Németországban és Olaszországban is videóbíró segíti a játékvezetők munkáját ebben a bajnoki szezonban az első osztályban. Lapunk azt követően döntött a klubok megkérdezéséről, hogy a világbajnoki selejtezőket megelőző utolsó bajnoki fordulóban Németországban a Borussia Mönchengladbach–Hannover találkozó 93. percében Christian Dingert büntetőt ítélt a hazaiak javára. Ezután Wolfgang Stark, korábbi FIFA-játékvezető, a találkozó videóbírója a sípmester fülére szólt, hogy nézze vissza az esetet újra. Dingert a pálya szélén videózott, majd megerősítette korábbi döntését, a házigazdák a belőtt büntetővel szerezték meg a három pontot. A lefújás után a vesztes hannoveriek is azt mondták, örülnek a videóbírónak, mert így mindenki biztos lehet benne, hogy nem egy téves ítélet dönt a bajnoki pontokról. Nyilatkozott a játékvezető is, aki azt mondta, számára megnyugtató volt, hogy a felvételek megerősítették, jól döntött, amikor a tizenegyes pontra mutatott.
A Népszava azt szerette volna megtudni, hogy mi az élvonalbeli klubok véleménye a videóbíró bevezetéséről, adottak-e ehhez a technikai feltételek, illetve jobb lenne-e a csapatok és a játékvezetők viszonya, ha a bírók nyilatkozhatnának a mérkőzés után, ahogy erre Németországban is lehetőséget biztosítanak számukra.
A címvédő Honvédnál örülnének a videóbíró bevezetésének, a feltételek ehhez jelenleg nem adottak a Bozsik Stadionban, de a fővárosi klubnál úgy vélik, viszonylag kis ráfordítással megoldható lenne ez a helyzet. A játékvezetők mérkőzés utáni nyilatkozatát nem támogatják Kispesten, úgy vélik, ettől nem javulna a viszony a bírók és a klubok között.
A Vasastól Vancsa Miklós ügyvezető válaszolt, aki szerint akkor lenne jó a videóbíró, ha nem magyarosan működne. „Ez alatt azt értem, hogy amit látunk, azt mondjuk be. Az NB I-es mérkőzések összefoglalóinál a stúdióban helyet foglaló szakértők például rendszeresen véleményt formálnak, csak épp nem azt mondják, amit látunk. A videóbíró esetében az lenne a jó megoldás, ha legalább három szakember nézné meg a vitatott esetet és az ő véleményük alapján születne meg a végső döntés.” Az Illovszky Stadiont most újítják fel, az új létesítményben lesz lehetőség videózni. A bírók meccs utáni értékeléséről ezt írta az angyalföldi vezető: „Természetesen jó ötletnek tartjuk. Sokkal emberibb lenne a kapcsolat a játékvezetők és a klubok, valamint a játékvezetők és a szurkolók között, ha adott esetben beismernék a hibájukat. A munkánkért ugyanis vállalni kell a felelősséget. Ugyanez a helyzet a játékosnál: ha rendszeresen rosszul teljesít, akkor csökken az értéke, kikerül a csapatból. Az biztosan nem jó rendszer, amelyben valaki a teljesítményétől függetlenül „élete végéig” bíró lehet, függetlenül attól, hogyan végzi a munkáját. Ha valami nem megy, nem kell erőltetni…”
Diósgyőrből Szabó Tamás ügyvezető úgy vélte, jót tenne a videóbíró bevezetése. Jelenleg a borsodiak is ideiglenes helyszínen fogadják az ellenfeleket, de az új arénájuk alkalmas lesz a videóbírós rendszer alkalmazására. Szabó úgy véli, jelentősen javulna a klubok és a játékvezetők viszonya, ráadásul úgy vélte, a bíróknak is az lenne az érdekük, hogy legyen lehetőségük a nyilvánosság előtt megvédeni magukat, ha bírálják őket egy-egy ítélet után.
Tóth Miklós, a Haladás ügyvezetője szerint is jó lenne, ha bevezetnék a videóbírót, így elkerülhető lenne, hogy a mérkőzés végeredményét befolyásoló rossz ítélet szülessen. Az ügyvezető biztos benne, hogy a Haladás új stadionjában nem lesz technikai akadálya a videóbírózásnak. A német rendszerrel szemben (Kölnben vannak a mérkőzések videóbírói és onnan szólnak a meccsen dolgozó kollégájuk fülére) a szombathelyi vezető jobbnak tartaná, ha az eredményjelzőre vetítenék ki a vitatott eseteket, így a szurkolók is azonnal látnák és megértenék, adott esetben miért változtatja meg a döntését a játékvezető. Tóth azt gondolja, ha bevezetik a videóbírót, akkor nincs szükség a meccsek után játékvezetői nyilatkozatokra, a jelenlegi rendszerben azonban jó lenne, ha egy nappal a találkozók után a játékvezetők is nyilatkozhatnának a sajtónak.
