Kormányból a médiába

Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:31
Fotó: Wikimédia
Északi szomszédunknál is egyre nagyobb gondot jelent, hogy nem túlságosan jó hírű újságírók szivárognak vissza lassacskán a közszolgálati csatornákhoz.

Szlovákiában a minisztériumok szóvivői hagyományosan a televízióból vagy a rádióból mögül érkeznek az államigazgatásba. Az azonban újdonság, hogy miután éveket miniszteri szócsőként töltöttek, visszatalálnak a közszolgálati rádió- és tévécsatornákhoz.

Az országban hat évvel ezelőtt összevonták a közszolgálati rádiót és televíziót, élére pedig idén nyáron az állami hírügynökség, a TASR eddigi vezetőjét, Jaroslav Rezníket választották.

Már az új tévé- és rádióelnök megválasztását is meglehetősen parázs szakmai és politikai vita előzte meg. Szlovák médiaberkekben ugyanis legalábbis nem jól cseng Rezník neve, aki még a rosszemlékű Vladimír Meciar kormányfő regnálása idején, 1997-ben került a közrádió igazgatói székébe. Húsz évvel ezelőtt a pozsonyi rádió híradása leginkább a magyar közszoglgálati rádióéra hasonlított: Meciar a vitaműsorokban nem egyszer csak saját magával szállt vitába, legfeljebb egy-egy hűségesen alákérdező riportert ültettek mellé, a látszat fenntartása céljából. Az ellenzék képviselői pedig gyakorlatilag nem juthattak műsoridőhöz.

A közmédia újdonsült igazgatójának szakmai jó hírét az sem öregbíti különösebben, hogy vezetése alatt a TASR hírcég szerződött a Kreml propagandáját terjesztő Szputnyik ügynökséggel, aránytalan hírteret adott az akkor még nyíltan nacionalista Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), közmédia-főnökké választását pedig a parlamentben a Marián Kotleba vezette újfasiszta párt képviselői is támogatták.

Ilyen bizonyítvánnyal foglalta el tehát hivatalát Jaroslav Rezník, aki közben maga is megjárta a kulturális minisztériumot, sajtóügyekért felelős állami főtanácsosként. Ténykedését pedig azzal kezdte, hogy volt minisztériumi szóvivőket nevezett ki a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) hírszerkesztőségeinek élére.

A közös rádiós és tévés híradás igazgatója az a Juraj Rybansky lett, aki rádiós karrierjét szintén a Meciar-érában kezdte, majd megjárta a köztévé hírközpontját is, hogy 2012-től minisztériumi sajtóosztályokon dolgozzon, előbb a környezetvédelmi, majd a gazdasági tárcánál. Innen tért vissza szeptember közepén Rezník hívószavára az RTVS-be.

Rybansky két jobbkeze, a rádiós illetve a televíziós hírszerkesztőket vezető Petra Stano Matasovská és Boris Chmel is hasonló utat jártak be: mindketten dolgoztak jó néhány szerkesztőségben, és az utóbbi években szóvivőként keresték kenyerüket. Matasovská (akinek férje is volt újságíró és minisztériumi sajtófőnök) a TASR-ben volt Rezník beosztottja, ült a közrádió mikrofonja mögött, majd az egészségügyi minisztériumban dolgozott szóvivőként. Boris Chmel 2012-ben intett búcsút a közmédiának, ő azonban ötéves szóvivői kitérőjét nem egy minisztériumban, hanem az országos mentőszolgálatnál töltötte, mielőtt visszatért volna a közszolgálati tévéhez. Szakmai képességeiből mit sem von le, hogy édesapja Rudolf Chmel volt miniszterelnök-helyettes,.

Szlovákiában egyébként volt rá példa, hogy egy-egy ismert televíziós nem elégedett meg egy minisztérium sajtóosztályával, hanem jóval magasabbra kapaszkodott a politikai ranglétrán. Lucia Nicholsonová, az állami televízió egyik vezető riportere például egészen államtitkári szintig vitte, a munkaügyi tárca második embere volt. A legnézettebb kereskedelmi csatorna, a Markíza TV hírműsorainak vezetője, Daniel Krajcer pedig kulturális miniszterként tevékenykedett Iveta Radicová kormányának tagjaként. Az ő újságírói újjászületésük egyelőre a jövő zenéje.

A legismertebb a magyarok közül
A szlovákiai magyarok közül Grendel Gábor volt az egyik legismertebb újságíró, aki 2010-ben a belügyminisztérium szóvivője lett. A Kossuth-díjas író, Grendel Lajos fia az Új Szó napilapnál kezdte pályafutását, majd 12 éves szlovák nyelvű kereskedelmi rádiós és televíziós karrier után lett a belügy szócsöve. A SITA hírügynökség úgy tudja, a népszerű tévés az akkori miniszterelnök, Iveta Radicová kormányszóvivői állásajánlatát utasította vissza, hogy a belügyben dolgozhasson.
Mikor később minisztériumi főnöke pártalapító lett, Grendel is követte őt, ma pedig már az ellenzéki NOVA párt elnöke és parlamenti képviselő. Grendel Gábort egyébként az önkormányzati politika is érdekli, a legutóbbi helyhatósági választásokon mindössze 26 szavazattal maradt le ellenfele mögött a Pozsony óvárosának polgármesteri székéért vívott harcban.

Fél évig fordították Paks 2 engedélyét

Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:23
Fotó: Szalmás Péter/Népszava
Fél éve, hogy az Európai Bizottság megadta az utolsó engedélyt is a paksi kapacitásbővítő beruházáshoz. Az állami támogatás miatt indított vizsgálatot követő 88 oldalas határozat tartalmát azonban csak a hétvégén ismerhették meg az érdeklődők - igaz, mint a jelentést elsőként szemléző Index.hu is megjegyzi, az érzékeny adatokat, például az árakat kitakarva, és csak angolul. A késlekedést részben fordítás elhúzódásával indokolták.

A 2014 novemberében indult vizsgálat megállapította, hogy a Paks 2 mellett lobbizók érveivel szemben mégiscsak részesül állami támogatásban a projekt, ugyanis "a magyar állam a beruházása vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el". Mindvégig vita volt és eltért a brüsszeli vizsgálóbizottság, a kormány, valamint a vitába bekapcsolódó hazai zöldek véleménye a működés idejére várható áramárról és az új atomreaktorok hatásfokáról.

A kormány 90-95 százalékos kihasználtság mellett érvelt, a Bizottság azonban ezt nem tartotta elérhetőnek. A kormány által jelzett megtérülési mutatók a Bizottság szerint, a 2014-es adatokkal számolva csak 85 százalékos eséllyel teljesíthetők, míg a ugyanez a 2017-es adatokat figyelembe véve már csak 55 százalék. Ez utóbbiban közrejátszanak a csökkenő energiaárak is. Az Index írása szerint ha egy magáncég fektetett volna be a 12 milliárd eurósra becsült atomenergetikai projektbe, végül 600 millió eurós, mintegy 190 milliárd forintos veszteség érte volna.

Az EB végül elfogadta a kormány magyarázatát és megszorításokkal engedélyezte a beruházást. Így Paks 2 a nyereségét a befektetés megtérítésére és az üzemeltetésre fordíthatja, a meglévő atomerőműtől függetlenül kell üzemelnie, illetve a megtermelt áram harmadát az áramtőzsdén kell értékesítenie. Aszódi Attila a jelentés kapcsán blogbejegyzésben nyugtázta, hogy részletes és hosszan tartó vizsgálatai eredményeképpen az Európai Bizottság határozatában rögzítette, hogy a Paks 2 projekt nyereséget termel, és állami finanszírozása az európai uniós joggal összhangban történik. 

Szerző
Témák
fordítás Paks 2

Modern házmesterek? - Elavult a társasházi törvény

Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:22
GANG - Erősen megoszlik és kritikus a lakók véleménye a modern házmesterekről - Népszava fotó
Új törvényre és helyzetük tisztázására várnak a társasházban élők. A közös képviselőkre és a notórius tartozókra vonatkozó szabályokat szigorítanák.

A társasházi és lakásszövetkezeti otthonok több mint négy és fél millió lakóját tetemes adósság terheli. Azt pontosan senki nem tudja, hogy együttvéve mennyi a felhalmozott adósság, mert erről sehol nincs hivatalos kimutatás – jelentette ki Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke. Így becsült adatokból saját statisztikát készített, amiből kiderül, hogy a mintegy 750 ezer panellakásban körülbelül 4,5 milliárd forint a tartozás, és ha ehhez hozzáadjuk az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget, akkor az összeg majdnem eléri a hétmilliárd forintot.

Az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és van amit már nem is lehet. Például problémásak a munkanélküliek és a devizahitelesek tartozásai, ők a teljes kintlévőség 60 százalékát tudhatják magukénak. Aztán vannak akik könnyelműek, figyelmetlenek, és ezért fizetik késve a közös költséget, őket muszáj idejekorán és rendszeresen figyelmeztetni, mert nem megoldás, hogy alkalmanként azokra terhelik az összegyűlt közüzemi díjakat, akik rendesen fizetnek - tette hozzá.

Kaplonyi felhívta a figyelmet arra is, hogy hiányzik az egységes országos nyilvántartási rendszer, amiből legalább valamiféle képet kaphatnánk arról, hogy miként működtetik a közös képviselők a 118 ezer társasházat. A tapasztalatok szerint, nem könnyű bármit is megtudni a gazdálkodásukról, információval csak ők rendelkeznek, és ha el akarják hallgatni ezeket, gond nélkül megtehetik. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a társasházi törvény nem kötelezi az ingatlankezelőt felvilágosításra, és elutasítják az érdeklődőt. Ezzel leginkább azok a lakásvásárlók találkoznak, akik elkerülnék, hogy adóssággal terhelt épületbe költözzenek. Kaplonyi György is úgy látja, hogy a közös képviselő egyre inkább a középpontba kerül, ezért alaposan át kell gondolni, hogy lakóközösség kinek ad megbízást.

Az üzemeltetés pillanatnyilag lakásonként havi 1000-1500 forintba kerül, mégis vannak akik ezt 600-800 forintért elvállalják, aztán egy idő után rájönnek, hogy ez így nem megy tovább, majd odábbállnak. A társasházak törvényességi felügyeletét 2010 elejétől az ügyészség látta el, ez a rendelkezés azonban néhány hónap után megszűnt és a jegyzőké lett a feladat. Az ő kezükben azonban nincs elegendő jogi eszköz ahhoz, hogy törvénysértés esetén visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

A társasházkezelők szakmai szövetsége elavultnak tartja a 2003-ban született, s legutóbb az év elején módosított társasházi törvényt, miként a jogalkotók is. Ezért az új törvény kidolgozásához tanulmányt készített a szervezet. Az elnök javasolja, hogy az új jogszabály térjen ki arra is, hogy egy-egy társasházban a tulajdonosok milyen gazdasági közösséget alkotnak, mivel ez máig nincs meghatározva. Egyben felhívja a döntéshozók figyelmébe arra is, hogy a társasházak - mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak -, úgy adóznak mint a magánszemélyek, ami szerintük elhibázott megoldás. A jegyzők felügyeleti hatáskörének további bővítése szintén a javaslataik között szerepel, mint ahogy az is, hogy legyen törvényben előírt kötelezettség feltüntetni a társasházakon, vagy esetleg a földhivatali tulajdoni lapokon a közös képviselő nevét és elérhetőségét, hogy ne kelljen állandóan nyomozni utánuk, mert ilyen listával az önkormányzatok sem rendelkeznek. Számos ajánlat ismeretében a jogalkotók már megkezdték az új törvény kidolgozását, és ennek legkorábban az év végén lehet eredménye.

Szakmai kamarába terelnék a közös képviselőket
A kivételek csak erősítik a társasházban lakók véleményét, hogy nem minden közös képviselő kezeli egyenrangú félként a lakókat. Ezzel még a szakma tisztulását váró "házmesterek" is egyetértenek. Gyakori, hogy rosszul előkészített felújítási terveket kapnak a tulajdonosok és más területen sem mindig rendelkeznek a szükséges információkkal. A közgyűlésekre járó és inkább befolyásolható kisebbség azonban ilyen esetekben is határozatokat hoz. Tűrhetetlen állapot alakult ki a társasházkezelői szakmában – állapította meg Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója, aki a nemrég történt újabb sikkasztási ügyet hozta fel példaként. Szombathelyen ugyanis egy társasház képviselője tíz év alatt 26,5 millió forintot tüntetett el. Egyéni vállalkozó társa pedig rendre túlszámlázta a munkákat, és a pénzből visszajuttatott neki. Hiányzik a közös képviselők rendszeres ellenőrzése - állapította meg Weisz. Akik ha 40-50 házzal foglalkoznak, már több mint egymilliárd forint fölött rendelkeznek. Ehhez a mostani előírások szerint elegendő elvégezni egy negyedéves OKJ-s társasházkezelői tanfolyamot. Hiába egy igen összetett tevékenységről van szó, amihez szükség lenne műszaki, pénzügyi, jogi és gazdasági ismeretekre is, nincs rendszeres továbbképzés, és kevés a jól felkészült szakember. Ezért az egyesület egy szakmai kamara létrehozásán dolgozik, amibe a többi szervezetet is szeretné bevonni, ez azonban a szakmai igazgató meglátása szerint nem mindenki számára egyformán fontos.