Soproni H. Lajos;

társasházak;házmestertörvény;

2017-10-09 07:22:00

Modern házmesterek? - Elavult a társasházi törvény

Új törvényre és helyzetük tisztázására várnak a társasházban élők. A közös képviselőkre és a notórius tartozókra vonatkozó szabályokat szigorítanák.

A társasházi és lakásszövetkezeti otthonok több mint négy és fél millió lakóját tetemes adósság terheli. Azt pontosan senki nem tudja, hogy együttvéve mennyi a felhalmozott adósság, mert erről sehol nincs hivatalos kimutatás – jelentette ki Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke. Így becsült adatokból saját statisztikát készített, amiből kiderül, hogy a mintegy 750 ezer panellakásban körülbelül 4,5 milliárd forint a tartozás, és ha ehhez hozzáadjuk az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget, akkor az összeg majdnem eléri a hétmilliárd forintot.

Az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és van amit már nem is lehet. Például problémásak a munkanélküliek és a devizahitelesek tartozásai, ők a teljes kintlévőség 60 százalékát tudhatják magukénak. Aztán vannak akik könnyelműek, figyelmetlenek, és ezért fizetik késve a közös költséget, őket muszáj idejekorán és rendszeresen figyelmeztetni, mert nem megoldás, hogy alkalmanként azokra terhelik az összegyűlt közüzemi díjakat, akik rendesen fizetnek - tette hozzá.

Kaplonyi felhívta a figyelmet arra is, hogy hiányzik az egységes országos nyilvántartási rendszer, amiből legalább valamiféle képet kaphatnánk arról, hogy miként működtetik a közös képviselők a 118 ezer társasházat. A tapasztalatok szerint, nem könnyű bármit is megtudni a gazdálkodásukról, információval csak ők rendelkeznek, és ha el akarják hallgatni ezeket, gond nélkül megtehetik. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a társasházi törvény nem kötelezi az ingatlankezelőt felvilágosításra, és elutasítják az érdeklődőt. Ezzel leginkább azok a lakásvásárlók találkoznak, akik elkerülnék, hogy adóssággal terhelt épületbe költözzenek. Kaplonyi György is úgy látja, hogy a közös képviselő egyre inkább a középpontba kerül, ezért alaposan át kell gondolni, hogy lakóközösség kinek ad megbízást.

Az üzemeltetés pillanatnyilag lakásonként havi 1000-1500 forintba kerül, mégis vannak akik ezt 600-800 forintért elvállalják, aztán egy idő után rájönnek, hogy ez így nem megy tovább, majd odábbállnak. A társasházak törvényességi felügyeletét 2010 elejétől az ügyészség látta el, ez a rendelkezés azonban néhány hónap után megszűnt és a jegyzőké lett a feladat. Az ő kezükben azonban nincs elegendő jogi eszköz ahhoz, hogy törvénysértés esetén visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

A társasházkezelők szakmai szövetsége elavultnak tartja a 2003-ban született, s legutóbb az év elején módosított társasházi törvényt, miként a jogalkotók is. Ezért az új törvény kidolgozásához tanulmányt készített a szervezet. Az elnök javasolja, hogy az új jogszabály térjen ki arra is, hogy egy-egy társasházban a tulajdonosok milyen gazdasági közösséget alkotnak, mivel ez máig nincs meghatározva. Egyben felhívja a döntéshozók figyelmébe arra is, hogy a társasházak - mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak -, úgy adóznak mint a magánszemélyek, ami szerintük elhibázott megoldás. A jegyzők felügyeleti hatáskörének további bővítése szintén a javaslataik között szerepel, mint ahogy az is, hogy legyen törvényben előírt kötelezettség feltüntetni a társasházakon, vagy esetleg a földhivatali tulajdoni lapokon a közös képviselő nevét és elérhetőségét, hogy ne kelljen állandóan nyomozni utánuk, mert ilyen listával az önkormányzatok sem rendelkeznek. Számos ajánlat ismeretében a jogalkotók már megkezdték az új törvény kidolgozását, és ennek legkorábban az év végén lehet eredménye.