A spanyol kormány határozottan elutasítja az Európai Bizottság (EB) azon kérését, hogy indítson vizsgálatot az október 1-jén, a katalán függetlenségi referendum napján elkövetett rendőrségi brutalitások kivizsgálására. Erről Nils Muiznieks, az EB emberi jogi biztosa beszélt hétfőn az AFP hírügynökségnek, jelezve, hogy kérése a feszültségek eszkalálódásának kívánt elébe menni.
A Bizottság, amely Spanyolország belügyének nevezte a katalán függetlenség kérdését, ugyanakkor a rendőri erőszakot is elítélte. Amint a biztos szavaiból kiderült, a testület még október 4-én kérte Madridtól a vizsgálat kezdeményezését, amelyet 6-án utasított el a Rajoy-kabinet. Juan Ignacio Alvarez belügyminiszter válaszában azzal érvelt, hogy a spanyol alkotmánybíróság által betiltott referendum megtartása illegális, a rendfenntartók fellépése pedig arányos válasz volt, a törvényt és az állampolgárok szabadságjogait védelmezték. Mint fogalmazott, egyetlen demokrácia sem fogadhatja el az alkotmányos rend és területi integritása elleni fenyegetést.
A katalán függetlenség egyoldalú kikiáltásának esélyei napról-napra csökkennek. Az autonóm tartomány lakosságának többsége eleve ellenzi a kiválást Spanyolországból, s amint a vasárnapi több százezres egységpárti tüntetések is jelezték, a függetlenség deklarálása belső, akár zavargásokba torkoló konfliktusokat is eredményezhet.
Ezt a félelmet erősíti egy, a múlt héten végzett felmérés is, amely szerint a katalánok 58,9 százaléka nem támogatja a függetlenség egyoldalú kikiáltását, 47 százaléka szerint pedig Katalóniában előrehozott választásokat kellene tartani, és csak 42 százalék azok aránya, akik nem szeretnének előrehozott voksolást.
Az, hogy Madrid nem hajlandó tárgyalni a katalán vezetéssel, tagadja a katalánok önrendelkezési jogát és erőszakkal próbálta megakadályozni annak érvényesítését általános ellenszenvet és dacot szült az autonóm tartományban, ez viszont kifulladni látszik a referendum megtartásával. Az ingadozókat és az egységpártiakat egyre inkább elriassza a függetlenség gazdasági perspektívája. A spanyol kormány nyomása bár jelentős, kisebb meggyőző erővel bír, mint az, hogy a nagy cégek sorra jelentik be kivonulásukat Katalóniából vagy legalább azt, hogy mérlegelik a kivonulás lehetőségét. A közösségi médiában már arról szólnak a hírek, hogy a katalán középosztály elkezdte bankbetétei kimenekítését a helyi bankokból. Jelenleg ugyanis a katalán autonóm régió termeli meg a spanyol GDP egyötödét, a független Katalóniának azonban nincsenek ilyen jó esélyei. A nagyvállalatok hiányában, uniós tagság nélkül, nemzetközi, vagy legalábbis a két szomszédos ország- Spanyolország és Franciaország várható blokádja mellett a katalán gazdaság másik húzóágazata, a turizmus is komoly visszaeséssel számolhat.
Jelzés értékű lehet a szemben álló felek számára a skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon intelme. A függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt elnöke a BBC-nek adott nyilatkozatában vasárnap úgy fogalmazott, eljött az ideje annak, hogy a konfrontáció helyét átvegye a párbeszéd Spanyolországban is. Sturgeon arra kérte a feleket, tartsák tiszteletben „a törvényt, a demokráciát és a döntés jogát”. A skót politikus hangsúlyozta, nem lehet figyelmen kívül hagyni, nemzeti érzelmek erejét Katalóniában, és nem lehet „egyszerűen úgy dönteni, hogy az emberek azon joga, hogy maguk döntsenek jövőjükről, minden körülmények között törvényellenes. Leszögezte, nem tiszte eldönteni mi a helyes út Katalónia számára, a megoldás kulcsa a szemben állók kezében van, mindkét fél kezében, tette hozzá.
