ellenőrzési, pénzügyi kérdés. A törvényeket be kellene tartani, és akkor nem lenne baj - mondta.

Szerző
2017.10.06 10:03

NER-lovagok sündörögnek a tokaji borkincs körül

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:30

Fotó: /
Felbecsülhetetlen értékű, muzeális borkészlet halmozódott fel Tolcsván, és úgy tűnik, többen látnak benne zsíros üzletet.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – ez a mondás jár mostanság azoknak a szőlőhöz és borhoz kötődő tolcsvai embereknek az eszében, akik attól féltik az itt őrzött, nagy értékű muzeális borkészletet, hogy az közvetve Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe kerülhet. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a több százéves aszúkat őrző Nemzeti Borkincstár a tárolópince felújításának idején a felcsúti gázszerelő cégéhez köthető tarcali Andrássy Kúria borpincéjébe kerül. – Márpedig, ha odakerül, egy része akár ott is maradhat, tárolás vagy megőrzés címén, láttunk már olyat a történelemben, hogy a nemzeti vagyon részét képező nagy értékű festmények, bútorok kerültek „letétileg” magánkúriákba – mondták a tolcsvaiak, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy veszélyben érzik a helyi muzeális borpincét. Itt az 1800-as évek közepétől őriznek borokat: az idők folyamán körülbelül 390 ezer palack gyűlt össze a Tokaji Borvidék aszúiból, borkülönlegességeiből.

A kormány tavaly jelentette be, hogy másfél milliárd forintot biztosít a világon egyedülálló borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. A borokat féltőket az sem nyugtatja meg, hogy az utóbbi időben több alkalommal feltűnt Tolcsván Balla Attila vállalkozó: ő a helyiek szerint annak a Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövetnek a pártfogoltja, aki korábban üzlettársa volt Orbán Viktor feleségének is. Balla Attila megjelenése Tolcsván azért is érdekes, mert ő az egyik tulajdonosa a 2010 áprilisában Kaliforniában alapított Vinum Tokaj International LLC-nek, amely arra kötött szerződést korábban a Tokaj Kereskedőházzal, hogy az USA-ban árulja a tokaji borokat. Később azonban Balla cége 11 millió dollárra beperelte a kereskedőházat tulajdonló magyar államot, azt állítva, hogy a 2014-ben kipattant tokaji borhamisítási botrány miatt nem tudta értékesíteni a készletet. Kékessy Dezső az egyik alapítója volt az analitikával foglalkozó Diagnosticum Zrt-nek, amely tavaly egy négymilliárdos megbízást nyert el az állam gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából arra, hogy megalkossa a magyar borok eredetmintázati térképét, és létrehozzon egy matematikai modellszámítás alapján elkészített, nemzetközileg is hiteles adatbázist. Kékessy Dezsőhöz azonban jelenleg már nem köthető ez a cég, miután az érdekleltségét eladta. A helyiek szerint az analitikai vizsgálatokat a NÉBIH laborjai is képesek lennének elvégezni. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa tavaly még úgy nyilatkozott: a muzeális borokat őrző pince rekonstrukciójával együtt elkezdődnek a borkészlet állagmegóvásával összefüggő borszakmai feladatok, és a programban az FM az Országos Borszakértő Bizottsággal, helyi borszakértőkkel, borászokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati és alkoholos italok igazgatóságával, valamint a Szent István Egyetem borászati tanszékével együttműködve dolgozik. Az analitikai vizsgálatokba magáncég bevonásáról ekkor még nem esett szó. Kerestük Balla Attilát, aki Facebook-profilja alapján jelenleg is a tokaji borok promóciójával foglalkozik –, de megkeresésünkre nem reagált. Az agrártárca a borkincstárral kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta: a tolcsvai pincében található muzeális borkészlet valóban nagy értéket képvisel, ezért a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintos forrás biztosításával rendezi annak helyzetét. „Ennek keretében a pince felújítása mellett a borok azonosítására és analitikai vizsgálatára is sor kerül. Egy korábbi kormányhatározat rendelkezett a 2018. évi források biztosításáról, így a pince felújítása idén ősszel megindulhat, és az első üteme jövő év közepére be is fejeződhet” – írták. A tárca válaszában azt is megjegyezte, hogy a muzeális készlet megóvása érdekében a borok tárolása a felújítás ideje alatt a pince más helyiségeiben is lehetséges, így azok elszállítására nincsen szükség. A készlet tehát továbbra is Tolcsván marad. Arra, hogy miért kellett magáncéget bevonni az analitikai vizsgálatokba, azt a választ kaptuk, hogy a készlet értékének felbecsülése során a korábban kialakított koncepciónak megfelelően továbbra is a lehető legtöbb vizsgálat elvégzésére törekszenek, amelyhez igyekeznek a Magyarországon fellelhető legmodernebb kapacitásokat igénybe venni.
2018.09.20 07:30
Frissítve: 2018.09.20 07:30

„Ha van egy kis gerinc a Néppártban, kizárnak minket”

Publikálás dátuma
2018.09.20 06:00
Orbán Viktor érkezik a strasbourgi vitára
Fotó: Európai Parlament/ DAINA LE LARDIC
A kormánypártban úgy látják, a mostani dokumentum a Tavares-jelentéshez hasonló sorsra jut majd, Orbánnak pedig még a Fidesz kizárása sem árthatna túl sokat. Volt, aki azon viccelődött, hogy a legszívesebben még tett volna néhány durva mondatot a szövegbe.
Hiába szavazták meg sokan az Európai Néppártból (EPP) is a Sargentini-jelentést az Európai Parlament múltheti ülésén, a Fideszben nem aggódnak sem az eredmény, sem pedig amiatt, hogy a magyar kormánypártnak távoznia kell az európai pártcsaládból. Pontosabban utóbbival kapcsolatban a legtöbben tartózkodtak attól, hogy saját érzéseiket megosszák velünk, a vélemények legtöbbje viszont arról szólt, hogy a Fideszben ebben az esetben sem lenne semmilyen belső bírálat, elégedetlenség a miniszterelnök politikájával szemben. „Miért lenne? Amikor Orbán Viktor egyszer csak kiléptette a Fideszt a Liberális Internacionáléból, akkor történt valami?” – tette fel a költői kérdést egy képviselő. (A Fidesz 1992-ben lépett be a szervezetbe, majd az Orbán Viktor által levezényelt konzervatív fordulat után 2000-ben hagyta ott a Liberális Internacionálét.) – Ha van egy kis gerinc az Európai Néppártban, akkor kizárnak minket – mondta minden irónia nélkül egy, az előző ciklusban még kormányzati szerepet vállalt fideszes képviselő. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a „gyengülő Néppárt, erősödő Fidesz” konstellációban nem számít kizárásra. 
Azok a Fideszes képviselők, akikkel beszéltünk, a kizárás lehetőségét és jelentőségét igyekeztek kisebbíteni, a legtöbben azt mondták, az EPP-nek úgysem érdeke, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt kiélezze a helyzetet, így a kérdés szerintük napirendre sem kerül májusig. A legtöbben hasonlóan vélekedtek a Sargentini-jelentésről is. – Az egész nem szól majd másról, minthogy minden tagállamból idejön egy-egy miniszter, elbeszélgetnek a magyar kollégáikkal és mire a huszonhetedik is hazamegy, már rég elmúlt húsvét, jön a választás, és jön majd egy teljesen más Európai Parlament – mondta egy képviselő. A leggyakrabban hangoztatott vélemény azonban az volt, hogy a Judith Sargentini nevével jelzett dokumentum hasonló sorsra jut majd, mint „elődje”, a Tavares-jelentés. (Rui Tavares portugál EP-képviselő jelentését a magyar alapjogi helyzetről még 2013-ban fogadta el az Európai Parlament, a dokumentumnak és a döntésnek semmilyen következménye nem volt.) Abban viszont teljes volt az egyetértés, hogy hiába a kétharmados szavazatarány a Sargentini-jelentés mögött, a magyar kormány belpolitikai célokra remekül felhasználhatja az egészet. Még a strasbourgi parlamenti szavazás előtt egy EP-képviselő például azon ironizált lapunknak, hogy a legszívesebben még ők maguk tetettek volna bele néhány egészen durva mondatot a dokumentumba, hogy később hivatkozhassanak rá, csak „nyilván nagyon kilógott volna a lóláb”.

Kurz szerint „ez csak a párbeszéd kezdete”

Nincs hatással a Fidesz európai néppárti tagságára a Sargentini-jelentés elfogadása – mondta a Der Standard osztrák lapnak Sebastian Kurz kancellár. A 24.hu által idézett interjúban Kurz arról beszélt, világos a hozzáállása a demokráciához és az emberi jogokhoz, ezek az Európai Unióban nem vitathatók, de a jelentésről szóló szavazás „nem ítélet és nem bizonyíték, hanem az Orbán Viktorral folytatott párbeszéd kezdete”. Kedden egyébként elindult a Magyarország elleni eljárás, az EU soros osztrák elnöksége ugyanis megkapta az Európai Parlament elnökének levelét, amelyben a képviselő-testület a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményezi Magyarország ellen – írta a Bruxinfo. 

Megjött az „anti-Sargentini kampány”

Már el is készültek a kormány „tájékoztató kampányának” első darabjai a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban. A rövid videóban Orbán Viktor európai parlamenti felszólalását idézik, aki szerint a jelentéssel valójában „el akarják hallgattatni Magyarországot”, mert az „meg akarja védeni a határt, a magyar földet, a magyar embereket”. A szöveg közben Sargentini, Soros György és az európai liberális frakció vezetője, Guy Verhofstadt meglehetősen primitíven összemontírozott képe, valamint a határkerítés és egy Fideszes tüntetés látható.

2018.09.20 06:00
Frissítve: 2018.09.20 06:00