Új földesurak a tokaji borvidéken

Publikálás dátuma
2017.10.12 07:00
FOTÓK: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Legfeljebb tíz forintot fizet kilónként a szőlőért az állami kereskedőház. A helyiek földmutyit sejtenek, de a síráson kívül nem sokat tehetnek.

– Ne sírj, Zsuzsi! – vigasztalják az asszonyok, de a kötött sapkában, kopott széldzsekiben, mackónadrágban és kitaposott cipőben szüretelő középkorú nő sehogy sem tudja abbahagyni a sírást. A Tolcsva melletti Nyakvágó dűlőben úgy metszi le a furmintfürtöket, hogy közben sós könnyei is belepotyognak a ládába. Pedig a felvásárló nem fizet az emberi fájdalom e különleges manifesztumaiért, amelyek ráadásul épp miatta hullanak.

A nagy kereskedőházak – köztük az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. – ugyanis jellemzően hetven-nyolcvan, de van úgy, hogy csak tíz forintot fizet a zempléni minősítésű szőlő kilójáért, ha egyáltalán átveszi azt. A Hegyközségi Tanács hivatalos számításai szerint azonban egy kiló szőlő előállításának költsége itt nagyjából 110 forint: vagyis még a kapálás, metszés, vegyszerezés költségei sem térülnek meg.

Nemcsak a korán árván marad, s gyerekkorától magányosan küszködő komlóskai asszony sír most Tokaj-Hegyalján. Meglett férfiemberekben is eltörik a mécses, amikor azt hallják a felvásárlótól: legfeljebb tíz forintot fizet a keservvel megtermelt tokaji szőlő egy kilójáért.

– Tíz forintot, érti, tíz forintot! – emeli meg a hangját a másik soron egy férfi, s dühe a szemközti Kincsem-dűlőig szalad. A ládában halványzöld szőlőszemek keverednek az errefelé oly értékes, az aszú alapanyagként szolgáló botritiszes, megtöppedt, koncentrált cukortartalmú bogyókkal. A felvásárló szerint lisztharmat támadta meg a fürtöket, de az évtizedek óta szőlőt termesztő férfi szerint ez nem igaz, semmi bajuk a szemeknek. Az egyharmad hektáron gazdálkodó nyugdíjas azt mondja, inkább hazaviszi az összes termést, és magának csinál belőle bort, minthogy elkótyavetyélje a semmire. Így ugyan egy forintnyi bevétele sem lesz az egész éves munka, fáradtság, és a permetszerekre meg napszámosokra kifizetett kiadások fedezésére, de legalább a saját borát issza majd, amiről tudja, hogy nem tíz forintot ér alapanyagának kilója.

– Nem érdekelnek a helyiek kisded játékai: lábon eladtam az egész termést tavasszal egy szlovák felvásárlónak, kilónként száz forintért úgy, hogy minden költséget a vevő állt, végezte a tavaszi munkákat, a vegyszerezést, a szüretet, mindent – mondja egy tízhektáros gazda az Olaszliszkához közeli benzinkútnál, ahol hirtelen három-négy termelő is összeszalad délelőtt. Látszik, irigylik az előrelátó „hazafiatlant”, aki nem várta meg, míg az állami cég nagy kegyesen felvásárolja a szőlőjét, hanem jó áron külföldre értékesítette azt. Mások arra panaszkodnak: a Grand Tokaj Zrt. idén tavasszal írt nekik egy levelet, miszerint igényt tartanak a szőlőre, ám szeptemberben mégsem álltak elő szerződéssel.

– Ha augusztusban szólnak, hogy nem veszik át a szőlőt, lett volna időnk új vevőt keresni. Van itt egy alföldi nagy borász cégnek képviselete, azzal még lehetett volna alkudni, de most ők is lenyomták az árat, hetven forintot akarnak adni egy kilóért – panaszkodik egy vattakabátos férfi. Volt viszont, aki megvédte a felvásárlókat, mondván: tavaly kevés volt a szőlő, idén viszont sok, így óhatatlan, hogy a minőségi szempontok kerülnek előtérbe. Egyes vélemények szerint a Grand Tokaj Zrt. egyenesen megmentette azokat, akik előtt csak két választás állt: vagy egy fillért sem kapnak a szőlőért, vagy be kell érniük a hetven-nyolcvan, még rosszabb esetben a tíz forintos kilónkénti árral.

Kiemelt fejlesztési térség
Az Orbán-kormány 2014-ben jelentette be, hogy kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánítja a Tokaji Borvidéket, s erre 33 milliárd forintot szán.
A hosszú távú programok közül az egyik legfontosabbként jelölték meg a „Tokaji Életpályaprogram” elindítását, amelynek célja a térség borásztársadalmának megtartása, a magasan szakképzett minőségi munkaerő kiáramlásának megállítása, a negatív demográfiai folyamatok – elöregedés, elvándorlás - visszafordítása. A program része a Tokaji Állami Földalap, amely a minőségi szőlőtermesztésre hajlandó, de tőkehiánnyal küszködő gazdálkodókat jó minőségű szőlőparcellákhoz juttatná.
Ennek eredményeképpen a Tokaji Borvidéken a szőlőtermesztésbe ténylegesen bevont területek nagysága az évtized végére 5500-ról 7500 hektárra nőhet, és az ágazat a jelenlegi 5-6000 ember helyett 7-8000 számára biztosíthat megélhetést – olvasható a kormány víziójában. A helyiek szerint viszont az idei szüret is azt jelzi: inkább az elvándorlás fog erősödni, s hiába lesznek majd keveseknek nagy birtokai itt is, nem marad ember, aki műveli, metszi és leszedi a szőlőt.

A történelmi borvidék, ahol egykor királyoknak, hercegeknek és grófoknak voltak birtokai, most forrong. Sokan azt mondják: új „királyok, hercegek és grófok” veszik át apránként a területeket, s azért lehetetlenítik el alacsony felvásárlási árakkal a termelőket, hogy elkeseredésükben minél többen meg akarjanak szabadulni az ültetvényektől. Ha valaki élelmes, közel van a tűzhöz, és apránként, nyomott áron felvásárolja e birtokokat, potom pénzért, hatalmas vagyonhoz jut.

A feltételezést számok is alátámasztják: az utóbbi időben egyre több kis tulajdonos dönt úgy, hogy a kínlódás helyett inkább eladja a birtokát. Takács László olaszliszkai hegybíró szerint tavaly ősz óta az addigi pangó „ültetvénypiac” megmozdult, sorra jelentkeztek nála azok, akik e kiszolgáltatott helyzetben inkább befejeznék a szőlőművelést. Az eladói kínálat persze mindjárt lejjebb is vitte az árakat: amíg korábban egy átlagos, hatsoros szőlőt – ami nagyjából harmadhektár – egymillió forintért kínáltak errefelé, addigra ma egy ekkora terület, részben épp az eladási nehézségek miatt már csak félmilliót ér.

De miért nem lehet jó áron eladni és megvenni a tokaji szőlőt, miközben maga a tokaji bor keresett a világpiacon? A helyiek szerint ennek lehetőségét az állam rontotta el, amikor néhány éve új menedzsmentet nevezett ki a Tokaj Kereskedőház – a Grand Tokaj Zrt. elődje – élére, s az új vezetők azonnal botrányt kiáltottak, mondván: át kell világítani a cég teljes árukészletét, mert nincs minden rendben a borok papírjaival. – Ezzel azt sugallták, hogy a tokaji borokat hamisítják, miközben később kiderült, hogy rendben voltak a papírok. Csakhogy addigra már megtörtént a bizalomvesztés. Ha ezt véletlenül csinálták, az sem túl szórakoztató, de ha direkt, és a borvidék „olcsósítása” volt a cél, akkor meg egyenesen ördögi a terv. Igaz, hogy azóta már megint új vezetők vannak a Zrt-ben, de lám, továbbra sem lehet eladni a szőlőt, az emberek szabadulnak meg a területektől – mondta egy borosgazda.

Köteles László, a tolcsvai Kincsem dűlőben szintén apróbb ültetvénnyel rendelkező komlóskai polgármester szerint Erdőbénye alatt, Tállya, Mád, Tarcal és Tokaj környékén már a többhektáros birtokok a jellemzők, azt a részt felvásárolta a politika és a nagytőke. Demeter Ervin a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal elnöke és Lázár János a miniszterelnökséget vezető miniszter Mádon rendelkezik birtokkal, – igaz, utóbbié alig 1,3 hektár, ami inkább hobbiméretnek tekinthető –, Mészáros Lőrinc pedig előbb Tokaj egyetlen ötcsillagos szállodáját vette meg, majd családi cégén, a Búzakalász 66-on keresztül nyomott áron, 120 millió forintért bekebelezte a korábban francia tulajdonban álló, 50 hektáron gazdálkodó bodrogkeresztúri Dereszla Pincészetet is.

Andy Vajna a feleségével, Tímeával együtt tavaly több alkalommal is megjelent a borvidéken, és konkrétan alkudott az akkor még pénzügyi nehézségekkel küszködő, szintén francia tulajdonú, csaknem 200 hektáros ültetvényen gazdálkodó Pajzos-Megyerre, ám annak tulajdonosa végül rendezte sorait, és elállt az ügylettől. A helyiek nem tudnak arról, hogy Vajna most egy másik birtokra alkudna, de nem is zárják ki ennek lehetőségét. Szavaik szerint Mád és Tokaj környékét gyakorlatilag már felvásárolták politikusok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, vezető beosztású állami tisztségviselők, s a holdudvarukba tartozó gazdasági szakemberek, bankárok, gabonakereskedők, lassan kialakítva itt az urak és zsellérek új fogalomkörét. Közszájon forog egy történet az egyik mádi politikusfeleségről, aki az alacsony bérre panaszkodó napszámosoknak azt mondta: lesz még olyan, amikor fizetségként örülni fognak egy zsíros kenyérnek is.

Köteles László azt sejteti: mivel Tokaj-Hegyalja déli területei immár elkeltek, az új földesurak most az Erdőbényétől Sárospatakig és Sátoraljaújhelyig tartó északi területre összpontosítanak. Csakhogy itt még mindig jellemző az elaprózott birtokrendszer, ezért a termelők ellehetetlenítésével a legegyszerűbb felvásárolni a kisbirtokokat. E területeket sokan kárpótlásként kapták, s jellemzően maximum fél hektárnyi van egy-egy család tulajdonban. Régebben az itt termelt éves bevételből akár egy kisebb autót is meg tudtak venni – árulta el az egyik hegybíró –, mára viszont a nyomott felvásárlási árak miatt leginkább a veszteség jellemző.

Tokajban most mindenki a hosszú és napos őszben reménykedik. Sokan lábon hagyták a szőlőt, mert se tíz, se nyolcvan forintért nem szüretelik le. Inkább a szerencsében bíznak: az aszúsodó szemek kilójáért akár kétezer forintot is megad a „korrekt zsidó ember” – mondják. Így nevezik azt a tállyai magángazdálkodót, aki saját éttermében forgalmazza kis tételben készített borait, s a Grand Tokaj Zrt. helyett az aszút is felvásárolta eddig. Hozzá küldik majd a zokogó Zsuzsit is, másban ugyanis már nem bíznak. Legfeljebb a csodában.

"Néhány tucat ilyen termelőről beszélünk"
– A Grand Tokaj Zrt. a tokaji eredet-védett bor alapanyagául szolgáló szőlőt a Hegyközségekkel is egyeztetve 100, 150 és 250 forintos kilónkénti áron vásárolja fel mustfoktól függően, a terveknek megfelelően – válaszolta kérdéseinkre Goreczky Gergely.
A társaság vezérigazgatója szerint nyolcvan forintos áron a zempléni kategóriájú szőlőt vásárolja jelenleg is a társaság, ahol alacsonyabb mustfok és magas a tőketerhelés. "Évek óta a jó minőségű szőlő felvásárlására törekszünk. Azokkal a termelőkkel nem kötöttünk az idén Tokaji-OEM minősítésű szőlőre szerződést, akik nem a megfelelő minőségű szőlőt hozták be a korábbi években, esetleg nem teljesítették a szerződéses feltételeket és máshová adták el a leszerződött termést, vagy akik ültetvénye nem a megfelelő egészségi állapotban volt az év során folytatott ültetvény ellenőrzések során.
Néhány tucat ilyen termelőről beszélünk, de több mint 1000 kistermelő teljesíteni tudta az elvárásokat, akikkel jó a kapcsolatunk és velük a terveknek megfelelően zajlik a szüret" – állította. Goreczky szerint eddig már csaknem 30 ezer mázsa szőlő felvásárlása és feldolgozása megtörtént a Grand Tokajnál. 2017-ben a szokásosnál nagyobb mennyiségre és minőségben egy jó évjáratra számítanak a társaság szakemberei.

2017.10.12 07:00

Tömegesen pusztulnak a méhek, megdrágul a méz

Publikálás dátuma
2018.08.17 12:00

Fotó: /
A hazai 25-30 ezer tonnás méztermelés idén akár 5000 tonnával is csökkenhet. Az élelmiszerbiztonsági hatóság is vizsgálja az okokat, de egyelőre nem tudni, pontosan mi történt.
A tömeges méhpusztulás megdrágíthatja a népszerű és egészséges élelmiszer, a méz árát. A legkeresettebb akácméz ára jelenleg kilónként 2200-2500, a szintén sokak által vásárolt vegyes virágméz átlagosan 1500 forintba kerül. A különlegesebb mézek ára még ezeknél is magasabb lehet. A termeléskiesés miatt az árak tovább emelkedhetnek. A tömeges méhpusztulásra már tavasszal több megyében is felfigyeltek a méhészek, de igazán csak júniusban vált egyértelművé, hogy baj van, amikor a méhészek kitelepültek a napraforgótáblák mellé. A néha előforduló mérgezéses esetektől eltérően a rovarok nem a kaptárakban, illetve azok környékén hullottak el. Becslések szerint kaptáranként a benne élő méhek átlagosan kétharmada tűnt el. A gazdák főként a napraforgóföldek mellett bukkantak rá az elpusztult méhekre. 
A tavaly őszi hivatalos összeírás szerint 20 ezren méhészkednek Magyarországon, s bár eltérő mértékben, a termelők felét érintette a kár
– mondta a Népszavának Bross Péter, a 14 ezer tagot számláló Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
 Az egyesület hivatalosan is értesítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) a méhpusztulásról és a szaklaboratóriumokban megkezdték a rovartetemekből, a virágzó növényekből, a kukorica címeréből és a napraforgó tányérjából, illetve a begyűjtött talajból vett minták vizsgálatát a szervezet velencei laboratóriumában. Ezidáig nem derült ki a különös tömeges méh halál oka. A napraforgótányérok már üresek, így azokból nem lehet megállapítani az estleges mérgezés eredetét. Nem zárható ki, hogy a szántókon a talajba jutott sok vegyszer valamelyike a ludas, de ez ma még nem bizonyított. Annyi kiderült, hogy a pusztulás ott volt nagyobb, ahol jól mézelt a napraforgó. Ez az olajos mag talajtípustól függően ugyanis eltérő mennyiségű és minőségű termést hoz. A méhészek pedig tudják, melyik talajtípuson ad több nektárt a napraforgó, a repce vagy más szántóföldi növény. Így természetesen igyekeznek odatelepülni a kaptáraikkal. A legtöbb méh elhullást emiatt Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád és Békés megyéből jelentették, de ha kisebb mértékben is, más megyékből találkoztak hasonló gondokkal.

Az egyik bűnösnek kikiáltott vegyszer a neonikotinoid

Öt éve az Európai Unió három neonikotinoid - a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. A mostani döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra. A Greenpeace Magyarország közölte, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljes körű tilalmát. Csupán négy ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen, mellyel az agrovegyipari lobbi érdekeit helyezték a beporzórovarok, a környezet és az emberek védelmének érdekei elé. Nagy István agrárminiszter Tordai Bencének, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének a méhpusztulással kapcsolatos kérdésére válaszolva egyebek mellett kifejtette, hogy az EU-s tiltás hatására neonikotinoid típusú csávázó anyag helyett többszörös mennyiségű foszforsavésztert vagy piretroidot fognak a gazdák kipermetezni állománykezelések formájában védekezésre. Ez pedig az egyéb rovarölő szerek mennyiségének drasztikus emelkedésével jelent agroökológiai kockázatot, továbbá az érintett növényi kultúrák termesztésének gazdaságosságára is hatással van.  A képviselő felvetette, hogy az Unió a tiltások mellett nyitva hagyott egy kiskaput. A közösségi rendelet ,,Növényvédelmi szükséghelyzetek" fejezetében lévő szükséghelyzeti engedélyek fejezete kiskapuként szolgál a nagyobb cégek számára, hogy olyan nem engedélyezett szereket is forgalmazzanak (például neonikotinoidokat), amelyek veszélyeztethetik a méhállományt. Hány engedélyt ilyen engedélyt adott ki a Nébih -tette fel a kérdést. A miniszter elöljáróban hangsúlyozta, hogy az EU növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatos szabályozása világviszonylatban az egyik legszigorúbb. A  tagállamok, így Magyarország is különleges körülmények fennállása esetén (például olyan károsító jelenléte, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el) bizonyos növényvédőszerek korlátozott és ellenőrzött felhasználását lehetővé teszi a termelők részére. A szükséghelyzeti engedélykérelmeket előzetesesen értékelik, és döntenek a befogadásáról, vagy elutasításáról. A fő szempont az emberek és az állatok egészsége, valamint a környezet védelme - írja a miniszter. A kiadott szükséghelyzeti engedélyek naprakészen elérhetők a Nébih honlapján - tette hozzá.

Az ágazat termelési értéke évente eléri a 25 milliárd forintot. Az elhullás miatt legalább 3 milliárd forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni eddig az ágazat, de ez összeg még emelkedhet. Egy termelő átlagosan 60 méhcsaláddal dolgozik, s tavasszal kaptár nélkül egy ilyen család értéke 35-40 ezer forint. Akácvirágzás után 20-25 ezer forint egy méhcsalád ára. A méhcsaládok országosan átlagosan évi 25 kiló mézet készítenek. Aki csak helyben gyűjteti a nektárt ettől inkább kevesebbet, aki vándoroltatja a kaptárait, és jó évet zár, ennél többet is pergethet. A termelés egyharmada akác, egyharmada napraforgó, a fennmaradó harmad egyéb, mint hárs, repce, gesztenye, mustár, selyemkóró és más virágféle. A termelőket nemcsak a 8 ezer tonnás belső fogyasztás árualapjának drámai csökkenése sújtja, de a 15-25 ezer tonnás export teljesítése is veszélybe kerülhet. A kivitel négyötöde négy országba, Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Ausztriába irányul, de jut a magyar mézből Japánba is. Az exportpiacokon a pozíciók megőrzése azért is fontos, mert a sokkal gyengébb minőségű és jóval olcsóbb kínai mézzel is fel kell venni a hazai termelőknek a versenyt. A méhészek ezt a nyár végi veszteségüket már nehezen tudják enyhíteni, s a méhpusztulás a 2019-es teljesítményüket is rontja. Az egyesület szántóföldi kísérletekre protokollt dolgoz ki, hogy fölkészülhessenek a jövőben az idei súlyos méh elhullás megelőzésére. A méhek kiváló indikátorai a környezet állapotának, és már 10-15 éve jelezték, hogy baj van, de igazán súlyossá az utóbbi időben vált a helyzet. A méhek nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt, a világ több pontján is megfogyatkoztak. Ukrajnában idén a méhcsaládok 70 százaléka károsodott a napraforgó virágzásakor, de Erdélyben is hasonló jelenségekről számoltak be. A méhek száma és állapota azonban nemcsak a méz miatt életbevágóan fontos, hanem a mezőgazdaság egyéb ágazataiban is. A gyümölcsösökben a beporzás nagy részét is ezek a rovarok végzik. Albert Einsteinnek tulajdonítják az a mondást, hogy ha eltűnnek a méhek, hamarosan követi őket az emberiség is.

Vizsgálati eredmény jövőre

Lapunk kérdésére a Nébih azt írta, hogy a vizsgálat ki fog térni többek között a méhészetek méhegészségügyi állapotára (például az atkafertőzöttségre), az elmúlt időszak időjárási anomáliáira, a méhek gyógyászati kezelésére, és emellett természetesen a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére. Az ország 14 megyéjéből összesen 28 méhmérgezéses esetet jelentettek be a gazdálkodók, és sokan a méhészeti egyesületen keresztül jelezték a problémát. A Nébih az OMME által rendelkezésre bocsájtott lista alapján már megkeresték a méhpusztulással érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatás kértek a pusztulások körülményeiről. Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, illetve mintákat vettek laboratóriumi vizsgálatokhoz. A hatóság olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa. Az eddigi eredmények elemzése még folyamatban van, illetve további vizsgálatokra van még szükség - írták. A vizsgálatok során nyert adatok elemzése sok időt vesz majd igénybe, ezért csak a jövő évben várhatók eredmények, következtetést levonni egyelőre korai. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg nemzetközi szinten is jelentős mértékben foglalkoznak a méhcsaládok gyengülésével a nemzetközi szervezetek, illetve kutatók.

2018.08.17 12:00
Frissítve: 2018.08.17 12:15

Műanyag szemétbe fullad az egész világ

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:00

Fotó: / Rich Carey
Már az emberek szervezetében is felbukkantak az elemi műanyag szemcsék, amelyek a földben, a vízben és a levegőben is mindenhol megtalálhatók. Az Európai Bizottság (EB) és Magyarország is megtette az első lépéseket, hogy csökkentse a plasztikszennyezést.
50 év múlva több lesz a tengerekben, óceánokban a műanyaghulladék, mint a hal – ez a kétségtelenül sarkított, de nem teljesen alaptalan vélemény is megjelent már a sajtóban. Nem is olyan régen fedezték fel ugyanis a kutatók a Kalifornia és Hawaii között mintegy 80 ezer tonna műanyag szemétből felhalmozódott úszó „szigetet”. Ennél is veszélyesebbek az élővilágra és benne az emberre azok a mikroszkopikus méretű műanyagszemcsék, amelyek felhalmozódnak az állatok testében, de már sok ember szervezetében is kimutatták a jelenlétüket. Épp ezért tiltaná be, vagy legalább korlátozná az Európai Bizottság az egyszer használatos műanyag termékeket, mint például a műanyag tányérokat és evőeszközöket, a szívószálakat, a  fültisztító-, illetve a keverőpálcikákat, a tisztasági betéteket, a nedves törlőkendőket, valamint a kereskedelemben használt, néhány mikronban mérhető falvastagságú zacskók használatát. Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoz a műanyag hulladék. Lapunk is beszámolt a tiszai a PET Kupáról, amelyen tavaly még 15, idén már 21 hajó vett részt. PET-palackokból összeállított tutaj vezette a a flottát, s 10 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze a folyó magyar szakaszának egy részén, de eljutottak a Kárpát-aljára is, a folyóba dobált műanyaghulladékot szedték ki. A fontos helyi kezdeményezés mellett a mindent elöntő műanyaghulladék áradat ellen, de emellett a nemzetközi, illetve kormányzati fellépésre is szükség van. A teljes hazai csomagolóanyag felhasználás és termelés évente - a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) termékdíj befizetési adatai szerint - több mint 1,2 millió tonna. Ebből a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 320-330 ezer tonnára tehető, amiben benne vannak a fóliák, a palackok, a flakonok, a hordók és a ládák egyaránt – mondta a Népszavának Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Szintén a NAV adatai adataiból kiderül, hogy magyarok évente 102 egyszer használatos, csomagolásra alkalmas műanyag zacskót, illetve reklámzacskót használnak személyenként. A hazai jogszabályok eltérő termékdíjat szabnak ki a kétféle műanyag zacskó típusra. A számok azt mutatják, hogy évente átlagosan 88 egyszerhasználatos nejlon zacskóba csomagolják be a megvásárolt zöldséget, gyümölcsöt, illetve a sütőipari termékeket. Az uniós direktíva 2019 végére 90 darabban szabta meg a személyenként az évente felhasználható nejlonzacskók számát, így Magyarország ebben éppen határérték alatt van. Ám nem ülhetünk a babérjainkon, mert ezt a mennyiséget 2025-re 40-re kell(ene) csökkenteni.

Tiltások

Több országban nem csak a civilek kezdeményezésre léptek fel a műanyag eszközök csökkentése érdekében. A dél-amerikai országok közül elsőként Chile betiltotta a műanyag bevásárlószatyrokat. A kormány augusztustól a nagy kereskedelmi láncoknak féléves, a kisboltoknak 2 éves türelmi időt adott. A szabályszegő kereskedők 350 dolláros (mintegy 58 ezer forintos)  bírsággal számolhatnak. A tilalom alól csak a romlandó áruk műanyag csomagolása kapott felmentést. A tiltásig Chilében évente mintegy 3,4 milliárd műanyagszatyrot használtak fel, aminek a 90 százaléka a szemétbe került, és jelentős része az Atlanti-óceánig meg se állt. Az Egyesült Királyság, Vanuatu, Új-Zéland, Srí Lanka és Ghána egy új egyezményben vállalta, hogy 2021-re visszaszorítja a műanyag zacskók használatát, és betiltja a műanyag mikroszemcsés kozmetikumokat.

A sokféle anyagból előállított csomagolóanyagok egyebek mellett az áru védelmét is szolgálják – érvelt Nagy Miklós. Utalt arra, hogy norvég kutatók megállapítása szerint a fóliába csomagolt zöldség  - hűtött tárolási körülmények között - 16 nap után is nedvességtartalmának csak 2 százalékát veszíti el.  Ugyanilyen körülmények között például a brokkoli nedvességtartalma - csomagolás nélkül - 15-26 százalékkal is csökkenhet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a zöldségféle ebben az állapotában konyhai felhasználásra már alkalmatlanná válik. A szövetség főtitkára szerint egyes termékek csomagolásánál a műanyag ma még nem helyettesíthető. Magyarországon 2012-ben lépett életbe az új környezetvédelmi termékdíj-törvény, amely a bevásárló reklámtáskák kilójára 1900 forintos termékdíjat szabott ki, ami a zacskó előállításhoz szükséges granulátum árának mintegy kétszerese. Ennek hatására évi 3800 tonnáról 1400 tonnára esett vissza a ennek a csomagolóanyagnak a termelése (a reklámtáskák visszaszorulását segítette az is, hogy a legtöbb üzletben 40-70 forintot is elkérnek darabjáért). Egyébként a ruházati, a műszaki és szórakoztató elektronikai cikkek csomagolásánál még gyakran használják az ingyenes reklámtáskákat. Hazánkban jelenleg a termelődő műanyaghulladék egyharmadát újrahasznosítják. A mostani uniós előírás megelégszik a 22 százalékos aránnyal, amit az új irányelv 2025-re 50 százalékra kíván feltornázni  – említette meg Nagy Miklós. Ebben nagy szerep hárul a lakossági szelektív gyűjtésre is, a felszámolt hulladékszigetek hiánya nehezíti meg a visszagyűjtést, a CSAOSZ főtitkára szerint inkább szaporítani kellett volna ezek számát.  A természetben lebomló, a környezetet nem terhelő műanyagtermékek, alapanyagok ára 3-4 szerese a hagyományos műanyag granulátumokénak, és közismert, hogy a kisebb kereslet is megdrágítja.

Ne a környezetbarát technológiákat adóztassák!

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője írásban beadott kérdésében arra volt kíváncsi, hogy miképpen  kívánja-e a kormány szigorúbban szabályozni a műanyagzacskók használatát. - Konkrétumokat nem közölt az az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ezért újra fel fogom tenni a kérdésemet, és ezt addig fogom megismételni, amíg érdemben nem válaszolnak. Az Országgyűlésben folyamatosan foglalkozni kell a műanyagok okozta környezetterheléssel. A környezetvédelmi kérdésekben sokkal inkább kialakulhat az eltérő ideológiai elveket valló politikai erők közötti közös munka. Sajnos ma még a világban sok helyen a rövid távú érdekek felülírják a környezetvédelem hosszú távú eredményeit. - Kezdeményezné például az üvegpalackok visszaváltásának újbóli elterjesztését, hiszen a többször használatos csomagolóanyag talán kevésbé terheli a környezetet? - Bár voltam környezetvédelmi államtitkár, de nem vindikálnám magamnak a jogot, mintha ennek a témának a szakértője lennék, de vannak olyan szakemberek, akik szerint ha az üvegpalackok teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor környezetvédelmi szempontból nem jobb az üveg a PET-palacknál. Ráadásul az utóbbi időben vékonyították a gyártók a PET-palackokat, hogy kevesebb műanyagot kelljen felhasználni a gyártásánál. A fő cél a környezetterhelés csökkentése és ehhez a kormánynak is együtt kellene működnie a szakmával, ami még nem nagyon látszik. Ugyanis nem arra kell várni, hogy mit mond az Unió, hanem magunktól kellene előremenni. De ehelyett azzal foglalkoznak, hogy megadóztatják a napenergiát, blokkolják a szélerőművek építését és lehetne sorolni. Sokáig azt hittük, a környezeti katasztrófák nagyon távoli dolgok, az unokáink unkáit érintheti legföljebb. Be kellene látni, hogy már a mi unokáink is szemben találhatják magukat ezekkel a problémákkal. - A szakemberek szerint a szemléletformálás legalább olyan fontos, mint a jogszabály alkotás.   - Fontos lenne a környezeti nevelés beemelése az oktatásba. A hozzáértők szerint ez akkor működne igazán jól, ha nemcsak egy-egy órában foglalkoznának vele, hanem integrálnák más tárgyakkal, például a szöveges matematikapéldákban is szerepelnének ilyen „zöld” feladatok. Akkor lesz a szemléletváltás hatékony, ha az oktatás egészét áthatja.   

Állatert, Sziget: élen a környezetbarát megoldásokban

 A budapesti állatkert büféiben immár kizárólag üveg- és fémpalackban árulhatnak üdítőket a vállalkozók, és több helyen is találhatók olyan szelektív hulladékgyűjtők, a látogatók viszont a kulacsukat több helyen megtölthetik csapvízzel - mondta Hanga Zoltán szóvivő. A szerdán befejeződött Sziget Fesztiválon is jól vizsgázott a Love Revolution „Green Planet", (az élet forradalma, a zöld bolygó) környezettudatossági akciója. „Idén megdupláztuk az újrahasznosítható hulladék mennyiséget. Nagyjából 500 000 darabbal kevesebb szívószál fogyott, ezzel a felére esett vissza a mennyiség. A re-pohár bevezetése pedig azt eredményezte, hogy gyakorlatilag nem volt pohárhulladék Szigeten, és valóban másfél millió eldobható pohártól tudtuk mentesíteni a környezetet. Így környezetvédelmi szempontból ez minden idők legsikeresebb Sziget fesztiválja volt" – mondta Kádár Tamás a Sziget főszervezője. Eddig 43 fővárosi vendéglátóhely csatlakozott környezetvédelmi okokból a Szívószálmentes Augusztushoz. Ezeken a helyeken a vendégek nem kapnak automatikusan szívószálat az italukhoz, hanem helyette PLA, vagyis lebomlót adnának, ha kérnek. 

2018.08.16 12:00
Frissítve: 2018.08.16 12:24