Duplán verték át a tanárokat

Publikálás dátuma
2017.10.12. 19:55
Illusztráció/Shutterstock
A kormány sosem látott emelésről beszél, miközben a pedagógusok fizetésének reálértéke alig üti meg a tíz évvel korábbi szintet. A szakszervezet szerint becsapták az oktatókat.

Duplán csapta be a pedagógusokat a kormány – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azokra a hírekre reagálva, melyek szerint az életpályamodellnek köszönhetően duplájára nőtt a tanárok fizetése az elmúlt négy-öt évben. Galló Istvánné szerint ez a kijelentés nem teljesen állja meg a helyét, ráadásul a kormány két korábbi ígéretét sem tartotta be: az egyik a pedagógusbérek mindenkori minimálbérhez igazításáról szólt, amivel biztosítani lehetne a fizetések értékállóságát. A 2013-ban indult életpályamodell első évében még így is történt, ám a 2014-es választásokat követően változtattak a jogszabályokon, a minimálbér helyére vetítési alap került, amely – a minimálbérrel ellentétben – azóta nem emelkedett. Ezzel a lépéssel havi 70 ezer forintot vettek ki csak a pályakezdő tanárok zsebéből.

Megszegték az ígéretüket a többlépcsős béremelés idei, utolsó szakaszával kapcsolatban is: Balog Zoltán humánminiszter hiába jelentette ki szeptemberben, hogy idén 3,5 százalékos béremelés jár a pedagógusoknak, azt nem mindenki kapta meg, ugyanis differenciáltan osztották szét. De azok sem örülhetnek sokáig, akik részesültek ebből, nem épül ugyanis be az alapilletménybe, csak erre az egy tanévre szól. Noha Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón tagadta, hogy ez így lenne, a PSZ mégsem látja ennek fedezetét a jövő évi költségvetésben. De még a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar sem. Horváth Péter elnök a Hír TV-nek úgy nyilatkozott: nem látnak jogszabályi garanciát arra, hogy az érintettek jövőre is megkapják a juttatást.

Galló Istvánné emlékeztetett: a pedagógusok nagy árat fizettek az életpályamodellért. Hiszen míg korábban több különböző pótlékot is kaptak, kifizették nekik a túlórákat, ha pedig több diplomájuk volt, azt is elismerték. Ezek mára megszűntek, lényegében az így felszabadult pénzt építették be az alapilletménybe. – Ezzel párhuzamosan növekedtek az óraszámok, az adminisztrációs terhek. Olyan igazságtalan helyzet is kialakult, hogy egyes tanárok 22, mások 26 tanórát tartanak egy héten, ugyanannyi bérért – mondta a PSZ elnöke, aki szerint ez is jól mutatja, hogy a pedagógus bértábla "rendkívül igazságtalan", jelenleg is több ezren vannak, akik kevesebbet keresnek, mint az életpálya bevezetése előtt. Egy pályakezdő, diplomás pedagógus bére jövőre bruttó 177 ezer forint lesz - kevesebb, mint egy érettségizett szakmunkásé.

Az oktatásban dolgozók éves bruttó átlagbére a nemzetgazdasági éves bruttó átlagbérek százalékában

Hogy pontosan mire is volt elég a "soha nem látott" béremelés, a statisztikák tükrében is érdemes megvizsgálni. Nahalka István oktatáskutató a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait felhasználva hasonlította össze az oktatásban dolgozók bérét a nemzetgazdasági átlagbérrel (lásd ábránkat). – Látható, igaz ugyan, hogy a 2013-ban kezdődött fizetésemeléssel javult a helyzet a 2012. évi mélyponthoz képest, ám az emeléssel sem sikerült visszakerülni a 2003-as (az oktatásban dolgozók számára leginkább előnyös) szintre – fogalmazott a szakértő. A mostani béremeléssel a tíz évvel korábbi szintre sikerült felhúzni a tanári fizetéseket. De az sem mutat jobb képet, ha a diplomások bruttó átlagkeresetéhez viszonyítjuk a pedagógusok bérét.

Galló Istvánné mindehhez hozzátette: a tanári pálya továbbra sem vonzó a fiatalok számára. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ugyan állítja, az életpályamodellnek köszönhető az is, hogy míg három-négy éve 10 ezren, idén már 13 ezren jelentkeztek valamelyik pedagógusképzésre, a PSZ-elnöke hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy 2013-ban – más felsőoktatási szakokhoz hasonlóan – a pedagógusképzés férőhelyeit is jelentősen lecsökkentették, ezen az utóbbi évben változtattak, így elsősorban ennek köszönhető a jelentkezők számának emelkedése. Ám Galló Istvánné szerint nem is a jelentkezők száma az igazán fontos, hanem az, mennyien végeznek, s közölük is mennyien helyezkednek el pedagógusként. Erről kellene egy kimutatás.

PDSZ: nem stimmel matek
Az Orbán-kormány Facebook-on terjedő, pedagógusbéreket érintő "dezinformációs" anyagában sem stimmelnek a számok – állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A kabinet szerint például egy húszéves gyakorlattal és főiskolai diplomával rendelkező tanár bére idén októberben bruttó 335 ezer forint, ám a PDSZ számítása szerint, az Emmi-től begyűjtött adatok alapján ez valójában bruttó 274 ezer forintot tesz ki. "A kormányzati megszólalók tájékozatlanok, vagy szándékosan félretájékoztatják a közvéleményt" – olvasható a közleményben.



Szerző

Holokauszt-kárpótlási csalók járják az országot

Publikálás dátuma
2017.10.12. 19:09
Illusztráció/AFP
Egy nem létező holokauszt-kárpótlási programra hivatkozva személyes adatokat gyűjtenek szinte az egész ország területén azok a csalók, akik sok ezer euró összegű kárpótlást ígérve, előzetes regisztrációként több tízezer forintot is elkérnek a jóhiszemű emberektől - értesült a RomNet. A lap úgy tudja, a hetek óta tartó csalássorozat híre már a Miniszterelnökséghez, és a kormányhoz is eljutott, és a napokban Teleki László szocialista országgyűlési képviselő büntetőfeljelentést tett. 

A szövevényes csalási ügy a RomNet szerint eljutott a legmagasabb szintekre is: csaknem az összes, a roma közéletben aktív, ismert szereplőt megkerestek már az ország különböző területeiről azzal, hogy információkat kapjanak az új roma holokauszt-kárpótlással kapcsolatban. Teleki László szocialista országgyűlési képviselőt, egykori romaügyi államtitkárt is civil szervezeti vezetők, magánszemélyek keresték meg. A politikus azt mondta, semmilyen új ilyen irányú lehetőségről, kárpótlásról nincs tudomása, és azt javasolta, tegyenek büntetőfeljelentést azok ellen, akik visszaélnek az adatokkal. Az MSZP-s politikus hivatalos levélben megkereste a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnökét, akitől azt a tájékoztatást kapta, hogy a zsidó szervezet - amely korábban több holokauszt-kárpótlási programot is koordinált -  határozottan kijelenti, semmilyen új roma holokauszt kárpótlás nem indult el. Szabó György kuratóriumi elnök megjegyezte, nem ismeretlen számukra az a becstelen indíttatásból eredő csalás, amely most újra szárnyra kapott, és a megalapozottan, rosszindulatból tett cselekedet ellen tegyenek feljelentést. Teleki László már a hét elején bejelentést tett a csalás gyanújával a rendőrségen.

A RomNet megpróbált utána járni mi állhat az egész országot átszövő, és a roma közösséget is lázba hozó ügy hátterében, a részleteket itt olvashatják. 

Szerző

Polt Péter, az érinthetetlen - Megtagadták a népszavazást

Publikálás dátuma
2017.10.12. 18:31
Illusztráció/Népszava fotó
Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).   Az NVB szerint a Momentum Mozgalom, illetve a Vágó Gábor korábbi LMP-s parlamenti képviselő által benyújtott kérdések tiltott tárgykörbe - az Országgyűlés szervezetalakítási és személyi hatáskörébe - ütköznek, ezért nem lehet róluk népszavazást tartani - informál az MTI.

A Momentum Mozgalom három népszavazási kérdést nyújtott be. Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontját, amely alapján ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolhatja?"

Az NVB 9:2 arányban - Fábián Adrián választott tag és Bodolai László LMP-delegált ellenszavazatával - megtagadta a kérdés hitelesítését, döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási jogkörével függ össze, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. Patyi András, az NVB elnöke előterjesztésében felhívta a figyelmet arra, egyértelmű, hogy a kérdés egy közjogi tisztséget jelenleg betöltő személy jogköreinek korlátozására irányul, ez azonban az országos népszavazás rendeltetésével nem egyeztethető össze. 

A bizottság elnöke arra is figyelmeztetett, a Momentum Mozgalom még két kérdést nyújtott be, amelyek ugyanerről szólnak, a kérdések között mindössze megfogalmazásbeli különbségek vannak. Mint mondta, a Kúria több döntéssel is megerősítette, hogy az ilyen, egymástól alig különböző kérdéssorozatokat nem tartja összeegyeztethetőnek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével. Az NVB ezért a mozgalom további két, hasonló tárgyú kérdésének hitelesítését ugyanezen indokok alapján, 9:2 arányban megtagadta. Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be a kérdéseket. Az első arra vonatkozott, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi joga ne terjedjen ki arra, ha a képviselő a leadott szavazatával korrupciós bűncselekményt követ el.

Az NVB ennek hitelesítését egyhangú döntéssel arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás nyomán az Országgyűlésnek módosítani kellene a képviselők szabad mandátumra vonatkozó szabályát, márpedig alaptörvény-módosításról nem lehet népszavazást tartani. Emellett megtévesztő is, mert azt a látszatot kelti, mintha a korrupciós bűncselekmények elkövetése miatt most nem lehetne a képviselőket felelősségre vonni. 

Vágó Gábor második kérdése azt célozta, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani. Az NVB ezt 10:1 arányban, Bodolai László ellenszavazatával arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét érinti, de erről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a jelenleginél eggyel több korlátot állítana a legfőbb ügyész megválasztása elé, ami korlátozná az Országgyűlés szuverenitását. 

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy a legfőbb ügyészt vissza lehessen hívni. Az NVB ezt sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a legfőbb ügyész alaptörvényben rögzített függetlenségét, emellett az alaptörvényben foglalt demokratikus jogállami államfelfogást is, márpedig a népszavazási kérdés nem irányulhat az alaptörvény módosítására. Mindezek mellett a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, amiről nem lehet népszavazást tartani, továbbá a bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű abból a szempontból, hogy milyen időszakra fosztanák meg tisztségétől a legfőbb ügyészt. Az NVB határozatát Bodolai László nem szavazta meg. 

Vágó Gábor negyedik kérdése arra irányult, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis az alaptörvény rögzíti a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jogot, a kérdésben tartott népszavazás pedig ezt korlátozná, miközben nincs indoka az abszolút összeférhetetlenségi szabálynak. A kérdés emellett nyíltan ellentétes a diszkrimináció tilalmát biztosító alaptörvényi szabályokkal is. Az NVB hitelesítést megtagadó határozatát nem szavazta meg Fábián Adrián, mert úgy ítélte meg, az MNB a bizottság érvelésével szemben nem közhivatal. 

 Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Miért nem lehet a Poltot leváltani a Fidesz nélkül? - szedte pontokba a fenti kérdések benyújtásakor az Index: 

  • Polt Péter leválthatóságának ügye azért merül fel, mert az ügyészség az elmúlt években következetesen blokkolta a Fidesznek politikailag kényes büntetőügyek előrehaladását, bírósági szakba jutását. Polt leváltása minden ellenzéki párt evidens érdeke, csakhogy a pozíciója kétharmados védelemmel tökéletesen körül van bástyázva.
  • Az összes képviselő kétharmada által választott legfőbb ügyész megbízatása 9 éves mandátuma végéig, vagy a 70. életéve betöltéséig szól.
  • Csakhogy a sarkalatos ügyészségi törvény arról is rendelkezik, hogy a legfőbb ügyész a jogköreit utóda megbízatása kezdetéig gyakorolja.
  • Így hiába tölti be Polt 2025-ben a 70-et, ha a Fidesznek lesz legalább egyharmada a parlamentben, az utód kinevezésének akadályozásával a helyén tarthatja. (M.G.)
Szerző