Döntött a Kúria - Indulhat az aláírásgyűjtés a Római-parti mobilgátról

Publikálás dátuma
2017.10.10 14:33
FOTÓ: Népszava
A Kúria kijelölt tanácsa hitelesítette az Együtt és a Párbeszéd közös, a Római-part megvédésére szolgáló népszavazási kezdeményezését. A két ellenzéki párt egy héten belül megkezdi az aláírásgyűjtést, amihez várják civil szervezetek és további pártok segítségét is. Harminc nap alatt kell majd több mint 138 ezer budapesti választópolgár aláírását összegyűjteni - hívta fel a figyelmet az Együtt és a Párbeszéd közös közleményében.

"A mobilgát ügye ma már túlmutat önmagán. Arról szól, hogy egy szűk kisebbség érdeke fontosabb-e a többségénél. Végre Budapest újra megmutathatja, hogy nem hagyja magát! Az álszakértői véleményekkel alátámasztott mutyigyanús ügyletek nem lehetnek a fővárosban, ahogy azt a NOlimpia aláírásgyűjtés közös ellenzéki sikere is bizonyította.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 27-i ülése egyértelművé tette, hogy sem a folyamatos civil tiltakozás, sem a hangjukat egyre nagyobb számban felemelő független szakértők nem érnek el eredményt, sem a tervek megváltoztatásában, de abban sem, hogy az ellenvéleményeket legalább tisztességesen meghallgassák. Éppen ezért a Római-part megvédésére az egyetlen reális lehetőséget ez a népszavazás jelenti" - olvasható az ellenzék közleményében, amiben arra hívják fel a figyelmet:  az Együtt oldalán elérhető az az internetes felület, amelyen az akár egy alkalmat vállaló aktivisták be tudnak jelentkezni a számukra ideális helyszínen és időpontban zajló kitelepülésekre. A Budapest legforgalmasabb csomópontjaiban felállított 15 állandó kitelepülőponton gyűjtött aláírások mellett a két párt nagymértékben számít a budapestiek aktivitására, amelynek keretében a kitelepülésekről elviszik vagy kinyomtatják az íveket, és a saját környezetükben, családjuk, barátaik, szomszédjaik körében gyűjtenek össze néhány aláírást.

Aktivistának ide kattintva lehet jelentkezni!

Emlékezetes, hogy a budapesti római-parti mobilgát ellen október 1-én tüntettek civilek, hogy beton védművet a parttól távolabb, a Nánási út–Királyok útja magasságában építsenek. Szerintük ez biztonságosabb, és így megmaradhatna az egyetlen beépítetlen fővárosi Duna-part is.  

A civilek érdemi párbeszédet szeretnének a nyomvonalról. „Reméljük, hogy elkészülhet valamilyen alternatív nyomvonalról hatástanulmány. Mi szeretnénk, hogyha ezt a Nánási útról is elkészítené az önkormányzat. És szeretnénk megmutatni, hogy mennyi olyan ember van, aki szeretné, hogy megmaradjon így a Római, és hogyha olyan döntés születne a fővárosban, ami lehetővé teszi, hogy ez az 55 ezer ember, aki a csillaghegyi öbölben él, biztonságban érezze magát” – mondta korábban Tömör Miklós, a Fák a Rómain Csoport koordinátora.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember végén szavazta meg egy, a parti nyomvonaltól eltérő nyomvonal vizsgálatát. Erre a Greenpeace Magyarország zöldterület-kampányfelelőse úgy reagált: ötvenötezer ember biztonságáról és Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partjáról van szó - nem lehet a budapestiek akaratával és a független vízügyi szakma véleményével szembe menve dönteni egy ilyen horderejű kérdésben. Ők is azt várják, hogy állítsák le a parti mobilgát engedélyeztetési folyamatát, és találják meg azt a megoldást a Római-part árvízvédelmére, mely egyszerre képes megvédeni a lakosságot és megőrizni a partszakasz természeti értékeit.

Cserbenhagyja a Fidesz Tarlóst?
Lapunk korábban arról írt, hogy a választások közeledtével a fővárosi Fidesz kihátrálna a mind népszerűtlenebb Római-partra tervezett mobilgát vízparti nyomvonala mögül, cserben hagyva az ezt erőltető Tarlós István főpolgármestert. Bús Balázs óbudai polgármester szeptember végén a fővárosi közgyűlésben nagy hirtelen előállt egy, a vízparttól távolabb, a sétány belső oldalán húzódó gátvonal lehetőségével is, amit tervtanulmányban vizsgáltatna most meg a közgyűlés. Igaz, Tarlósék hangsúlyozták, hogy kitartanak az áprilisban már elfogadott vízparti mobilgát mellett, mire Bús is emelt a téten: a városvezető a Klubrádiónak már azt ígérte, hogy a kerület nem fog rábólintani semmilyen, parti gáttal kapcsolatos engedélyre, amíg nem látja a kerítésvonalon húzódó védvonalról készített tervtanulmányt.
Óbuda is készít egy saját tervtanulmányt a kerítésvonali változatról, mintha éppenséggel nem bíznának a főváros tervtanulmányában. Megfigyelők szerint a konfliktus azzal magyarázható, hogy a Fidesz rájött: egy ilyen, több száz fa kivágásával járó, rendkívül népszerűtlen beruházás nem csak az országgyűlési választásokon lehet zavaró a kormánypártnak, de beárnyékolhatja 2019-es fővárosi önkormányzati választások esélyeit is.
Az újabb tervtanulmány íratásával a kormánypárt a választásokig mindenképpen jegelheti az ügyet. Ez viszont a politikai széljárást nehézkesen lekövető Tarlós szemét is csípheti: a főpolgármester ugyanis évek óta a legsürgősebben megoldandó feladatok között említi a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét. A környezetvédők és az ellenzék úgy látja: a kormánypárt csak kivárásra játszik az egésszel.

Szerző

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.