Legújabban Siófok Aranypartján jött létre „mozgalom” egy száz férőhelyesre tervezett, luxuslakóparkhoz „passzított” magán jachtkikötő ellen. Használhatatlanná, élvezhetetlenné válna a fürdőzők, evezősök, szörfösök és kájtosok körében is népszerű siófok-szabadifürdői szabadstrand, ha az elé egy megakikötőt építenének – állítják a tiltakozók. „Olyan kikötő, ahol hajójával saját ingatlana előtt köthet ki, nem sok van” – így ajánlja luxusapartmanjait a Balaton partjára épült Divinus lakópark, mely arról is tájékoztat: a kikötő terveit a környezetvédelmi hatóság két alkalommal már elutasította. Fellebbezésük nyomán most új eljárás indult, de az eredetileg 170-re tervezett férőhelyet időközben 100-ra csökkentették. Potocskáné Kőrösi Anita siófoki alpolgármester azt mondta a Népszavának: a város területrendezési tervében szerepel kikötő az aranyparti területen, ám erre csak egy 60 méter széles sáv van kijelölve a strand mellett, ezzel szemben a most benyújtott terveken szereplő kikötő ennél 83 méterrel szélesebb...
A kikötőellenzők szerint „félő, hogy a víz minősége romolna, a tópart eliszaposodásához, az eredeti élővilág és a gyönyörű tókép, illetve kilátás megszűnéséhez is vezetne amellett, hogy tönkretenné a fürdőzési és sportolási lehetőségeket”. Úgy vélik, a Balatonon általában, de a közelben is van elég jachtkikötő. A Divinus Yacht Club Kft. viszont azt írta tájékoztatásul a környékbelieknek: a vitorláskikötők „sokkal inkább előnyére, mint hátrányára válnak bármely nagy vízfelületnek, legyen az bármelyik tenger, Boden-, Garda- vagy Comói tó”. A tiltakozók szerint azonban az összehasonlítás hibás, hiszen például a Garda-tó átlagos mélysége 65 méter, tehát elsősorban vitorlázásra és nem fürdőzésre alkalmas, ellentétben a Balatonnal.
De vajon tényleg van-e elég kikötő? Hetvennégy nagyobb kikötő, tizenhét kis csónakkikötő – egy szakportál ennyit számolt össze a Balaton körül. A legnagyobb vitorláskikötő-lánccal a Balatoni Hajózási Zrt. rendelkezik, tizenegy helyszínen. Balatonfüreden van a legtöbb, kisebbek-nagyobbak, összesen kilenc, a legnagyobb mégsem itt található, hanem a déli parton, Balatonföldváron, 363 férőhellyel. Az utóbbi években sorra épülnek új, vagy bővülnek régi jachtkikötők; Balatongyörök, Keszthely, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Alsóörs voltak e beruházások helyszínei, de például 150 férőhelyes vitorláskikötő építését tervezik Balatonfüreden is, annak a kempingnek a területén, amelyet a Mészáros Lőrincék tulajdonába került Balatontourist üzemeltet.
A Bejárható Magyarország program keretében 13 milliárd forintból fejlesztik az aktív turizmust, azon belül a vitorlázást – jelentette be nemrég Révész Máriusz, kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos. Szavai alapján 2,5 milliárd forintnyi európai uniós forrást költenek a balatoni vitorlás turizmus fejlesztésére, így vélhetően kikötőépítésre, -fejlesztésre is.
Ahol egyébként vitorláskikötő épül, ott gyakran megjelennek az ellenzők is, így volt ez nemrég Balatonfenyvesen, ahol azonban nem tudták megakadályozni a beruházást. Korábban Balatonföldváron fához is láncolták volna magukat a környezetvédők – végül erre nem volt szükség, mert a beruházó a tiltakozás hatására visszalépett. Zamárdiban is meg tudták akadályozni civilek néhány éve, hogy vitorláskikötő létesüljön.
Sok, vagy kevés a vitorlás és a kikötőhely a Balatonon? Pomucz Tamás siófoki vitorlásoktató – egykori vitorlás olimpikon, korábbi szövetségi kapitány – megfigyelése szerint egyre nő az igény a minél drágább hajókra, miközben a kis és közepes vitorlásokat nehezebben tudják fenntartani a tulajdonosaik.
A szakszövetség adatai szerint mintegy harmincezer rendszeresen vitorlázó van a Balatonon. Tény: ennél jóval több is elférne a tó vizén. És a kikötőkben? „Húsz éve még gyorsabban betelt egy-egy új kikötő – így Pomucz Tamás. – A rendszerváltás után egyre több jó minőségű vitorlás került az országba külföldről, ekkor volt egy fellendülés, de ezek a hajók még többnyire kis- és közepes kategóriájúak voltak. A fenntartásuk azonban mára egyre nehezebben finanszírozható a tulajdonosaik számára, így keveset futnak ki a vízre. A tíz méternél hosszabb hajóból tűnik fel egyre több az utóbbi időben, nekem is jött olyan bérlőm, aki azt mondta, neki legalább negyven láb hosszú vitorlás kell, pedig csak ketten hajóztak volna a feleségével. Valamilyen határt kéne ennek szabni, a Balatonra nem valók a húszméteres tengeri jachtok”.
