Orbán testvére egy offshore-hátterű cég tulajdonosa?

Publikálás dátuma
2017.10.09. 11:04
Illusztráció: Népszava
A miniszterelnök egyik testvére, ifjabb Orbán Győző közvetett módon tulajdonosa egy offshore-hátterű cégnek, amelynek korábban voltak munkái Kazahsztánban és Nigériában, valamint van érdekeltsége Csecsenföldön is - írja a Direkt 36.

Az már régóta ismert, hogy a miniszterelnök apjának és testvéreinek vállalkozásai érdekeltek a kőbányászatban és a betontermékek gyártásában, néhány éve pedig a szállítmányozásban is egyre erősebb pozíciókra tettek szert. Orbán Győző résztulajdonában lévő cég azonban tavaly december óta egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett, Adrere Limited nevű offshore céggel együtt birtokol egy eddig elsősorban külföldre dolgozó műszaki vállalatot is. Ezt a céget Yntergy Zrt.-nek hívják, és saját üzleti beszámolói szerint a cégnek korábban az egyik legnagyobb megrendelője a kazahsztáni LKZ vonatösszeszerelő üzem volt, de megjelentek az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön, valamint voltak nigériai megbízásaik is.

Papp András Zoltán, az Yntergy Zrt. vezetője és résztulajdonosa a Direkt36-nak azt mondta, az Adrere Limited tulajdonosa egy orosz magánszemély, akinek a kilétét nem kívánta felfedni. Ifjabb Orbán Győző a Gamma Analcont Kft.-n keresztül szerzett részesedést az Yntergyben. A Gamma Analcont egy műszaki eszközöket gyártó vállalkozás, amelyben 2015 januárjában lett résztulajdonos a kormányfő testvére. Ennek a cégnek a vezetője és résztulajdonosa is Papp András Zoltán, aki a portálnak azt mondta, régi, személyes ismeretség fűzi ifjabb Orbán Győzőhöz. 

A portál emlékeztet, hogy tavaly augusztusban közel 300 millió forintot kaptak egy megújuló energiával foglalkozó projektre, előtte bő fél évvel pedig 57 millió forintos támogatáshoz jutottak a cég termelési kapacitásának bővítésére.

Mint emlékezetes, Orbán Viktor korábban heves bírálója volt az offshore-cégek használatának, és a 2010-es választási kampányában ígéretet is tett arra, hogy az ő kormányzása alatt vége lesz az offshore-lovagok világának.

Szerző

Kiderült, hogyan ömlik a közpénz Mészárosékhoz

Publikálás dátuma
2017.10.09. 10:18
9,2 milliárd forintból vállalta a cég, hogy gabonafeldolgozót épít. A kép illusztráció! FOTÓ: Shutterstock
Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem - írja a Magyar Nemzet, miután kikértek 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. A szerencsés cégek sorából természetesen nem hiányozhat Mészáros Lőrinc gázszerelőből lett milliárdos érdekeltsége.

A lap szerint az aránytalanság legfőképp a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Kall Ingredients Kft. – korábbi nevén Tisza-TK Projekt Kft. esetében megfigyelhető. Miközben ugyanis egy-egy támogatás odaítéléséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni, a Kall Ingredientsnek állami szereplők támogatták az egész beruházást. A céget csak 2015 áprilisában alapították, decemberre mégis érvényes szerződésük volt a külügyminisztériummal. Egyedi kormánydöntés keretében kaptak 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást. A cég azt vállalta, hogy 31,9 milliárd forintos beruházással gabonafeldolgozó gyárat épít Tiszapüspöki határában, és hét munkavállalója mellé további 550 dolgozót is felvesz.

Két hónappal az állami támogatás odaítélése előtt a Kall Ingredients megállapodott a szintén állami tulajdonú Eximbankkal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a szintén Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bankkal arról, hogy a triumvirátus 113 millió euró, azaz 35 milliárd forintnyi hitelt nyújt a társaságnak. Az állami támogatással együtt így már különböző formában 44,2 milliárd forintot kapott a cég, vagyis többet, mint az általa – szerződésben vállalt – beruházás összege. 

A lap által kikért dokumentumok alapján a Wallishoz köthető Veres Tibor érdekeltségébe tartozó padlógyártással foglalkozó Graboplast Zrt. is szinte csak állami pénzből valósította meg a 8,7 milliárdra tervezett kapacitásbővítését. Az egyedi kormánydöntés bejelentésével egy időben a cég 3,9 millió euró, azaz 1,2 milliárd forint hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól belföldi beruházásra, a Commerzbank, Raiffeisen és Eximbank már meglévő, tizenötmilliárd forintos hármas kölcsöne mellé.

Nem panaszkodhatott az NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft. sem – pedig ez a társaság nem is magyar. A holland cégen keresztül amerikai tulajdonban lévő vállalattal ugyanazon a napon két egyedi kormánydöntés alapján is támogatási szerződést írt alá a külügyminisztérium 2015 októberében. Az egyik szerződésben a cég 3,1 milliárd forintos beruházást vállalt 150 új munkahely létrehozása mellett, amelyhez 1,39 milliárd forint állami támogatást kapott. A másik dokumentum 3,2 milliárd forintos kapacitásbővítésről és 60 új munkahely létesítéséről szól, amelyhez az állam 1,45 milliárd forinttal járult hozzá. Mindkét esetben a beruházás 45 százalékát állta a kormány.

Bár az úgynevezett monitoring-időszakban ellenőrizhetik, hogy a vállalatok betartják-e a szerződésben vállaltakat, azt nem tudni, mi alapján határozta meg a kormány, hogy az egyes társaságoknak hány évig kell vállalásokat tenniük. Vagyis a döntés háttere épp olyan átláthatatlan, mint hogy ki mennyi pénzt kap, és azt mire fordítja.

Szerző

Állóvíz

Gyurcsány Ferenc már hónapokkal ezelőtt vizionálta Botka bukását. Érvelését a közvélemény-kutatók adataival támasztotta alá, amelyek szerint a szocialisták támogatottsága Botka fellépése óta szemernyit sem javult. Ezt a tényt egyébként senki sem vonhatta kétségbe. Ugyanakkor Botka személyes támogatottsága és népszerűsége elérte, sőt időnként meg is haladta Orbánét. Valószínűleg az történt, hogy az emberek egyetértettek Botka elképzeléseivel (ezt jelzik a személyes népszerűségi mutatók), de nem sok esélyt adtak a sikerének. Érzékelték azt az ellenkezést, amely mind a párton belül, mind az esetleges szövetségesek körében Botka személyét és törekvéseit fogadta. Botka a balra nyitással a szocialista szavazók elvárásainak igyekezett megfelelni, ez azonban nemigen egyezett a legtöbb potenciális szövetséges, valamint a befolyásos háttéremberek elképzeléseivel. Ezek természetesen nem árulók, vagy Fidesz-ügynökök, ahogyan Botka elkeseredésében titulálta őket, hanem részben olyanok, akik személyes ambícióikat az ország érdekei elé helyezik, esetleg nem szimpatizálnak a baloldali értékekkel. Az MSZP jelenlegi vezetőinek többsége nem vevő egy baloldali fordulatra. Ráadásul Botka több komoly hibát is elkövetett. Először is önjelölt vezérként lépett fel, és nem a széles körű konszenzus választotta. Elfelejtette, hogy a jelenlegi MSZP már nem az a hajdan volt nagy párt, amely diktálhatja a feltételeket, legfeljebb a kicsik közül a legnagyobb. Azt elvárni, hogy a létezésükért küzdő kis pártok egyszerűen beálljanak mögé a sorba, súlyos taktikai hiba volt. Botka fellépése talán az egyetlen esély lett volna arra, hogy a szocialisták megújuljanak, hogy kievickéljenek abból az állóvízből, amibe évek óta süllyedtek. Nemsokára, némi kéretés után, megtörténik majd a nagy egymásra borulás, ismét összeáll a három évvel ezelőtti összefogás, amely Orbán leváltásán kívül nem kínál semmit az országnak. Nem csodálkoznék, ha a választók véleménye ugyanaz lenne, mint 2010-ben és 2014-ben volt.