Szijjártó "csodafegyvere" a frontális támadás

Publikálás dátuma
2017.10.11. 07:08
VIZIT - Szijjártó kezelt az ungvári kormányzóval - FOTÓ: MTI/KKM
Nincs realitása annak, hogy az unió felülvizsgálja az Ukrajnával kötött társulási megállapodást – kommentálta Valki László nemzetközi jogász Szijjártó Péter bejelentését.

Az új ukrán oktatási törvény rosszabb helyzetet teremt a magyarok és más kisebbségek számára, mint amilyen helyzetben a Szovjetunióban voltak az oktatás terén – értékelte a helyzetet Szijjártó Péter külügyminiszter Ungváron, miután kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak vezetőivel találkozott. „Ezt nem engedhetjük meg, a magyar kormány a legkeményebben szembe fog menni ezzel az intézkedéssel” – közölte Szijjártó, és arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az uniós tagországok külügyminisztereinek jövő heti tanácskozásán kezdeményezni fogja az EU-ukrán társulási megállapodás felülvizsgálatát.

– Természetesen Szijjártó Péter olyan javaslatokkal áll elő, amilyenekkel csak akar, de jelen esetben ennek nincs jogi hozadéka – mondta lapunknak Valki László nemzetközi jogász. Semmi értelme azt követelni, hogy az új ukrán oktatási törvény miatt az Európai Unió vizsgálja felül az Ukrajnával kötött társulási megállapodást. Semmiféle realitása nincs ugyanis annak, hogy az EU eleget tesz a magyar külügyminiszter kérésének.

A felülvizsgálattal az unió megakasztaná, sőt visszafordítaná azokat az összetett politikai folyamatokat, amelyek néhány évvel ezelőtt éppen a társulási megállapodás megkötésével kapcsolatban indultak el Ukrajnában – állapította meg Valki László. A szerződés teljeskörűen idén szeptemberben lépett életbe. A társulási megállapodást az EU Tanácsa semmiképpen sem fogja felülvizsgálni.

A nemzetközi jogász szerint Szijjártó Péter nyilatkozata nem több hangzatos, bombasztikus bejelentésnél, amely azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a magyar kormány keményen kiáll a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében.

Az ukrán oktatási törvény ellen nemcsak a kormány, hanem ellenzéki pártok is tiltakoztak. Egyetértés van arról, hogy a kisebbségi oktatást és nyelvhasználatot korlátozó rendelkezés több nemzetközi egyezményt is sért, például az európai nyelvi chartát vagy a kilencvenes évek elején kötött magyar-ukrán alapszerződést. Ugyanakkor – tette hozzá Valki László – az alapszerződésben az is szerepel, hogy a vitás kérdéseket békés diplomáciai úton kell rendezni.

Az oktatási törvény kisebbségi jogokat korlátozó részét a magyarországi ukránok is felháborodással fogadták. Ezzel együtt Kravcsenko György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke a Népszava kérdésére nemrég arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény csak egy év múlva lép hatályba. A nemzetiségi vezető informális csatornákon keresztül úgy értesült, az ukrán kormány mutat rá hajlandóságot, hogy módosítson a jogszabályon.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter csütörtökön Budapestre látogat: az a célja, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az "új ukrán oktatási törvény lényegét".

Megszólalt a Kreml is

Magyarország reagálása az ukrajnai oktatási törvényre a Kreml szerint arról tanúskodik, hogy a jogszabály nem felel meg az európai normáknak. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Szocsiban kijelentette: „Nyilvánvaló volt, hogy a rada (ukrán parlament) által elfogadott törvény mély aggodalmat vált ki egy sor európai országból, és ez (a magyar reagálás) ennek a konkrét megnyilvánulása, amely ismételten rámutat arra, hogy a törvény átgondolatlan, és nem felel meg az európai normáknak”.

A Kreml szóvivője Szijjártó Péter ungvári – az orosz sajtóban megkülönböztetett figyelmet kapott – bejelentését kommentálta. Peszkov a magyar kezdeményezést az unió belügyének minősítette, hozzátéve, hogy minden további kérdés megválaszolása a magyar kormány hatáskörébe tartozik. MTI



Szerző

Luxusapartmanhoz magánjachtkikötő

Publikálás dátuma
2017.10.11. 07:07
KIKÖTŐK - A tiltakozó civilek csak részeredményeket tudnak felmutatni - Fotó: Szabó János
 Felpörgött a vitorláskikötő-építés a Balatonnál az elmúlt években; kell a hely az új elit státuszszimbólumnak számító, egyre nagyobb jachtjainak. Eközben a vitorláskikötő-építések ellen tiltakozó civilek csak részeredményeket tudnak felmutatni.

Legújabban Siófok Aranypartján jött létre „mozgalom” egy száz férőhelyesre tervezett, luxuslakóparkhoz „passzított” magán jachtkikötő ellen. Használhatatlanná, élvezhetetlenné válna a fürdőzők, evezősök, szörfösök és kájtosok körében is népszerű siófok-szabadifürdői szabadstrand, ha az elé egy megakikötőt építenének – állítják a tiltakozók. „Olyan kikötő, ahol hajójával saját ingatlana előtt köthet ki, nem sok van” – így ajánlja luxusapartmanjait a Balaton partjára épült Divinus lakópark, mely arról is tájékoztat: a kikötő terveit a környezetvédelmi hatóság két alkalommal már elutasította. Fellebbezésük nyomán most új eljárás indult, de az eredetileg 170-re tervezett férőhelyet időközben 100-ra csökkentették. Potocskáné Kőrösi Anita siófoki alpolgármester azt mondta a Népszavának: a város területrendezési tervében szerepel kikötő az aranyparti területen, ám erre csak egy 60 méter széles sáv van kijelölve a strand mellett, ezzel szemben a most benyújtott terveken szereplő kikötő ennél 83 méterrel szélesebb...

A kikötőellenzők szerint „félő, hogy a víz minősége romolna, a tópart eliszaposodásához, az eredeti élővilág és a gyönyörű tókép, illetve kilátás megszűnéséhez is vezetne amellett, hogy tönkretenné a fürdőzési és sportolási lehetőségeket”. Úgy vélik, a Balatonon általában, de a közelben is van elég jachtkikötő. A Divinus Yacht Club Kft. viszont azt írta tájékoztatásul a környékbelieknek: a vitorláskikötők „sokkal inkább előnyére, mint hátrányára válnak bármely nagy vízfelületnek, legyen az bármelyik tenger, Boden-, Garda- vagy Comói tó”. A tiltakozók szerint azonban az összehasonlítás hibás, hiszen például a Garda-tó átlagos mélysége 65 méter, tehát elsősorban vitorlázásra és nem fürdőzésre alkalmas, ellentétben a Balatonnal.

De vajon tényleg van-e elég kikötő? Hetvennégy nagyobb kikötő, tizenhét kis csónakkikötő – egy szakportál ennyit számolt össze a Balaton körül. A legnagyobb vitorláskikötő-lánccal a Balatoni Hajózási Zrt. rendelkezik, tizenegy helyszínen. Balatonfüreden van a legtöbb, kisebbek-nagyobbak, összesen kilenc, a legnagyobb mégsem itt található, hanem a déli parton, Balatonföldváron, 363 férőhellyel. Az utóbbi években sorra épülnek új, vagy bővülnek régi jachtkikötők; Balatongyörök, Keszthely, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Alsóörs voltak e beruházások helyszínei, de például 150 férőhelyes vitorláskikötő építését tervezik Balatonfüreden is, annak a kempingnek a területén, amelyet a Mészáros Lőrincék tulajdonába került Balatontourist üzemeltet.

A Bejárható Magyarország program keretében 13 milliárd forintból fejlesztik az aktív turizmust, azon belül a vitorlázást – jelentette be nemrég Révész Máriusz, kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos. Szavai alapján 2,5 milliárd forintnyi európai uniós forrást költenek a balatoni vitorlás turizmus fejlesztésére, így vélhetően kikötőépítésre, -fejlesztésre is.

Ahol egyébként vitorláskikötő épül, ott gyakran megjelennek az ellenzők is, így volt ez nemrég Balatonfenyvesen, ahol azonban nem tudták megakadályozni a beruházást. Korábban Balatonföldváron fához is láncolták volna magukat a környezetvédők – végül erre nem volt szükség, mert a beruházó a tiltakozás hatására visszalépett. Zamárdiban is meg tudták akadályozni civilek néhány éve, hogy vitorláskikötő létesüljön.

Kis hajóknak lenne hely

Sok, vagy kevés a vitorlás és a kikötőhely a Balatonon? Pomucz Tamás siófoki vitorlásoktató – egykori vitorlás olimpikon, korábbi szövetségi kapitány – megfigyelése szerint egyre nő az igény a minél drágább hajókra, miközben a kis és közepes vitorlásokat nehezebben tudják fenntartani a tulajdonosaik.

A szakszövetség adatai szerint mintegy harmincezer rendszeresen vitorlázó van a Balatonon. Tény: ennél jóval több is elférne a tó vizén. És a kikötőkben? „Húsz éve még gyorsabban betelt egy-egy új kikötő – így Pomucz Tamás. – A rendszerváltás után egyre több jó minőségű vitorlás került az országba külföldről, ekkor volt egy fellendülés, de ezek a hajók még többnyire kis- és közepes kategóriájúak voltak. A fenntartásuk azonban mára egyre nehezebben finanszírozható a tulajdonosaik számára, így keveset futnak ki a vízre. A tíz méternél hosszabb hajóból tűnik fel egyre több az utóbbi időben, nekem is jött olyan bérlőm, aki azt mondta, neki legalább negyven láb hosszú vitorlás kell, pedig csak ketten hajóztak volna a feleségével. Valamilyen határt kéne ennek szabni, a Balatonra nem valók a húszméteres tengeri jachtok”.



Iskolák célkeresztben

Publikálás dátuma
2017.10.11. 07:04
LŐTÉR - Fegyverekről beszélünk, amelyekre szigorú előírások vpnatkoznak - Fotó: Shutterstock
Szakemberek szerint nincs helye a lövészetnek a közoktatásban, hiszen a hazafias nevelés e módon való tantervbe építése életveszélyes kockázatokat hordozna.

– Jó lenne, ha végre a tanárokra bíznák, mi szerepeljen a pedagógiai programokban, s nem Orbán Viktor köre valamely tagjának hobbiját erőltetnék rá a közoktatásra – mondja Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) dél-dunántúli ügyvivője a kormány lőterekkel kapcsolatos ötletére. Ami valójában több is, mint idea, hiszen egy múlt hónap eleji határozat 17,4 milliárd forintot különített el negyven lőtér kialakítására, s emellett további 67 kialakítását tervezik.

Hiába a halovány cáfolatok, több jel is arra mutat, hogy az új gyakorlóhelyek nagyobb részét a kormányzat oktatási intézményekben tervezi kialakítani. Mint azt a Népszava elsőként megírta: a Klebelsberg Központ az idén tavasszal levelet küldött az iskoláknak, kialakítható-e lőtér a területükön – hatszor tizenöt méteres, elkeríthető terület iránt érdeklődtek, mely ellátható biztos fedezékkel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatási államtitkársága szerint persze nem kötelező az iskolai lőterek kialakítása, s a lövészet tananyagba illesztése, csak a szakkörválasztékot akarják bővíteni.

– Ahhoz viszont meglehetősen drága és veszélyes – jegyzi meg Nagy Erzsébet. – Emellett kíváncsi lennék a valós szándékra is, miért akarnak fegyvert adni a gyerekek kezébe: ezzel akarják előkészíteni a hadrafoghatóságot?

A szakszervezeti vezető szerint az iskolák nagy részében nemhogy a lövészetnek, de az alapfeladatok ellátásának sincsenek meg a normális feltételei.

– Sok helyen a mindennapi testnevelés megvalósítása gondot okoz, nemhogy a lövészet bevezetése – teszi hozzá. – Ne felejtsük el, fegyverekről beszélünk, melyekre szigorú előírások vonatkoznak.

Márpedig a szabályokat Légrádi József, a Kaposvári Sportlövész Klub elnöke szerint is igencsak nehéz lenne betartani egy iskolában.

– Már eddig is akadtak olyan intézmények – mondja –, ahol megpróbálkoztak a lövészet bevezetésével, de nem hallottam róla, hogy bármilyen eredménye lett volna.

Az egykori magyar bajnok sportlövő hozzátette: nemcsak a tárgyi, de a szakmai feltételei is hiányoznak az iskolai lövészetnek.

– A mostani pedagógusok fele már nem volt katona, vagyis életében nem vett szakszerűen fegyvert a kezébe – magyarázta –, a hozzáértésük is ezzel egyenértékű. Kaposváron akad olyan rendészeti fakultáson oktató testnevelő, aki két nappal egy országos verseny előtt küldött el hozzánk öt diákot, hogy tanítsuk meg őket lőni. Ennyit ért hozzá… Vagyis fennáll a veszély, hogy a gyakorlatlan, végzettséggel nem rendelkező pedagógusok fognak lövészetet tanítani. Meg kellene érteni: a fegyvert nem elég kézbe adni, ismerni is kell! Ez nem foci, hogy a tornaórán elesik a gyerek, s lehorzsolódik a térde, itt kilőhetik egymás szemét! Cseppet sem mellékesen: egy sportlövőnek pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kell járnia, hogy lőhessen. A gyerekeket hogyan fogják megszűrni?

A szakember szerint éppen ezért nem kellene bevinni a lövészetet az iskolákba, sokkal inkább az idehaza nagy hagyománnyal bíró, ám a rendszerváltás után tévesen, mint kommunista csökevényt elsorvasztott lövészklubokat kellene feltámasztani. (Trianon után, az általános hadkötelezettség tiltásának kijátszására alakult sok ezer lövészegylet az országban – a szerző.)

– Somogyban 1990 előtt 110 lövészklub működött – állította Légrádi József –, minden nagyobb üzemben, gyárban volt lőtér, ahogyan az iskolákban, a közigazgatási épületekben is volt lőszoba. Ma hivatalosan nyolc klub létezik a megyében, de ebből csak három működik ténylegesen. A lőterek nagy részét felszámolták, a falvakban például szántónak minősítették és beszántották. Ha már fejleszteni akarnak, a megmaradtakat kellene rendbe tenni: ha egy diák lőni akar, legyen hová mennie, ahol szakemberek foglalkoznak vele.

Hasonlóképpen vélekedik az a több mint másfélezer pedagógus és oktatási szakember, akik aláírták az egyik oktatási szakcsoport, a Hívatlanul tiltakozását.

– Amellett, hogy veszélyes fegyvert vinni az iskolákba – mondja a petíció egyik somogyi aláírója –, az oktatás militarizálása legalább olyan rémisztő. Ráadásul borzalmasan sok pénzbe kerül: a 17 milliárd csak az első lépcső, úgy hallottam, hogy a teljes összeg ennek a két és félszerese.

A Hívatlanul kiszámolta, a lövészet felfuttatására szánt pénz elegendő lenne 1000 fejlesztő- vagy gyógypedagógus körülbelül tizenhárom évi fizetésére, vagy ugyanennyi pedagógiai asszisztens 24 évi bérére, esetleg 180 ezer interaktív táblára, vagy – az iskolai sportolás mellett maradva – 180 tornaterem megépítésére.

– Sok mindent fel lehetne még sorolni, mi mindenre lehetne elkölteni egy ekkora összeget – teszi hozzá a somogyi pedagógus –, de a lényeg: a lövészetnek, ahogy a siklóernyőzésnek vagy a bungee jumpingnak, nincs helye az iskolákban.