Sorsdöntő hét előtt Katalóniában

Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:35
Fotó: AFP/Nicolas Carvalho Ochoa

Ezrek vonultak utcára Spanyolország-szerte a hétvégén, hogy a központi kormány és Katalónia közti párbeszéd mellett demonstráljanak. A fehérbe öltözött, zászlókat szándékosan hanyagoló tüntetők arra kérték a függetlenség kikiáltását tervező katalán kormányt és az ezt mindenáron megakadályozni próbáló madridi vezetést, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és kezdjenek dialógust. Egy héttel az alkotmány által felfüggesztett, így illegálisnak nyilvánított függetlenségi referendum után azonban az érintett felek egy lépést sem tettek ebbe az irányba, így továbbra is bizonytalan, hogy miképp alakul a válság.

„A kormány meg fogja akadályozni a függetlenség bárminemű kikiáltását” – nyilatkozta Mariano Rajoy néppárti kormányfő az El País napilapnak adott exkluzív interjújában. Nem ment bele a részletekbe, de a kormány korábban azt sem zárta ki, hogy élesítik az alkotmány 155. cikkelyét, vagyis felfüggesztik a régió önrendelkezését. A szombaton, késő este publikált videointerjúban a miniszterelnök leszögezte, hogy „Spanyolország még nagyon hosszú ideig Spanyolország marad”.

Rajoy három nappal azelőtt nyilatkozott a lapnak, hogy Carles Puigdemont katalán vezető felszólal a regionális parlamentben. Elvileg hétfőn kellett volna ennek megtörténnie, de a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette a hét első napjára tervezett parlamenti ülést. A testület így akarta megakadályozni, hogy az október 1-jei függetlenségi népszavazás eredményeinek értékelése után Puigdemont kikiáltsa a függetlenséget. Egyelőre nem tudni, hogy erre kedden sor kerül-e, spanyol sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy az utolsó pillanatban módosítják a napirendi pontokat, és határozatot terjesztenek be a függetlenség kikiáltásáról. Mariano Rajoy arra kérte a „mérsékelt”, „tárgyalásra hajlandó” katalán erőket, hogy azonnali hatállyal határolódjanak el a „szélsőséges, radikális” függetlenségpártiaktól.

Nehéz megmondani, hogy mennyire egységesek a katalán erők, az utóbbi napok történései alaposan felforgatták a korábbi elképzeléseket. Az mindenesetre nagy pofon Puigdemontnak, hogy előde, Artur Mas a Financial Timesnak azt nyilatkozta: a 7,5 milliós autonóm régió még nem áll készen az „igazi függetlenségre”, az ott működő vállalatok ugyanis egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vezetésre, hogy álljon el az elszakadási tervektől. Mas hozzátette, Katalónia kivívta magának a jogot, hogy független legyen, ám a vezetés jelenleg megosztott a tekintetben, hogy most jött-e el ennek az ideje.

Szerző

Merkel az FDP-vel és a Zöldekkel tárgyal

Angela Merkel szombaton hivatalosan is bejelentette, hogy úgynevezett Jamaica koalíciót kíván létrehozni a liberális FDP, valamint a Zöldek kormányzati részvételével. A kancellár Drezdában, a másik uniópárt, a CSU ifjúsági szervezetének rendezvényén kijelentette, nehéz tárgyalásokra van kilátás, de arra törekszik, hogy felelős kormány jöjjön létre. A koalíciós szerződésről a CDU rendkívüli kongresszusán születik majd döntés.

Merkel ígéretet tett arra saját pártjának, hogy részletesen elemzik a váratlanul rossz választási eredmény okát. Bár az uniópártok megnyerték a szeptember 24-én megrendezett német választást, 32,9 százalékkal, ez mintegy nyolc százalékos visszaesés a 2013-as szerepléshez képest, ráadásul még röviddel a voksolás előtt is ennél sokkal jobb eredményt jövendöltek a CDU/CSU számára. A kancellár ugyanakkor azt közölte, továbbra is harcolni fognak azokért a választókért, akik a voksoláson nem a CDU, illetve a CSU neve mellé tették az ikszet.

Merkel vasárnap ült tárgyalóasztalhoz Horst Seehoferrel, a CSU elnökével, hogy közös nevezőre jussanak a vitás kérdésekben a koalíciós tárgyalások megkezdése előtt. A két párt közötti legvitatottabb kérdés a keresztényszociálisok azon követelése, amely szerint felső határban kell meghatározni, hány menekültet engedhessenek be Németország területére. Alexander Dobrindt, a CSU képviselőcsoportjának vezetője visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a CSU egyre kevésbé követeli e feltétel teljesülését. Az FDP és a Zöldek is elutasítják a felső határ bevezetését.

Jürgen Trittin, a Zöldek koalíciós főtárgyalója kétkedését fejtette ki egy Jamaica-koalíció létrejötte kapcsán. Szerinte az uniópártok a gyenge választási eredmény után láthatóan képtelenek a gyümölcsöző tárgyalásokra. A menekültekre kivetett felső határral kapcsolatban pedig úgy foglalt állást, hogy ezzel megsértenék a német alkotmányt, ezért erre egyértelműen nemet mondanak.

Szerző

Kormányból a médiába

Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:31
Fotó: Wikimédia
Északi szomszédunknál is egyre nagyobb gondot jelent, hogy nem túlságosan jó hírű újságírók szivárognak vissza lassacskán a közszolgálati csatornákhoz.

Szlovákiában a minisztériumok szóvivői hagyományosan a televízióból vagy a rádióból mögül érkeznek az államigazgatásba. Az azonban újdonság, hogy miután éveket miniszteri szócsőként töltöttek, visszatalálnak a közszolgálati rádió- és tévécsatornákhoz.

Az országban hat évvel ezelőtt összevonták a közszolgálati rádiót és televíziót, élére pedig idén nyáron az állami hírügynökség, a TASR eddigi vezetőjét, Jaroslav Rezníket választották.

Már az új tévé- és rádióelnök megválasztását is meglehetősen parázs szakmai és politikai vita előzte meg. Szlovák médiaberkekben ugyanis legalábbis nem jól cseng Rezník neve, aki még a rosszemlékű Vladimír Meciar kormányfő regnálása idején, 1997-ben került a közrádió igazgatói székébe. Húsz évvel ezelőtt a pozsonyi rádió híradása leginkább a magyar közszoglgálati rádióéra hasonlított: Meciar a vitaműsorokban nem egyszer csak saját magával szállt vitába, legfeljebb egy-egy hűségesen alákérdező riportert ültettek mellé, a látszat fenntartása céljából. Az ellenzék képviselői pedig gyakorlatilag nem juthattak műsoridőhöz.

A közmédia újdonsült igazgatójának szakmai jó hírét az sem öregbíti különösebben, hogy vezetése alatt a TASR hírcég szerződött a Kreml propagandáját terjesztő Szputnyik ügynökséggel, aránytalan hírteret adott az akkor még nyíltan nacionalista Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), közmédia-főnökké választását pedig a parlamentben a Marián Kotleba vezette újfasiszta párt képviselői is támogatták.

Ilyen bizonyítvánnyal foglalta el tehát hivatalát Jaroslav Rezník, aki közben maga is megjárta a kulturális minisztériumot, sajtóügyekért felelős állami főtanácsosként. Ténykedését pedig azzal kezdte, hogy volt minisztériumi szóvivőket nevezett ki a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) hírszerkesztőségeinek élére.

A közös rádiós és tévés híradás igazgatója az a Juraj Rybansky lett, aki rádiós karrierjét szintén a Meciar-érában kezdte, majd megjárta a köztévé hírközpontját is, hogy 2012-től minisztériumi sajtóosztályokon dolgozzon, előbb a környezetvédelmi, majd a gazdasági tárcánál. Innen tért vissza szeptember közepén Rezník hívószavára az RTVS-be.

Rybansky két jobbkeze, a rádiós illetve a televíziós hírszerkesztőket vezető Petra Stano Matasovská és Boris Chmel is hasonló utat jártak be: mindketten dolgoztak jó néhány szerkesztőségben, és az utóbbi években szóvivőként keresték kenyerüket. Matasovská (akinek férje is volt újságíró és minisztériumi sajtófőnök) a TASR-ben volt Rezník beosztottja, ült a közrádió mikrofonja mögött, majd az egészségügyi minisztériumban dolgozott szóvivőként. Boris Chmel 2012-ben intett búcsút a közmédiának, ő azonban ötéves szóvivői kitérőjét nem egy minisztériumban, hanem az országos mentőszolgálatnál töltötte, mielőtt visszatért volna a közszolgálati tévéhez. Szakmai képességeiből mit sem von le, hogy édesapja Rudolf Chmel volt miniszterelnök-helyettes,.

Szlovákiában egyébként volt rá példa, hogy egy-egy ismert televíziós nem elégedett meg egy minisztérium sajtóosztályával, hanem jóval magasabbra kapaszkodott a politikai ranglétrán. Lucia Nicholsonová, az állami televízió egyik vezető riportere például egészen államtitkári szintig vitte, a munkaügyi tárca második embere volt. A legnézettebb kereskedelmi csatorna, a Markíza TV hírműsorainak vezetője, Daniel Krajcer pedig kulturális miniszterként tevékenykedett Iveta Radicová kormányának tagjaként. Az ő újságírói újjászületésük egyelőre a jövő zenéje.

A legismertebb a magyarok közül
A szlovákiai magyarok közül Grendel Gábor volt az egyik legismertebb újságíró, aki 2010-ben a belügyminisztérium szóvivője lett. A Kossuth-díjas író, Grendel Lajos fia az Új Szó napilapnál kezdte pályafutását, majd 12 éves szlovák nyelvű kereskedelmi rádiós és televíziós karrier után lett a belügy szócsöve. A SITA hírügynökség úgy tudja, a népszerű tévés az akkori miniszterelnök, Iveta Radicová kormányszóvivői állásajánlatát utasította vissza, hogy a belügyben dolgozhasson.
Mikor később minisztériumi főnöke pártalapító lett, Grendel is követte őt, ma pedig már az ellenzéki NOVA párt elnöke és parlamenti képviselő. Grendel Gábort egyébként az önkormányzati politika is érdekli, a legutóbbi helyhatósági választásokon mindössze 26 szavazattal maradt le ellenfele mögött a Pozsony óvárosának polgármesteri székéért vívott harcban.