Zokon vette az amerikai elnök az NBC The Apprentice című műsorában elhangzottakat. Ebben azt állították, hogy tízszeresére akarta növelni az amerikai nukleáris arzenált. Az amerikai elnök szerint „hazugságról”, „merő fikcióról” van szó. Mint írta, a „hamis hírek terjesztése” az NBC és más hálózatok által, „az egész országnak rosszat tesznek”. Majd feltette a kérdést: „Mi az a pont, amikor már szóba kell hozni a műsorszórási jog megvonását?” A bejegyzést később törölte, majd ezzel egészítette ki: “A hamis híreket közlő média (a kudarcos New York Times, az NBC, az ABC, a CBS és a CNN) nem az én ellenségem, hanem az amerikai népé”.
Megjegyzése nyomán a tőzsdén esni kezdett a médiavállalatok részvényindexe: a Comcasté 0,7, a Twenty-Forst Centuy Foxé 2,5 százalékkal. Az Egyesült Államokban a sajtószabadságot az alkotmány védi. Ugyanakkor az elnök a hatóságok által kiosztott médiafrekvenciákról tett említést.
Az amerikai elnök azonban nem elégedett meg azzal, hogy a Twitteren megírta véleményét. Amikor ugyanis Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel a Fehér Házban tárgyalt, ismét az „álhíreket terjesztő” média miatt dohogott. Ezúttal viszont már nem tett említést arról, hogy elvehetik a sugárzási jogot egyes televíziós csatornáktól. Trump annyit mondott, hogy a sajtó „rendkívüli módon őszintétlen”. „Undorítónak”nevezte, hogy „a médiumok azt állítanak, amit akarnak”. Állítása szerint sosem beszélt arról, hogy bővíteni kellene az Egyesült Államok nukleáris arzenálját. Csak azt követelte, hogy a meglévő nukleáris fegyverek „tökéletes állapotban” legyenek.
Az elnök nem először írt hasonlókat a Twitterre, de bejegyzéseit mindig heves kritika fogadta. Még februárban, az egyik első kirohanása után a CNN hosszas részletet játszott be Richard Nixon és külügyminisztere, Henry Kissinger 1972-ben lezajlott egyik telefonbeszélgetéséből, amelyben az elnök azt mondja Kissingernek: “a sajtó az ellenség, az elit az ellenség, a professzorok az ellenség”. Így nem meglepő, hogy sok szakértő párhuzamot vont Nixon és Trump sajtóhoz való viszonya között. Emlékeztettek rá, hogy 1974-ben a sajtó nagymértékben járult hozzá Nixon bukásához. A Watergate botrányról például a Washington Postban jelent meg az első hír és a lap cikkeinek is szerepe volt abban, hogy az elnök lemondani kényszerült. Nixonnal példálódzott Michael Beschloss történész is egy másik televíziós vitaműsorban, szintén Nixon azon mondatait idézte, amelyek szerint a sajtó az ellenség.
Megerősítette az elnök közlését Jim Mattis védelmi miniszter, aki szintén cáfolta az állítást. „Felelőtlennek” nevezte az ilyesfajta hírközlést. Amennyiben Washington bővítené atomarzenálját, azzal egy sor nemzetközi szerződést sértene meg.
Trump elnök még az év elején “A fősodorbeli média megbízhatóságának felmérése” címmel 30 kérdésből álló kérdőívet küldetett híveinek e-mailben, hogy véleményüket kérje a sajtóról. Ebben konkrétan rákérdezett egyes televíziók, köztük a CNN vagy a Fox tudósításaira, s arra, vajon melyik médium mennyire tisztességesen tudósít róla.
