Sándor jugoszláv király ellen kedden délután revolveres merényletet követtek el. Közvetlenül azután, hogy a király partraszállt Marseilleben és elindult a kikötőből a belváros irányába, a tőzsdepalota szomszédságában a tömegből egyszerre csak 6—8 revolverlövés dördült el.
A merénylők az autóra céloztak amelyben Sándor király és Barthou külügyminiszter ültek. A jugoszláv uralkodót két lövés érte és azonnal elvesztette eszméletét. Beszállították a rendőrfőnökség orvosi szobájába és alapos vizsgálatnak vetették alá.
A merénylet délután 4 óra 5 perckor történt. A „Dubrovnik" jugoszláv cirkáló, amely a cattarói öbölből az Adriai és a Földközi tengeren át Marseillebe hozta a jugoszláv királyt, kevéssel 4 óra előtt vetett horgonyt a marseillei kikötőben. Sándor király Jeftics jugoszláv külügyminiszter kíséretében szállt partra. Mária királyné nem volt velő, mert a viharos tenger miatt szárazföldön tette meg az utat. A marseillei kikötőben Barthou francia külügyminiszter várta a vendégeket és alig, hogy a jugoszláv király partraszállt és megtörténtek a kölcsönös üdvözlések, beült vele együtt az egyik autóba, amely mindjárt elindult a rendőrfőnökség palotája felé.
Alig haladt az autó 50 métert, egyszerre csak 6—8 lövés dördült el, Sándor király a szívéhez kapott és a következő pillanatban eszméletlenül esett vissza az ülésre. Egy golyó a mellébe fúródott, egy másik pedig a fejét súrolta. Barthou, aki maga is megsebesült, azonnal megállíttatta az autót és kinyitotta Sándor király kabátját, hogy megnézze, hol érte a lövés.
Az ing csupa vér volt és a fejbőr alól is vér szivárgott elő.
Az első pillanatokban senki sem tudta, mi történt. Barthou odakiáltott a rendőröknek, hogy zárják körül azonnal a teret és fogjanak el minden gyanús alakot. Ekkor még azt sem tudták, hogy ki volt a tettes. A rendőrök rögtön teljesítették a parancsot és mindenkit, aki a közelben tartózkodott, megakadályoztak abban, hogy eltávozzon. Szigorú igazoltatás kezdődött, mindenkit átkutattak: van-e nála fegyver.
A gyilkos merényletet, amint az azonnal megindult nyomozás megállapította, nem egy ember követte el, hanem legalább 5—6 férfiból álló társaság. A merénylők lövésre készen tartott fegyverekkel a zsebükben várták azt a pillanatot, amikor az autósor a kikötőpartról a tőzsdetérre kanyarodott. Amikor Sándor király autója eléjük ért, valóságos sortűz dördült el. A merénylők a három első autót vették célba és majdnem minden lövés talált. Egyikük föl-ugrott a király autójának sárhányójára és közvetlen közelből adta le a lövéseket. Néhány pillanattal később a merénylők már szét-futottak és csak az egyik lövöldöző maradt a helyszínen, aki annyira beszorult az emberek közé, hogy nem tudta kiszabadítani magát.
A szétfutott merénylők közül később kettőt súlyosan sebesülten elfogtak. Ezeknek a nevét nem hozták nyilvánosságra. A tömeg közé szorult harmadik merénylő, amikor látta, hogy nincs menekvés, maga ellen fordította a fegyverét és a szájába lőtt. Amikor a tömeg rávetette magát, már halott volt. Ennek az egy merénylőnek a személyazonosságát már megállapították.
Petrus Kelemennek hívják, jugoszláv állampolgár és 1899. szeptember 20-án született Zágrábban.
Barthou külügyminiszter megsebesülését először nem is akarták közölni a nyilvánossággal. Majd csak azt a hírt adták le, hogy a külügyminiszter könnyebb lábsebet kapott. Ténylegesen az altestén sérült meg súlyosabban és egy golyó a karjába is befúródott. Barthoun már néhány perccel a merénylet után vérátömlesztést hajtottak végre, ez azonban semmit sem segített és a halált nem lehetett megakadályozni. A külügyminiszter néhány perccel 6 óra után elhunyt.
Népszava 1934. október 10.