Duplán csapta be a pedagógusokat a kormány – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azokra a hírekre reagálva, melyek szerint az életpályamodellnek köszönhetően duplájára nőtt a tanárok fizetése az elmúlt négy-öt évben. Galló Istvánné szerint ez a kijelentés nem teljesen állja meg a helyét, ráadásul a kormány két korábbi ígéretét sem tartotta be: az egyik a pedagógusbérek mindenkori minimálbérhez igazításáról szólt, amivel biztosítani lehetne a fizetések értékállóságát. A 2013-ban indult életpályamodell első évében még így is történt, ám a 2014-es választásokat követően változtattak a jogszabályokon, a minimálbér helyére vetítési alap került, amely – a minimálbérrel ellentétben – azóta nem emelkedett. Ezzel a lépéssel havi 70 ezer forintot vettek ki csak a pályakezdő tanárok zsebéből.
Megszegték az ígéretüket a többlépcsős béremelés idei, utolsó szakaszával kapcsolatban is: Balog Zoltán humánminiszter hiába jelentette ki szeptemberben, hogy idén 3,5 százalékos béremelés jár a pedagógusoknak, azt nem mindenki kapta meg, ugyanis differenciáltan osztották szét. De azok sem örülhetnek sokáig, akik részesültek ebből, nem épül ugyanis be az alapilletménybe, csak erre az egy tanévre szól. Noha Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón tagadta, hogy ez így lenne, a PSZ mégsem látja ennek fedezetét a jövő évi költségvetésben. De még a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar sem. Horváth Péter elnök a Hír TV-nek úgy nyilatkozott: nem látnak jogszabályi garanciát arra, hogy az érintettek jövőre is megkapják a juttatást.
Galló Istvánné emlékeztetett: a pedagógusok nagy árat fizettek az életpályamodellért. Hiszen míg korábban több különböző pótlékot is kaptak, kifizették nekik a túlórákat, ha pedig több diplomájuk volt, azt is elismerték. Ezek mára megszűntek, lényegében az így felszabadult pénzt építették be az alapilletménybe. – Ezzel párhuzamosan növekedtek az óraszámok, az adminisztrációs terhek. Olyan igazságtalan helyzet is kialakult, hogy egyes tanárok 22, mások 26 tanórát tartanak egy héten, ugyanannyi bérért – mondta a PSZ elnöke, aki szerint ez is jól mutatja, hogy a pedagógus bértábla "rendkívül igazságtalan", jelenleg is több ezren vannak, akik kevesebbet keresnek, mint az életpálya bevezetése előtt. Egy pályakezdő, diplomás pedagógus bére jövőre bruttó 177 ezer forint lesz - kevesebb, mint egy érettségizett szakmunkásé.
Az oktatásban dolgozók éves bruttó átlagbére a nemzetgazdasági éves bruttó átlagbérek százalékában
Hogy pontosan mire is volt elég a "soha nem látott" béremelés, a statisztikák tükrében is érdemes megvizsgálni. Nahalka István oktatáskutató a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait felhasználva hasonlította össze az oktatásban dolgozók bérét a nemzetgazdasági átlagbérrel (lásd ábránkat). – Látható, igaz ugyan, hogy a 2013-ban kezdődött fizetésemeléssel javult a helyzet a 2012. évi mélyponthoz képest, ám az emeléssel sem sikerült visszakerülni a 2003-as (az oktatásban dolgozók számára leginkább előnyös) szintre – fogalmazott a szakértő. A mostani béremeléssel a tíz évvel korábbi szintre sikerült felhúzni a tanári fizetéseket. De az sem mutat jobb képet, ha a diplomások bruttó átlagkeresetéhez viszonyítjuk a pedagógusok bérét.
Galló Istvánné mindehhez hozzátette: a tanári pálya továbbra sem vonzó a fiatalok számára. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ugyan állítja, az életpályamodellnek köszönhető az is, hogy míg három-négy éve 10 ezren, idén már 13 ezren jelentkeztek valamelyik pedagógusképzésre, a PSZ-elnöke hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy 2013-ban – más felsőoktatási szakokhoz hasonlóan – a pedagógusképzés férőhelyeit is jelentősen lecsökkentették, ezen az utóbbi évben változtattak, így elsősorban ennek köszönhető a jelentkezők számának emelkedése. Ám Galló Istvánné szerint nem is a jelentkezők száma az igazán fontos, hanem az, mennyien végeznek, s közölük is mennyien helyezkednek el pedagógusként. Erről kellene egy kimutatás.
