Új földesurak a tokaji borvidéken

Publikálás dátuma
2017.10.12. 07:00
FOTÓK: KÁLLAI MÁRTON
Legfeljebb tíz forintot fizet kilónként a szőlőért az állami kereskedőház. A helyiek földmutyit sejtenek, de a síráson kívül nem sokat tehetnek.

– Ne sírj, Zsuzsi! – vigasztalják az asszonyok, de a kötött sapkában, kopott széldzsekiben, mackónadrágban és kitaposott cipőben szüretelő középkorú nő sehogy sem tudja abbahagyni a sírást. A Tolcsva melletti Nyakvágó dűlőben úgy metszi le a furmintfürtöket, hogy közben sós könnyei is belepotyognak a ládába. Pedig a felvásárló nem fizet az emberi fájdalom e különleges manifesztumaiért, amelyek ráadásul épp miatta hullanak.

A nagy kereskedőházak – köztük az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. – ugyanis jellemzően hetven-nyolcvan, de van úgy, hogy csak tíz forintot fizet a zempléni minősítésű szőlő kilójáért, ha egyáltalán átveszi azt. A Hegyközségi Tanács hivatalos számításai szerint azonban egy kiló szőlő előállításának költsége itt nagyjából 110 forint: vagyis még a kapálás, metszés, vegyszerezés költségei sem térülnek meg.

Nemcsak a korán árván marad, s gyerekkorától magányosan küszködő komlóskai asszony sír most Tokaj-Hegyalján. Meglett férfiemberekben is eltörik a mécses, amikor azt hallják a felvásárlótól: legfeljebb tíz forintot fizet a keservvel megtermelt tokaji szőlő egy kilójáért.

– Tíz forintot, érti, tíz forintot! – emeli meg a hangját a másik soron egy férfi, s dühe a szemközti Kincsem-dűlőig szalad. A ládában halványzöld szőlőszemek keverednek az errefelé oly értékes, az aszú alapanyagként szolgáló botritiszes, megtöppedt, koncentrált cukortartalmú bogyókkal. A felvásárló szerint lisztharmat támadta meg a fürtöket, de az évtizedek óta szőlőt termesztő férfi szerint ez nem igaz, semmi bajuk a szemeknek. Az egyharmad hektáron gazdálkodó nyugdíjas azt mondja, inkább hazaviszi az összes termést, és magának csinál belőle bort, minthogy elkótyavetyélje a semmire. Így ugyan egy forintnyi bevétele sem lesz az egész éves munka, fáradtság, és a permetszerekre meg napszámosokra kifizetett kiadások fedezésére, de legalább a saját borát issza majd, amiről tudja, hogy nem tíz forintot ér alapanyagának kilója.

– Nem érdekelnek a helyiek kisded játékai: lábon eladtam az egész termést tavasszal egy szlovák felvásárlónak, kilónként száz forintért úgy, hogy minden költséget a vevő állt, végezte a tavaszi munkákat, a vegyszerezést, a szüretet, mindent – mondja egy tízhektáros gazda az Olaszliszkához közeli benzinkútnál, ahol hirtelen három-négy termelő is összeszalad délelőtt. Látszik, irigylik az előrelátó „hazafiatlant”, aki nem várta meg, míg az állami cég nagy kegyesen felvásárolja a szőlőjét, hanem jó áron külföldre értékesítette azt. Mások arra panaszkodnak: a Grand Tokaj Zrt. idén tavasszal írt nekik egy levelet, miszerint igényt tartanak a szőlőre, ám szeptemberben mégsem álltak elő szerződéssel.

– Ha augusztusban szólnak, hogy nem veszik át a szőlőt, lett volna időnk új vevőt keresni. Van itt egy alföldi nagy borász cégnek képviselete, azzal még lehetett volna alkudni, de most ők is lenyomták az árat, hetven forintot akarnak adni egy kilóért – panaszkodik egy vattakabátos férfi. Volt viszont, aki megvédte a felvásárlókat, mondván: tavaly kevés volt a szőlő, idén viszont sok, így óhatatlan, hogy a minőségi szempontok kerülnek előtérbe. Egyes vélemények szerint a Grand Tokaj Zrt. egyenesen megmentette azokat, akik előtt csak két választás állt: vagy egy fillért sem kapnak a szőlőért, vagy be kell érniük a hetven-nyolcvan, még rosszabb esetben a tíz forintos kilónkénti árral.

Kiemelt fejlesztési térség
Az Orbán-kormány 2014-ben jelentette be, hogy kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánítja a Tokaji Borvidéket, s erre 33 milliárd forintot szán.
A hosszú távú programok közül az egyik legfontosabbként jelölték meg a „Tokaji Életpályaprogram” elindítását, amelynek célja a térség borásztársadalmának megtartása, a magasan szakképzett minőségi munkaerő kiáramlásának megállítása, a negatív demográfiai folyamatok – elöregedés, elvándorlás - visszafordítása. A program része a Tokaji Állami Földalap, amely a minőségi szőlőtermesztésre hajlandó, de tőkehiánnyal küszködő gazdálkodókat jó minőségű szőlőparcellákhoz juttatná.
Ennek eredményeképpen a Tokaji Borvidéken a szőlőtermesztésbe ténylegesen bevont területek nagysága az évtized végére 5500-ról 7500 hektárra nőhet, és az ágazat a jelenlegi 5-6000 ember helyett 7-8000 számára biztosíthat megélhetést – olvasható a kormány víziójában. A helyiek szerint viszont az idei szüret is azt jelzi: inkább az elvándorlás fog erősödni, s hiába lesznek majd keveseknek nagy birtokai itt is, nem marad ember, aki műveli, metszi és leszedi a szőlőt.

A történelmi borvidék, ahol egykor királyoknak, hercegeknek és grófoknak voltak birtokai, most forrong. Sokan azt mondják: új „királyok, hercegek és grófok” veszik át apránként a területeket, s azért lehetetlenítik el alacsony felvásárlási árakkal a termelőket, hogy elkeseredésükben minél többen meg akarjanak szabadulni az ültetvényektől. Ha valaki élelmes, közel van a tűzhöz, és apránként, nyomott áron felvásárolja e birtokokat, potom pénzért, hatalmas vagyonhoz jut.

A feltételezést számok is alátámasztják: az utóbbi időben egyre több kis tulajdonos dönt úgy, hogy a kínlódás helyett inkább eladja a birtokát. Takács László olaszliszkai hegybíró szerint tavaly ősz óta az addigi pangó „ültetvénypiac” megmozdult, sorra jelentkeztek nála azok, akik e kiszolgáltatott helyzetben inkább befejeznék a szőlőművelést. Az eladói kínálat persze mindjárt lejjebb is vitte az árakat: amíg korábban egy átlagos, hatsoros szőlőt – ami nagyjából harmadhektár – egymillió forintért kínáltak errefelé, addigra ma egy ekkora terület, részben épp az eladási nehézségek miatt már csak félmilliót ér.

De miért nem lehet jó áron eladni és megvenni a tokaji szőlőt, miközben maga a tokaji bor keresett a világpiacon? A helyiek szerint ennek lehetőségét az állam rontotta el, amikor néhány éve új menedzsmentet nevezett ki a Tokaj Kereskedőház – a Grand Tokaj Zrt. elődje – élére, s az új vezetők azonnal botrányt kiáltottak, mondván: át kell világítani a cég teljes árukészletét, mert nincs minden rendben a borok papírjaival. – Ezzel azt sugallták, hogy a tokaji borokat hamisítják, miközben később kiderült, hogy rendben voltak a papírok. Csakhogy addigra már megtörtént a bizalomvesztés. Ha ezt véletlenül csinálták, az sem túl szórakoztató, de ha direkt, és a borvidék „olcsósítása” volt a cél, akkor meg egyenesen ördögi a terv. Igaz, hogy azóta már megint új vezetők vannak a Zrt-ben, de lám, továbbra sem lehet eladni a szőlőt, az emberek szabadulnak meg a területektől – mondta egy borosgazda.

Köteles László, a tolcsvai Kincsem dűlőben szintén apróbb ültetvénnyel rendelkező komlóskai polgármester szerint Erdőbénye alatt, Tállya, Mád, Tarcal és Tokaj környékén már a többhektáros birtokok a jellemzők, azt a részt felvásárolta a politika és a nagytőke. Demeter Ervin a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal elnöke és Lázár János a miniszterelnökséget vezető miniszter Mádon rendelkezik birtokkal, – igaz, utóbbié alig 1,3 hektár, ami inkább hobbiméretnek tekinthető –, Mészáros Lőrinc pedig előbb Tokaj egyetlen ötcsillagos szállodáját vette meg, majd családi cégén, a Búzakalász 66-on keresztül nyomott áron, 120 millió forintért bekebelezte a korábban francia tulajdonban álló, 50 hektáron gazdálkodó bodrogkeresztúri Dereszla Pincészetet is.

Andy Vajna a feleségével, Tímeával együtt tavaly több alkalommal is megjelent a borvidéken, és konkrétan alkudott az akkor még pénzügyi nehézségekkel küszködő, szintén francia tulajdonú, csaknem 200 hektáros ültetvényen gazdálkodó Pajzos-Megyerre, ám annak tulajdonosa végül rendezte sorait, és elállt az ügylettől. A helyiek nem tudnak arról, hogy Vajna most egy másik birtokra alkudna, de nem is zárják ki ennek lehetőségét. Szavaik szerint Mád és Tokaj környékét gyakorlatilag már felvásárolták politikusok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, vezető beosztású állami tisztségviselők, s a holdudvarukba tartozó gazdasági szakemberek, bankárok, gabonakereskedők, lassan kialakítva itt az urak és zsellérek új fogalomkörét. Közszájon forog egy történet az egyik mádi politikusfeleségről, aki az alacsony bérre panaszkodó napszámosoknak azt mondta: lesz még olyan, amikor fizetségként örülni fognak egy zsíros kenyérnek is.

Köteles László azt sejteti: mivel Tokaj-Hegyalja déli területei immár elkeltek, az új földesurak most az Erdőbényétől Sárospatakig és Sátoraljaújhelyig tartó északi területre összpontosítanak. Csakhogy itt még mindig jellemző az elaprózott birtokrendszer, ezért a termelők ellehetetlenítésével a legegyszerűbb felvásárolni a kisbirtokokat. E területeket sokan kárpótlásként kapták, s jellemzően maximum fél hektárnyi van egy-egy család tulajdonban. Régebben az itt termelt éves bevételből akár egy kisebb autót is meg tudtak venni – árulta el az egyik hegybíró –, mára viszont a nyomott felvásárlási árak miatt leginkább a veszteség jellemző.

Tokajban most mindenki a hosszú és napos őszben reménykedik. Sokan lábon hagyták a szőlőt, mert se tíz, se nyolcvan forintért nem szüretelik le. Inkább a szerencsében bíznak: az aszúsodó szemek kilójáért akár kétezer forintot is megad a „korrekt zsidó ember” – mondják. Így nevezik azt a tállyai magángazdálkodót, aki saját éttermében forgalmazza kis tételben készített borait, s a Grand Tokaj Zrt. helyett az aszút is felvásárolta eddig. Hozzá küldik majd a zokogó Zsuzsit is, másban ugyanis már nem bíznak. Legfeljebb a csodában.

"Néhány tucat ilyen termelőről beszélünk"
– A Grand Tokaj Zrt. a tokaji eredet-védett bor alapanyagául szolgáló szőlőt a Hegyközségekkel is egyeztetve 100, 150 és 250 forintos kilónkénti áron vásárolja fel mustfoktól függően, a terveknek megfelelően – válaszolta kérdéseinkre Goreczky Gergely.
A társaság vezérigazgatója szerint nyolcvan forintos áron a zempléni kategóriájú szőlőt vásárolja jelenleg is a társaság, ahol alacsonyabb mustfok és magas a tőketerhelés. "Évek óta a jó minőségű szőlő felvásárlására törekszünk. Azokkal a termelőkkel nem kötöttünk az idén Tokaji-OEM minősítésű szőlőre szerződést, akik nem a megfelelő minőségű szőlőt hozták be a korábbi években, esetleg nem teljesítették a szerződéses feltételeket és máshová adták el a leszerződött termést, vagy akik ültetvénye nem a megfelelő egészségi állapotban volt az év során folytatott ültetvény ellenőrzések során.
Néhány tucat ilyen termelőről beszélünk, de több mint 1000 kistermelő teljesíteni tudta az elvárásokat, akikkel jó a kapcsolatunk és velük a terveknek megfelelően zajlik a szüret" – állította. Goreczky szerint eddig már csaknem 30 ezer mázsa szőlő felvásárlása és feldolgozása megtörtént a Grand Tokajnál. 2017-ben a szokásosnál nagyobb mennyiségre és minőségben egy jó évjáratra számítanak a társaság szakemberei.

Szerző

Régiók az "út szélén" - Leszakadó keleti félhold

Publikálás dátuma
2017.10.11. 07:01
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legsikeresebb települése, Nyírbátor - Fotó: Nyírbátor hivatalalos oldala/Facebook
A Nógrád-Borsod-Szabolcs-Békés alkotta kelet-magyarországi megyecsoport gazdasági mutatói alig javulnak, de Szolnok már néha kidugja a fejét.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legsikeresebb településén, Nyírbátorban az utóbbi tíz évben ötezer új munkahely jött létre, a térségben egyre nagyobb a munkaerőhiány, majdnem száz busz hozza-viszi a környező településeken élő dolgozókat az ipari park üzemeibe. A nyírbátori eredmény azonban nem változtat azon, hogy a megye masszívan tartja utolsó helyét minden országos foglalkoztatási és kereseti összehasonlító táblázatban.

Márpedig egy térség fejlettségét, az ott élő közösség állapotát a jövedelmi viszonyok éppúgy meghatározzák, mint a népesség csökkenése vagy növekedése, esetleg az ott lakók élettartama vagy a foglalkoztatási adatok javulása. Megjelent a KSH legújabb, megyénként elvégzett összesítése az ország társadalmi és gazdasági helyzetének alakulásáról, de a számokat - mint a fenti példa is jelzi - nem önmagukban érdemes vizsgálni.

Ami a béreket illeti, pontosabb képet kapunk, ha az idei első félév kereseti adatait nemcsak a tavalyi esztendő hasonló időszakának adatsorával vetjük össze, hanem a 2010-es kormányváltás óta mért nettó bérekkel, hogy lássuk a tendenciákat. A listavezető fővárosban például 2010-ben 162 500 forint volt a nettó átlagkereset, és az egyenletes ütemű évenkénti béremelkedés idén ugrott meg jelentősen, 246 ezer forintra. Ugyanakkor a legnagyobb arányú, 17 százalékos nettó béremelkedéssel Jász-Nagykun-Szolnok megye büszkélkedhet 2017 első felében, míg – a korábbi viszonylag magas bérszínvonal ismeretében érthető módon – a legkisebb mértékben Győr-Moson-Sopron megye bérei emelkedtek az első hat hónapban, „mindössze” 11 százalékkal.

Belső vándorlás
Megyénként ugyan nem adja meg a KSH a belső vándorlási különbözetet, vagyis azt, hogy hányan hagyták ott a térséget a nem megfelelő élet- és munkakörülmények miatt, de a régiós irányok is elegendők a kijelentéshez, hogy ezen a téren sincs változás: az északi, keleti megyékből, elsősorban az Észak-Alföldről menekülnek az emberek, a cél pedig minden esetben a munkahelyeket kínáló Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl.

Ez a kisebb mértékű előrelépés persze még mindig a kereseti rangsor második helyén tartotta a nyugati országrész legfejlettebb ipari centrumát, ahogy a következő két megye, Komárom-Esztergom és Fejér is évek óta stabilan tartja 3. és 4. helyét. A meglepetés alföldi megye kiemelkedő béremelkedése nem is olyan váratlan, ha visszanézzük, hogy a 2010-ben még utolsó előtti helyen álló Jász-Nagykun-Szolnok fokozatosan lépkedett előre az utóbbi időben, minden évben egy-egy pozíciót javítva a helyezésén (bár a többi gazdasági mutatóban nem tudta megismételni a javulást). Ami a Tisza középső szakaszán sikerült, azt nem tudta ugyanakkor megcsinálni az utolsó helyét masszívan őrző Szabolcs mellett Borsod és Békés, valamint Nógrád megye sem: nemhogy felzárkózni nem tudtak a bérekben az élen állókhoz, de egyre nő a bérszakadék közöttük és a legjobban keresők között. A kereseti lista középmezőnyében időként cserélődnek a helyezések, majd a következő évben visszaáll a sorrend, alig mozdul valami. A középmezőny végén változatlanul Baranya és Zala áll, Tolna minimálisan, de javult a nettó bérek összehasonlításakor, Pest megye viszont 2010-es kereseti viszonyaihoz képest lemaradt, a főváros környékén messze nem emelkedtek olyan ütemben a nettó bérek, mint Budapesten.

Azt, hogy egy megyében megmarad-e a lakosság, vagy aki teheti, elvándorol onnan, nagymértékben befolyásolja, hogy van-e elegendő megfelelő munkahely a foglalkoztatásukra. Észak-Kelet Magyarországon, Dél-Baranyában, Békésben és Nógrádban nagyon hosszú ideje nincs, innen tart az elvándorlás a közép- és nyugat-magyarországi ipari központokba.

A KSH most megjelent Fókuszban a megyék című kiadványa azt mutatja, hogy 2017 első hat hónapjában országosan 77 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké pedig 38 ezerrel tovább csökkent. A foglalkoztatottak aránya minden megyében emelkedett, az újdonság az, hogy a legnagyobb mértékben, 3 százalék közelében az egyébként hagyományosan alacsony foglalkoztatottságú Szabolcsban, valamint Zala és Nógrád megyében. Az élen változatlanul Budapest áll, ahol 64 százalékos a foglalkoztatottak aránya, míg a legalacsonyabb eredményt Somogy megyében mérték, ahol mindössze 52,7 százalékos a foglalkoztatottság.

A népesség csökkenése megyénként
A KSH összesítése szerint idén január 1-jén 33 ezer fővel voltunk kevesebben, mint egy évvel korábban. A születések száma 12 megyében emelkedett, Budapesten és 7 megyében viszont csökkent, a legnagyobb mértékben Tolnában. A legnagyobb baj az, hogy az ország minden pontján többen haltak meg, mint egy évvel ezelőtt. A legkiugróbb, hogy Nógrádban 15 százalékkal nőtt a halálozás és még a legjobb adatokat felmutató Budapesten és Zalában is 4-5 százalékos az emelkedés. A népesség csökkenése két megyében volt kiugró az egy éves periódusban. Szabolcsban a születések száma esett vissza drasztikusa, míg Hajdú-Biharban az átlagnál sokkal többen haltak meg. Elterjedt az a hivatalos magyarázat, hogy az év elején megjelent influenzavírus szedett sok áldozatot az idősebbek körében, de nem kormánypárti szakértők ennél összetettebb érékelése szerint az egészségügyi ellátórendszer működési színvonalának általános romlása, a tragikus szakemberhiány következménye a rengeteg haláleset.

Ezzel párhuzamosan Baranya, Zala és Somogy megyék kivételével az egész országban tovább csökkent a munkanélküliség, míg ebben a három térségben kis mértékben emelkedett. Győr-Moson-Sopronban mérték ismét a legalacsonyabb értéket, ott már 2 százalék alatt van a munkanélküliség, míg Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya megyékben és Szabolcsban még mindig 7 százalék feletti az arány. A megyék kétharmadában csökkent az álláskeresők száma, a pályakezdő munkát keresők aránya negyedével esett vissza a fővárosban, valamint Pest, Veszprém és Komárom-Esztergom megyében.

Ezzel párhuzamosan kevesebb lett az üres álláshelyek száma is, nagy területi eltérésekkel átlagosan 11 százalékos a csökkenés. Győr környékén nagy a munkaerőhiány, majdnem másfélszer több embert keresnek, mint ahányan munkára jelentkeznének. Ezzel szemben Szabolcsban, Baranyában, Borsodban, Tolna és Somogy megyékben minden üres álláshelyre még mindig 6-8 jelentkező jutott az év első felében.

 Majdnem jók vagyunk, kis szépséghibákkal

Az Eurostat korábbi adatai szerint 2009 elején Magyarországon a 15-64 éves népesség mindössze 54,8 százaléka dolgozott, miközben az Európai Unióban akkor 64,4 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta. Aztán jött a hazai fekete leves: megkezdődött a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése, a szociális juttatások leépítése, a megváltozott munkaképességűek visszakényszerítése a munka világába, és a közfoglalkoztatás felfuttatása. A foglalkoztatási statisztikákban mindez megjelenik, hiszen a közmunkásokat, de még a külföldön dolgozó magyarok egy részét is a hazai munkaerőpiaci adatsorokban tünteti fel a kormány. Valóban van persze javulás, ma sokkal magasabb a foglalkoztatási ráta és kisebb a munkanélküliség, mint tíz évvel ezelőtt, de a felsorolt csoportok a mai napig torzítják az adatsorokat.

Ezzel együtt 2016 utolsó negyedévében a magyar foglalkoztatottsági ráta a 15-64 évesek körében már 67,5 százalék volt, ami magasabb a 66,9 százalékos uniós átlagnál, a magyar eredményből 3,4 százalék a közmunkásoknak volt köszönhető. A 25-54 éves korosztályban az unióban a legjobbak a magyar foglalkoztatási adatok, tavaly év végén ebben az aktív korosztályban már 82,9 százalékot is mértek. Ez azonban egyben azt is jelzi, hogy további jelentős emelkedés a foglalkoztatottságban már nem várható. Ugyanakkor az uniós adatoknál sokkal rosszabbak a foglalkoztatási mutatóink a 15-24 éves fiatalok körében, illetve a nyugdíj előtt álló 55-64 éves korosztályban, ebben a két korcsoportban vannak még tartalékok.

Tovább szakad a lakáspiac
2017 első félévében folytatódott a lakáspiac 2016-ban megindult élénkülése, több mint ötezer új lakást adtak használatba. A legnagyobb emelkedést a községekben mérték, ahol az előző évi adatokhoz képest kétszer annyi lakás készült el, de a megyei jogú városokban is 40 százalékos volt az emelkedés. Budapesten az év első felében a tavalyihoz hasonló mennyiségű lakást vettek birtokba a tulajdonosok, míg a megyék többségében a növekedés volt a jellemző. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3,4-szer annyi lakás épült, mint tavaly, de Tolna megyében is háromszoros volt az emelkedés. Ugyanakkor Bács-Kiskunban, Csongrád és Zala megyében csökkent az új lakások száma. A tízezer lakosra jutó új lakások mutatója pedig a korábbi években megszokott módon alakult: Győr térségében volt a legmagasabb, míg a sor végén most is Borsod kullogott.



A marketingesek rémálma válhat valóra - Cipővásárláshoz életkor?

Publikálás dátuma
2017.10.10. 07:06
Személyes vásárlásnál nincs szükség adatbázisra - Illusztráció/AFP
A marketingesek rémálmát válthatja valóra az Európai Unió bő fél év múlva életbe lépő új adatvédelmi rendelete, ha a cégek nem készülnek föl idejében az előírásokra.

A kezdeti komoly aggodalmak ugyan elcsitulni látszanak az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR, General Data Protection Regulation) körül, a magyar kis- és középvállalkozásokat – főként a kisebb webáruházakat - azonban komoly kihívások elé állíthatják a változások.

A 2018. május 25-től életbe lépő új szabályozás célja a személyes adatok és a magánszféra védelmének biztosítása, és hatálya kiterjed minden, az unió területén működő cégre és vállalkozásra. Új, az egész EU-ban egységes, szigorú követelményeket ír elő a személyes adatok – név, lakcím, egészségügyi adatok, jövedelem, vallási, politikai nézet, nemzeti hovatartozás, kulturális profil, helymeghatározás – kezelésére és tárolására.

A magyar infotörvény ugyanakkor eddig is a legszigorúbbak közé tartozott az unióban, így a GDPR valójában drasztikus változásokat nem hoz: aki az eddigi szabályozást betartotta, annak nem fog különösebb gondot okozni – mondja Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere. – A problémát inkább az jelenti, hogy a kkv-szektor egy része, főként a kisebb webshopok üzemeltetői, a jelenlegi előírásokkal sincsenek tisztában.

Közösségi oldalak: mindent házon belül
Egyre megkerülhetetlenebb a közösségi média az üzleti életben: már a kereskedők 92 százalékának van hivatalos Facebook-oldala. A többség (68 százalék) továbbra is termékek és akciók népszerűsítésére, fizetett hirdetésekre használja a felületet, de felértékelődött az ügyfélszolgálati funkció is (55 százalék). Ezt a Facebook is ösztönzi: folyamatosan bővíti a hivatalos oldalak üzenetküldési szolgáltatásait. Lehetőség van például automatikus válaszok beállítására, valamint úgynevezett “ticketing alapú” üzenetkezelésre is: egy ügyfélpanasz teljes életútja transzparens módon végig követhető, megjegyzések, előzmények is hozzáadhatók. A többi platform – Instagram, Pintereset, Messenger - is arra törekszik, hogy minél több dolgot „házon belül” tudjon intézni a felhasználó, ezzel is arra ösztönözve, hogy minél több időt töltsön el az oldalakon. Az utóbbi időben például már vásárolhatunk is ezeken az oldalakon keresztül, miáltal még több adatot tudnak meg rólunk.

Hibás adatvédelmi szabályzattal dolgoznak – és azt is egy másik, rossz szabályzatot használó cég honlapjáról „emelték át” –; nem adnak tájékoztatást az adatkérés céljáról, kezelésnek és tárolásának módjáról. Előfordul, hogy több adatot kérnek be kötelezően, mint ami szükséges volna – például cipővásárláshoz életkort -, és nem tájékoztatják a vevőt azok felhasználásról. A hírlevélküldéshez való hozzájárulást előre kipipálják, vagy hozzájárulás nélkül küldik az e-maileket – sorolja Horváth Katalin a tipikus hibákat. Becslése szerint ezek a kkv szektor mintegy 70 százalékánál előfordulnak, és elsősorban tájékozatlanságból fakadnak - a cégvezetők egyszerűen nem érzik ennek fontosságát. Pedig a veszély nem csak annyiból áll, hogy a felhasználó postaládáját kéretlen promóciós e-mailek öntik el. Kikerülhetnek banki, vagy egészségügyi adatok is: egy egészségügyi applikáció például komplett kórtörténeteket őrizhet rólunk.

Az új uniós szabályok nem is lesznek elnézőek: a jelenlegi 20 millió forintos bírságmaximum kisebb jogsértés esetén 10, súlyos vétség esetén 20 millió euróra emelkedik. Ráadásul megszűnik az a kkv-szektor számára biztosított gyakorlat, amely alapján elsőre nem büntetett, csak figyelmeztetett a hatóság.

Az utóbbi években 100-200 ügy került a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elé, ebből féltucat esetben szabtak ki maximális bírságot, a többség egymillió forint alatti büntetéssel vagy figyelmeztetéssel megúszta. Horváth Katalin bízik abban, hogy május 25. után sem kerül majd sor tömeges bírságolásra. Szerinte azonban nem is a bírság jelenti egy cégnek a legnagyobb érvágást, hanem az, ha büntetésként törlik a teljes adatbázisát.

Bővülő piac: fellendülőben a mobilvásárlás
Az online kiskereskedelmi forgalom 2017 első félévében csaknem 20 százalékos növekedéssel, mintegy 25 milliárd forinttal haladta meg 2016 azonos időszakának eredményét. Idén az első 6 hónapban realizált 154 milliárd forintos forgalom megközelítőleg 14 millió darab rendelést eredményezett, egy vásárló átlag évi 11-szer rendelt a weben. A GKI Digital és az Árukereső.hu felmérése szerint a legkeresettebb és legnépszerűbb termékek továbbra is a könyvek, játékok, ruházati cikkek, műszaki- és számítástechnikai eszközök, így ezek értékesítésére szakosodik a legtöbb e-kereskedő is. Emellett 2017-ben nagyot ugrott az élelmiszerek, háztartási- és drogéria cikkek, valamint a baba-mama termékek iránti online kereslet is.
Az eNET adatiból pedig az derül ki, hogy egyre többet vásárolunk mobilról is. A magyar internetezők 82 százaléka, azaz 4,5 millió ember használ okostelefont, 2015 óta pedig megduplázódott a mobilról online vásárlók száma: 2017-re elérte az 1 millió 362 ezret. A mobiltelefont fizetésre is használók tábora visszafogottan ugyan, de bővül: 2017-re közel kétmillióan fizettek már így.

Egy webáruház legfőbb értéke ugyanis a vásárlói adatbázisa. Az online kereskedők éppen azért szeretnének minél több információt megtudni a honlapjukon időző felhasználókról, hogy a célzott hirdetésekkel visszatérésre és minél gyakoribb vásárlásra ösztönözzék korábbi vevőiket. Ilyen például, amikor a webáruház a kínálatát a vásárló netes keresési előzményei alapján rendezi, vagy amikor a korábbi vásárlások alapján tematizált hírleveleket küldenek ki.

A személyre szabott hirdetések és kedvezmények – versenyképes árakkal kiegészülve – erősítik a vásárlók elkötelezettségét egy-egy cég iránt: márpedig ez ma a magyar online kiskereskedelmi piac legfontosabb célja. Rövid távon ugyanis nem várható új, érdemi vásárlóerővel rendelkező társadalmi rétegek tömeges megjelenése a szektorban – állapítja meg a GKI Digital és az Árukereső.hu közös elemzése. Az Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozat online marketingre fókuszáló felméréséből ugyanakkor az is kiderül, hogy a gyűjtött vásárlói- és ügyféladatokat mindössze a kereskedők 17 százaléka használja marketing stratégiájának kialakításához.

E téren tehát még van mit fejlődniük a cégeknek, a GDPR azonban ebben nem fogja segíteni őket. Az új előírások – az eddigiektől eltérően - részletesen szabályozzák a profilalkotást is; 18 éven aluliakat például nem is lehet majd profilozni. Külön checkboxokban kell majd kipipáltatni a különböző adatfelhasználási célokhoz – statisztika, szerződéskötés, e-mailmarketing, számlázás, szállítás - a hozzájárulást. Minderről nyilvántartást is kell vezetni: ez komoly adminisztrációs terheket ró majd a cégekre. Vannak ugyan erre alkalmas szoftverek, de ezek drágák – ez szintén a kkv szektornak fog fájni. Az pedig egyenesen a marketingesek rémálmát váltja majd valóra, ha kiderül, hogy adatbázisuk nem felel meg az új adatvédelmi szabályoknak: ebben az esetben ugyanis mindenkitől egyesével újra be kell kérni a hozzájárulásokat.

Az új szabályok ugyanakkor elsősorban nem az online kiskereskedőkre irányulnak, hanem azokra a cégekre – mint például a Facebook -, amelyek a vásárlókat „adják el” a cégeknek - fogalmazott Pintér Róbert az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatásvezetője, hozzátéve, hogy valószínűleg nem a kis webáruházakra fognak lecsapni elsőként a hatóságok. - Történelmi múltunk – a zsidótörvények, a deportálások – miatt Európában erős igény van arra, hogy a személyes adatokhoz ne férhessen bárki csak úgy hozzá, és ne lehessen azokat az engedélyünk nélkül fölhasználni. Májustól ez az internetre vonatkozóan is határozottan érvényes lesz – magyarázza.

A jelenleg működő 6-8 ezer hazai webáruház évi több mint 400 milliárd forintos forgalmának több, mint 80 százalékát 200-300 nagy webáruház generálja. Ezek a most is igen szigorú infotörvény miatt Pintér Róbert szerint fel vannak készülve a változásokra, de a GDPR nem lesz megugorhatatlan feladat a kisvállalkozások számára sem - igaz, még az idén el kell kezdeni foglalkozni vele.

Nehéz jó futárt találni

Az ingyenes házhoz szállítás és a munkaerőhiány kivéreztette az e-kereskedelem fontos pillérének számító futárcégeket - mondta Madar Norbert a GKI Digital üzletágvezetője.

- Felmérésük szerint több száz fős munkaerő-hiánnyal küzd a logisztikai szektor. Bírni fogják a futárok az év végi dömpinget?

- A futárcégek tavaly több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre, ez idén várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni. A csomagok 30-40 százalékát az év utolsó két-három hónapjában kézbesítik a karácsony és a hatalmas akciókkal jelentkező november 24-i Black Friday miatt. Ha pár száz csomaggal csúszik egy webáruház becsült heti csomagszáma, gond van, ugyanis a futárcégek ezek alapján tervezik az adott heti kapacitásaikat. A magyar vásárlók azonban türelmesek, nem várják másnapra a csomagot, inkább az a fontos, hogy amikorra ígérik, megérkezzen. Vagyis a kereskedők a kiemelt promóciók idején nyugodtan bevállalhatnák akár a 3-5 napos szállítási határidőt is.

- Miért nehéz jó futárt találni?

- Elsőre valóban egyszerűnek tűnő feladat egy csomag házhoz szállítása, valójában komplex készségeket igényel. Nem csak autót kell vezetni, érteni kell a számítógépes rendszerhez, jó stresszkezelő és kommunikációs képességekkel is rendelkezni kell. A másik probléma, hogy Nyugat-Európában is keresettek a futárok, akiknek ott ráadásul könnyebb dolguk van. A vásárlók tőlünk nyugatabbra jellemzően előre fizetnek, így elég a csomagot csak a „kilincsre akasztani”. Nálunk viszont hajtani kell az ügyfeleket, mivel a magyarok 77 százaléka az utánvétet választja. Napi 50-60 címnél már boríthatja a szállítási menetrendet, ha egy-egy vásárlót nem ér el a futár, vagy eléri, de nincs nála pénz és emiatt várnia kell.

- Célba érnek akkor időben a karácsonyi csomagok?

- A tavalyi csúszásokból tanulva idén még tudatosabban készülnek a kereskedők. Egyszerre több futárcéggel is szerződnek, hogy ha az egyik túlterheltté válik, legyen tartalék. Jobban igyekeznek tervezni is az árukészlettel, és erőteljesebben kommunikálják a vevők felé, hogy ha a fa alatt szeretnék látni a csomagokat, akkor idejében adják le a rendeléseket.

V. A. D.



Szerző