Előfizetés

Modern házmesterek? - Elavult a társasházi törvény

Soproni H. Lajos
Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:22
GANG - Erősen megoszlik és kritikus a lakók véleménye a modern házmesterekről - Népszava fotó
Új törvényre és helyzetük tisztázására várnak a társasházban élők. A közös képviselőkre és a notórius tartozókra vonatkozó szabályokat szigorítanák.

A társasházi és lakásszövetkezeti otthonok több mint négy és fél millió lakóját tetemes adósság terheli. Azt pontosan senki nem tudja, hogy együttvéve mennyi a felhalmozott adósság, mert erről sehol nincs hivatalos kimutatás – jelentette ki Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke. Így becsült adatokból saját statisztikát készített, amiből kiderül, hogy a mintegy 750 ezer panellakásban körülbelül 4,5 milliárd forint a tartozás, és ha ehhez hozzáadjuk az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget, akkor az összeg majdnem eléri a hétmilliárd forintot.

Az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és van amit már nem is lehet. Például problémásak a munkanélküliek és a devizahitelesek tartozásai, ők a teljes kintlévőség 60 százalékát tudhatják magukénak. Aztán vannak akik könnyelműek, figyelmetlenek, és ezért fizetik késve a közös költséget, őket muszáj idejekorán és rendszeresen figyelmeztetni, mert nem megoldás, hogy alkalmanként azokra terhelik az összegyűlt közüzemi díjakat, akik rendesen fizetnek - tette hozzá.

Kaplonyi felhívta a figyelmet arra is, hogy hiányzik az egységes országos nyilvántartási rendszer, amiből legalább valamiféle képet kaphatnánk arról, hogy miként működtetik a közös képviselők a 118 ezer társasházat. A tapasztalatok szerint, nem könnyű bármit is megtudni a gazdálkodásukról, információval csak ők rendelkeznek, és ha el akarják hallgatni ezeket, gond nélkül megtehetik. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a társasházi törvény nem kötelezi az ingatlankezelőt felvilágosításra, és elutasítják az érdeklődőt. Ezzel leginkább azok a lakásvásárlók találkoznak, akik elkerülnék, hogy adóssággal terhelt épületbe költözzenek. Kaplonyi György is úgy látja, hogy a közös képviselő egyre inkább a középpontba kerül, ezért alaposan át kell gondolni, hogy lakóközösség kinek ad megbízást.

Az üzemeltetés pillanatnyilag lakásonként havi 1000-1500 forintba kerül, mégis vannak akik ezt 600-800 forintért elvállalják, aztán egy idő után rájönnek, hogy ez így nem megy tovább, majd odábbállnak. A társasházak törvényességi felügyeletét 2010 elejétől az ügyészség látta el, ez a rendelkezés azonban néhány hónap után megszűnt és a jegyzőké lett a feladat. Az ő kezükben azonban nincs elegendő jogi eszköz ahhoz, hogy törvénysértés esetén visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

A társasházkezelők szakmai szövetsége elavultnak tartja a 2003-ban született, s legutóbb az év elején módosított társasházi törvényt, miként a jogalkotók is. Ezért az új törvény kidolgozásához tanulmányt készített a szervezet. Az elnök javasolja, hogy az új jogszabály térjen ki arra is, hogy egy-egy társasházban a tulajdonosok milyen gazdasági közösséget alkotnak, mivel ez máig nincs meghatározva. Egyben felhívja a döntéshozók figyelmébe arra is, hogy a társasházak - mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak -, úgy adóznak mint a magánszemélyek, ami szerintük elhibázott megoldás. A jegyzők felügyeleti hatáskörének további bővítése szintén a javaslataik között szerepel, mint ahogy az is, hogy legyen törvényben előírt kötelezettség feltüntetni a társasházakon, vagy esetleg a földhivatali tulajdoni lapokon a közös képviselő nevét és elérhetőségét, hogy ne kelljen állandóan nyomozni utánuk, mert ilyen listával az önkormányzatok sem rendelkeznek. Számos ajánlat ismeretében a jogalkotók már megkezdték az új törvény kidolgozását, és ennek legkorábban az év végén lehet eredménye.

Szakmai kamarába terelnék a közös képviselőket
A kivételek csak erősítik a társasházban lakók véleményét, hogy nem minden közös képviselő kezeli egyenrangú félként a lakókat. Ezzel még a szakma tisztulását váró "házmesterek" is egyetértenek. Gyakori, hogy rosszul előkészített felújítási terveket kapnak a tulajdonosok és más területen sem mindig rendelkeznek a szükséges információkkal. A közgyűlésekre járó és inkább befolyásolható kisebbség azonban ilyen esetekben is határozatokat hoz. Tűrhetetlen állapot alakult ki a társasházkezelői szakmában – állapította meg Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója, aki a nemrég történt újabb sikkasztási ügyet hozta fel példaként. Szombathelyen ugyanis egy társasház képviselője tíz év alatt 26,5 millió forintot tüntetett el. Egyéni vállalkozó társa pedig rendre túlszámlázta a munkákat, és a pénzből visszajuttatott neki. Hiányzik a közös képviselők rendszeres ellenőrzése - állapította meg Weisz. Akik ha 40-50 házzal foglalkoznak, már több mint egymilliárd forint fölött rendelkeznek. Ehhez a mostani előírások szerint elegendő elvégezni egy negyedéves OKJ-s társasházkezelői tanfolyamot. Hiába egy igen összetett tevékenységről van szó, amihez szükség lenne műszaki, pénzügyi, jogi és gazdasági ismeretekre is, nincs rendszeres továbbképzés, és kevés a jól felkészült szakember. Ezért az egyesület egy szakmai kamara létrehozásán dolgozik, amibe a többi szervezetet is szeretné bevonni, ez azonban a szakmai igazgató meglátása szerint nem mindenki számára egyformán fontos.

Függőség, vágyroham a neved

Varga Péter
Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:15
A népszerű sorozat főszereplője, Doctor House a Vicodin rabja
Kutatók azon dolgoznak, hogy megfejtsék mi vezet egyeseket arra, hogy hiperaktív igényrendszert fejlesszenek ki, akkor segíthetnek az orvosoknak abban, hogy kezeljék a függőségre hajlamosító gyógyszerek veszélyeit.

Miért csinálod? Barátok, családtagok, akik szemlélői ismerősük, rokonuk alkohol-, vagy drogfüggőségének és sokszor elszenvedői az abból adódó problémáknak, gyakran teszik fel ezt a kérdést. Azonban nehéz megmagyarázni, hogyan fejlődik ki a függőség, mert nem egyszerűen az örömök kereséséről van szó. Azok a gyönyörök ugyan is, amiket az olyan ópiátok okoznak, mint a heroin, vagy amit olyan stimulánsok váltanak ki, mint a kokain az idők során még csökkennek is, a nikotin pedig semmiféle eufórikus hatással sincs a rendszeres használókra.

Mike Robinson a Wesleyan Egyetemen 15 éve kutatja, milyen okok magyarázzák a függőségek megmaradását. A brit The Conversationban megjelent cikkében azt írja, a népszerű magyarázatok egyszerűsítenek és nem állják ki az alapos vizsgálat próbáját. Az egyik szerint, a kényszeres szerhasználat egyszerűen rossz szokás, simán le lehetne rázni. Merthogy a szokás nem más, mint agyunk képessége arra, hogy egyre hatékonyabban hajtson végre ismétlődő feladatokat, mint a cipőfűzőkötés vagy a fogmosás és azokat sem tesszük vég nélkül, mindennap. Egy másik teória szerint a túl kemény elvonási tünetek az akadályai a lemondásnak; ilyen lehet az izzadás, hidegrázás, szorongás, szapora szívverés. Bizonyos drogok, például az alkohol esetén az elvonás halállal is járhat. A fájdalmas tünetek tehát megmagyaráznák, miért lehetetlen megmenekülni a szerek rabságából. Azonban két hét múlva még a heroinnál is alábbhagy az elvonási szimptómák legnagyobb része, más szereknél pedig változók vagy enyhék. Ez a három tényező tehát, a gyönyör, a szokás, az elvonási tünetek végül is nem magyarázzák a függőséget.

Még a nyolcvanas években fedezték fel kutatók, hogy az étel, a szex és a drogok dopamin felszabadulással jártak az agy bizonyos területeiben, így a nucleus accumbensben, jutalomközpontban is. Ebből jött az az elmélet, hogy ezek az agy jutalmazó központjai, a dopamin pedig az ezeket stimuláló ingerületátvivő anyag. Ezt azóta megcáfolták: vannak az agynak jutalmazó központjai, de ezeket nem szabályozza a dopamin. De akkor mit tesz valójában? A „igényért” felelős, nem az „élvezetért”. Minden drog kiváltja a dopamin felszabadulását, a sürgető vágyakozást. Az ismételt használattal ezért egyre több drogot akarunk, ugyanakkor a szer iránti toleranciánk is nő, tehát az élvezet egyre kisebb. Mike Robinson az amigdala, a kis, mandulalakú agyi struktúrát vizsgálta kutatásai során. Ez felelős a félelemért és más érzelmekért. Patkányokban aktiválta ezt a területeket és azok függőségi tüneteket mutattak. Emberekben is ez a terület felelős a túlzott „igényért” kockázatos lépésekre kényszerítve őket, és nem csak a kifejezett droghasználókat.

A kábítószernek minősíthető anyagok használata mellett az elmúlt időkben akaratlanul is kialakult az ópiátjárvány. Az ópiátok sok fájdalomcsillapító alapanyagát képezik. Az OxyContin, Vicodin és társaik hatásosak, ugyanakkor a felhasználók idővel toleránsabbá válnak velük szemben, egyre többre lesz szükségük. Egyre nagyobb dopaminadagok követelik a magukét az agyukban, kialakul a függőség. Ennek a rendszeres nagymértékű bevitelnek az eredménye a hiperaktív igény kialakulása, ami intenzív vágyrohamokat vált ki magának a drognak a jelenlétében vagy azokban a helyzetekben, amelyeket a szer segítségével próbálnak a fogyasztók megoldani. Ezeket nevezik kiváltóingereknek, amik lehetnek a drog bevételéhez szolgáló eszközök, de lehet stressz, negatív érzelmek. A kiváltóingerek a drogosok legnagyobb kihívásai. Genetikai tényezőktől, gyerekkori stresszhatásoktól függhet, ki milyen mértékben van kitéve nekik. Az agynak azok az elváltozásai, amelyek ezekben a folyamatokban szerepet játszanak, hosszan-, ha nem örökké tartók lehetnek.

Sokan tesszük ki magunkat drogok, például alkohol vagy nikotin hatásainak, sokszor túlzott mértékben is, de legtöbbször ezekből nem alakul ki függőség. Ez részben azért is van, mert képesek vagyunk visszanyerni egyensúlyunkat, tudunk választani alternatív jutalmak közül, mint például a család, vagy drogmentes hobbik. Mindazonáltal azoknak, akik hajlamosak megnövelt mértékű sóvárgásra, nehéz lehet ezt az egyensúlyt fenntartani. Ha a kutatók egyszer rájönnek, mi vezet egyeseket arra, hogy hiperaktív igényrendszert fejlesszenek ki, akkor segíthetnek az orvosoknak abban, hogy kezeljék a függőségre hajlamosító gyógyszerek kockázatait. És nekünk is át kell gondolnunk, hogyan gondolkodunk a függőségről. Nem egyszerűen akaratgyengeségről van szó, a függők látják a fájdalmat és a szenvedést maguk körül, de olyan mértékű a sóvárgásuk, hogy nem képesek leküzdeni. Támogatásunkra, együttérzésünkre van szükségük, nem az elutasításra és kirekesztésre, amiben társadalmunk gyakran részesíti őket.

Az öt legaddiktívabb szer

1.Heroin

Ópiát, amely vitathatatlanul a legnagyobb függőséget képes kiváltani. Veszélyességét az is fokozza, hogy a halálos adag csak ötszöröse a jóérzés eléréséhez szükségesnek.

2. Kokain

Közvetlenül avatkozik be a dopaminjelzőrendszer működésébe, abnormálisan aktiválva a jutalmazórendszert. A világon 14-20 millióan használják.

3. Nikotin

A dohány leginkább függőséget kiváltó anyaga. Gyorsan felszívódik a tüdőben és így gyorsan jut el az agyba. Úgy becsülik, az USA-ban 2030-ra évente 8 millió ember haláláért lesz felelős.

4. Barbiturátok

Nyugtatók és altatók hatóanyaga. Kis dózisban eufórikus érzést okoz, nagy adagban halálos lehet a légzőrendszer leállítása miatt. Manapság más drogok kezdik helyettesíteni.

5. Alkohol

Bár legális, a hárompontos veszélyességi listán 1,9 pontot ért el. Az alkoholfogyasztók 22 százaléka válik függővé élete valamelyik szakaszában. A leginkább romboló hatású szernek számít.

A Fidesz bízik a magyarokban

A nemzeti konzultáció leveleit elsőként Budapesten kapják meg a választók, a vidéki kiszállítás október második hetében kezdik. Ezt a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Tuzson Bence jelentette be. A kérdések kipostázása november 10-éig tart, a válaszadásra november 24-éig van lehetőség. Interneten is el lehet küldeni a válaszokat, amivel kapcsolatban az az államtitkár azt mondta, bíznak a magyar emberek jóhiszeműségében, hogy egy választó csak egyszer válaszol a kérdésekre, miután a Hír TV kiderítette: hamis email-címekkel többször is válaszolni lehet. (MTI)