Duplán verték át a tanárokat

Publikálás dátuma
2017.10.12 19:55
Illusztráció/Shutterstock
A kormány sosem látott emelésről beszél, miközben a pedagógusok fizetésének reálértéke alig üti meg a tíz évvel korábbi szintet. A szakszervezet szerint becsapták az oktatókat.

Duplán csapta be a pedagógusokat a kormány – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azokra a hírekre reagálva, melyek szerint az életpályamodellnek köszönhetően duplájára nőtt a tanárok fizetése az elmúlt négy-öt évben. Galló Istvánné szerint ez a kijelentés nem teljesen állja meg a helyét, ráadásul a kormány két korábbi ígéretét sem tartotta be: az egyik a pedagógusbérek mindenkori minimálbérhez igazításáról szólt, amivel biztosítani lehetne a fizetések értékállóságát. A 2013-ban indult életpályamodell első évében még így is történt, ám a 2014-es választásokat követően változtattak a jogszabályokon, a minimálbér helyére vetítési alap került, amely – a minimálbérrel ellentétben – azóta nem emelkedett. Ezzel a lépéssel havi 70 ezer forintot vettek ki csak a pályakezdő tanárok zsebéből.

Megszegték az ígéretüket a többlépcsős béremelés idei, utolsó szakaszával kapcsolatban is: Balog Zoltán humánminiszter hiába jelentette ki szeptemberben, hogy idén 3,5 százalékos béremelés jár a pedagógusoknak, azt nem mindenki kapta meg, ugyanis differenciáltan osztották szét. De azok sem örülhetnek sokáig, akik részesültek ebből, nem épül ugyanis be az alapilletménybe, csak erre az egy tanévre szól. Noha Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón tagadta, hogy ez így lenne, a PSZ mégsem látja ennek fedezetét a jövő évi költségvetésben. De még a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar sem. Horváth Péter elnök a Hír TV-nek úgy nyilatkozott: nem látnak jogszabályi garanciát arra, hogy az érintettek jövőre is megkapják a juttatást.

Galló Istvánné emlékeztetett: a pedagógusok nagy árat fizettek az életpályamodellért. Hiszen míg korábban több különböző pótlékot is kaptak, kifizették nekik a túlórákat, ha pedig több diplomájuk volt, azt is elismerték. Ezek mára megszűntek, lényegében az így felszabadult pénzt építették be az alapilletménybe. – Ezzel párhuzamosan növekedtek az óraszámok, az adminisztrációs terhek. Olyan igazságtalan helyzet is kialakult, hogy egyes tanárok 22, mások 26 tanórát tartanak egy héten, ugyanannyi bérért – mondta a PSZ elnöke, aki szerint ez is jól mutatja, hogy a pedagógus bértábla "rendkívül igazságtalan", jelenleg is több ezren vannak, akik kevesebbet keresnek, mint az életpálya bevezetése előtt. Egy pályakezdő, diplomás pedagógus bére jövőre bruttó 177 ezer forint lesz - kevesebb, mint egy érettségizett szakmunkásé.

Az oktatásban dolgozók éves bruttó átlagbére a nemzetgazdasági éves bruttó átlagbérek százalékában

Hogy pontosan mire is volt elég a "soha nem látott" béremelés, a statisztikák tükrében is érdemes megvizsgálni. Nahalka István oktatáskutató a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait felhasználva hasonlította össze az oktatásban dolgozók bérét a nemzetgazdasági átlagbérrel (lásd ábránkat). – Látható, igaz ugyan, hogy a 2013-ban kezdődött fizetésemeléssel javult a helyzet a 2012. évi mélyponthoz képest, ám az emeléssel sem sikerült visszakerülni a 2003-as (az oktatásban dolgozók számára leginkább előnyös) szintre – fogalmazott a szakértő. A mostani béremeléssel a tíz évvel korábbi szintre sikerült felhúzni a tanári fizetéseket. De az sem mutat jobb képet, ha a diplomások bruttó átlagkeresetéhez viszonyítjuk a pedagógusok bérét.

Galló Istvánné mindehhez hozzátette: a tanári pálya továbbra sem vonzó a fiatalok számára. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ugyan állítja, az életpályamodellnek köszönhető az is, hogy míg három-négy éve 10 ezren, idén már 13 ezren jelentkeztek valamelyik pedagógusképzésre, a PSZ-elnöke hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy 2013-ban – más felsőoktatási szakokhoz hasonlóan – a pedagógusképzés férőhelyeit is jelentősen lecsökkentették, ezen az utóbbi évben változtattak, így elsősorban ennek köszönhető a jelentkezők számának emelkedése. Ám Galló Istvánné szerint nem is a jelentkezők száma az igazán fontos, hanem az, mennyien végeznek, s közölük is mennyien helyezkednek el pedagógusként. Erről kellene egy kimutatás.

PDSZ: nem stimmel matek
Az Orbán-kormány Facebook-on terjedő, pedagógusbéreket érintő "dezinformációs" anyagában sem stimmelnek a számok – állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A kabinet szerint például egy húszéves gyakorlattal és főiskolai diplomával rendelkező tanár bére idén októberben bruttó 335 ezer forint, ám a PDSZ számítása szerint, az Emmi-től begyűjtött adatok alapján ez valójában bruttó 274 ezer forintot tesz ki. "A kormányzati megszólalók tájékozatlanok, vagy szándékosan félretájékoztatják a közvéleményt" – olvasható a közleményben.



Szerző

Egyre csökken a politikusok népszerűsége, Puzsért példátlan mértékben utálják

Publikálás dátuma
2019.04.24 10:34
Egyelőre teljes az összhang az ellenzéki politikusok között. A pártok úgy látják, külön-külön esélytelenek a Fidesszel szemben
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypártból Gulyás Gergely bukta a legtöbbet, és már nem Gyurcsány áll az utolsó helyen.
Áder János és Kásler Miklós kivételével szinte csak visszaesés látható a Medián legújabb, a politikusok népszerűségét mérő kutatásában. A március végén, április elején készült felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a listán szereplők ismertsége szinte csak nőtt (itt három kivétel van), amiből úgy tűnik
minél jobban megismerik az emberek a politikusokat, annál kevésbé kedvelik őket.
– írja a HVG.  A  felmérés alapján általános népszerűségvesztés sokkal inkább érintette az ellenzékieket, mint a kormánypárti szereplőket. Utóbbiak közül Gulyás Gergely indexe zuhant a legtöbbet (-3). Az ellenzéknél ehhez képest van -7 (Demeter Márta), -6 (Puzsér Róbert, Szabó Tímea és Fekete-Győr András), illetve -5 (Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos, Molnár Csaba) százalékos esés is.  Érdekes, hogy az LMP-nek a listán szereplő politikusai egyaránt a lista aljára kerültek, így
már nem Gyurcsány Ferencet a sereghajtó.
A márciusi 18 százalékos kedveltsége alatt van például Demeter Márta és Ungár Péter (17 százalék), Vágó Gábor, az LMP EP-listavezetője (15). Rajtuk kívül csak Gyöngyösi Márton (EP-listavezető, Jobbik) áll még Gyurcsány mögött, vele egy szinten pedig Toroczkai László. De az MSZP-Párbeszéd EP-lista élén szereplő Tóth Bertalan és Szanyi Tibor sincs jobb helyzetben. Tóth éppen megelőzi Gyurcsányt, előtte két hellyel áll Szanyi. Valamivel jobban szerepelt a felmérésben Ujhelyi István, a lista második helyezettje, de ő is a mezőny második felében szerepel.
Az ellenzékben amúgy változatlanul Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely a legtámogatottabb közszereplők 34 és 33 százalékkal.
Puzsér Róbert 13 százalékos népszerűsége a Medián 2010 utáni méréseiben abszolút mélypontnak számít.
Az utóbbi 9 évben nem volt ennyire kevéssé népszerűtlen, országosan ismert politikus.
A népszerűségi lista első öt helyezettje:
  • Áder János
  • Orbán Viktor
  • Szijjártó Péter
  • Tarlós István
És még néhány érdekesség: 6. helyre került Rogán Antal, 7. Márki-Zay Péter, a 9. Karácsony Gergelyt pedig megelőzi Kövér László. A legnépszerűbb szocialista politikus, Kunhalmi Ágnes a 15., közvetlenül Gulyás Gergely mögött.

Balatoni e-jetski: nemet mondtak az önkormányzatok

Publikálás dátuma
2019.04.24 10:00

Fotó: Shutterstock
Ha az önkormányzatokon múlik, mégsem lehet elektromos jetskit használni a tavon. A BSZ legutóbbi ülésén ugyanis az érintett települések polgármestereinek többsége ellenezte az engedélyezést.
A magyar fejlesztésű Narke TheElectrojetet gyártó cég a Balatonon is szeretné elterjeszteni három személyes, 380 kilogrammos, 60 lóerős, 55 kilométer/órás sebességre képes járművét, mely hivatalosan nem vízi sporteszköz, hanem kisgéphajó, és fejlesztői szerint újabb vonzerőt jelentene a tó számára. Mint arról a Népszava már tavaly beszámolt, ráadásul egy jogi kiskapunak köszönhetően a jelenlegi szabályoknak is megfelel, ellentétben a jetskivel, mely a belső égésű motorral hajtott kishajókhoz és csónakokhoz hasonlóan ki van tiltva a magyar tóról. Más kérdés, hogy a hatályos törvényben már csak azért sem szerepel az elektrojet, mert amikor a nyolcvanas években megalkották az erre vonatkozó passzust, értelemszerűen senki sem gondolt elektromos járművekre. Az elektrojet engedélyezése ellen komoly civil tiltakozás kezdődött tavaly ősszel: a Nők a Balatonért Egyesület petíciójához sokan csatlakoztak, többek között Bezeréti Katalin, Balatonföldvár korábbi polgármestere is. Az egyesület szerint nem véletlen, hogy a motorcsónakokat is már több mint harminc éve kitiltották a tóról, ugyanis nemcsak balesetveszélyesek, de környezetszennyezőek is, és ugyanez igaz az elektromos jetskire is, hiszen felkavarja a sekély tóban az iszapot, aminek komoly következményei lehetnek. Az ügy a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség ülésein is többször felmerült. Szóba került például, hogy módosítani kellene a jogszabályt, hogy az elektrojetre is vonatkozzon, de olyan vélemény is akadt, hogy 15 kilométer/órában kellene maximálni a megengedett sebességet a tavon, ami egyértelműen értelmetlenné tenné az e-jetski bevezetését. Ennek ellenére nemrég a Balatoni Szövetség (BSZ) és a Balatoni Fejlesztési Tanács is (BFT) szabad utat adott az elektrojetnek, egészen pontosan nem léptek fel a bevezetése ellen, így mostanáig úgy tűnt, a nyáron már megjelenhetnek a tavon a járművek. A szövetség legutóbbi ülésén azonban a polgármesterek többsége mégis a tiltás mellett állt ki. – Határozott nemet mondtam – felelte lapunk megkeresésére Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. – Egyáltalán nem vagyok maradi, s egyetértek, fejleszteni kell a tó turisztikai vonzerejét, de nem mindegy, hogyan. Az elektrojet nem ide való, főleg nem a déli partra, ahol a sekélyebb víz miatt a parttól több száz méterre is fürdeni lehet, ami komoly balesetveszély, hiszen egy 50-60 kilométerrel száguldó jetskiről nem lehet észrevenni például egy úszót, főként, ha úgy süt a nap. Szerintem a Balaton kicsi egy ilyen teljesítményű járműhöz, személy szerint 5-7 kilométer/órában szabnám meg a maximális sebességet a tavon. Nem csak a polgármesterek ellenzik az elektromos jetskit, úgy tudjuk, a balatoni horgászok egyik szervezete is felszólalt a jármű ellen, arra hivatkozva, hogy a jármű annyira felkavarná a vizet és az iszapot, hogy sérülnének a halak élőhelyei. Döntés azonban nem született a BSZ ülésén, ahol információink szerint nyilvánosan egyetlen polgármester sem állt ki az engedélyezés mellett. Más kérdés, hogy sok településvezető nagyon bírálni sem merte az ötletet, ugyanis attól tartottak, hogy a fejlesztő-terjesztő cég mögött olyan politikai erők állnak, melyek hatással lehetnek falujuk-városuk későbbi támogatására. Így aztán olyan javaslat is elhangzott, hogy csak kijelölt pályán lehessen használni a járműveket, ám végül arról állapodtak meg az ülés résztvevői, hogy a BFT-vel, civilekkel és szakemberekkel közösen döntenek az e-jetski balatoni jövőjéről, s ez alapján javasolják a törvény módosítását.
Frissítve: 2019.04.24 10:00