Orbán arab "barátja" megbukott a TEK átvilágításán

Publikálás dátuma
2017.10.13. 10:50
FOTÓ: JORDÁN KONZULÁTUS
Kockázatokat tárt fel a Terrorelhárítási Központ, amikor ellenőrizte Jordánia tiszteletbeli konzuljának, az Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló Zaid Naffának a hátterét - írja az Index.

Mint arról lapunk is beszámolt, az arab üzletember segítette a körözés alatt álló, idén januárban elhunyt  Ghaith Pharaon magyarországi beutazását, azaz ő igényelte a szaúdi milliárdos vízumát. Most kiderült, hogy nemcsak Pharaon, de Naffa is magyar állampolgárságot akart. Ekkor ellenőrizte őket több szerv, Naffa pedig megbukott az átvilágításon.

Kik azok a tiszteletbeli konzulok?
A tiszteletbeli konzul a nemzetközi kapcsolatok egyik szereplője, az estek többségében hazájában támogatja a "küldő állam" polgárait, vállalkozásait, továbbá kulturális, oktatási, tudományos, sport- és idegenforgalmi területeken kapcsolatokat épít a két ország között. Felkérésének alapja általában személyes tekintélye, befolyása, feddhetetlensége, de elvárás a megfelelő vagyon és kötődése a küldő államhoz. Tevékenységéért anyagi juttatásban nem részesül. 

Demeter Márta szerint amikor Ghaith Pharaon 2014 őszén Bejrútban schengeni vízumhoz folyamodott, hogy Magyarországra jöjjön, az illetékesek tudták, hogy Orbán Viktorral találkozik majd - az LMP-s politikus ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Pharaon vízumigénylésével kapcsolatos adatai alapján mondta az Indexnek.

A képviselő szerint a vízumügyintézés során rögzített adatokban fel van tüntetve, hogy Pharaon Magyarországon a miniszterelnökkel találkozik majd, méghozzá azon a 2014-es rendezvényen, amelyet Jordánia tiszteletbeli konzulja, Zaid Naffa szervezett. Demeter szerint Pharaon nem véletlenül találkozott a Naffa által szervezett díszvacsorán Orbán Viktorral, hanem eleve ezt tervezte.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a portálnak nem cáfolta Demeter állítását. „Ghaith Pharaon úr vízumkérelme ügyében a KKM már nyilvánosságra hozta a vízum igénylésének körülményeit, álláspontunk szerint az ügy előkészítő anyagai nem nyilvánosak. Miniszter úr az országgyűlési képviselőknek – így Demeter Máriának is – biztosította a betekintés jogát, ez azonban nem azonos a belső előkészítő anyagok teljes nyilvánosságával” – írták.

Demeter szerint azonban az általa megnézett dokumentumok nem belső előkészítő anyagok, ahogy azt a külügyi tárca állítja, és nem is minősített adatok. És bár az általa látott információk között természetesen volt személyes adat, például Pharaon születési adatai, de az, hogy Pharaon már a vízum intézésekor jelezte, Orbánnal találkozik majd, nem személyes adat, és kulcsfontosságú lehet a még mindig homályos Pharaon-ügy tisztázásában.

Mint ismert, az FBI és az Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Pharaonról tavaly októberben derült ki, hogy megvásárolta a miniszterelnök Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Azóta sem lehet tudni azonban a történet részleteit, mert a szereplők és az érintett magyar hatóságok vagy összevissza beszéltek, vagy nem mondtak semmit, Ghaith Pharaon pedig időközben elhunyt - idézte fel a történteket az Index.

Szerző

Art Market - Kortárs pénzért és ingyen

Publikálás dátuma
2017.10.13. 07:45

David Bowie fotósa is kiállít az Art Marketen, ahová érkeztek művészek Ausztráliából is. A gyűjtők bevásárolhatnak, a művészetkedvelők ingyen sétálgathatnak a galériák között.

„Vásárolj élő művésztől, a holtaknak nem kell a pénz” – aki követné ezt a tanácsot, vagy csak nézelődne több, mint 500 művész alkotásai között, az látogasson ki az Art Marketre, ami nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár és kiállítás is egyben a Millenárison. A díszvendég ország idén Izrael, a két kiemelt izraeli alkotó pedig a videoművész Dana Levy és Ilit Azoulay. Utóbbi a fotósszekció, az Art Photo kiemelt művésze, s egy kilencméteres installációval van jelen.

Azoulay egyik leghíresebb projektjében olyan tárgyakról és falrészekről készített fotókat, amelyeket az 1940-50-es években Tel-Avivba érkezett menekülteknek épített, aztán lerombolt épületek romjai között gyűjtött össze. A többi alkotására is ez jellemző: terepre megy, felfedez, archivál, fotóz, majd a képeket egymás mellé helyezi. „A mindennapi használat fotográfiai nyomot hagy a tárgyakon. Többször ellátogattam ezekbe az épületekbe és fotóztam a falakon található nyomokat, karcolásokat, lyukakat, repedéseket. Ezek sokszor vezettek el nem mondott emberi történetekhez, amelyek az épület lerombolásával pár nap múlva eltűntek – mondta lapunknak Ilit Azoulay, aki a munkái ismerőitől sokszor kap helyszínötleteket is. Így talált rá arra az épületre, amelynek fotóiból készült az Art Marketen is látható, Képzeletbeli rend című munkája. –Az észak-izraeli kisvárosba, Zikhron Yaacovba egy nő hívott meg, aki megvett egy Jacob Rechter által az 1960-as években tervezett brutalista épületet és renoválni akarta azt. Hét évig fotóztam az épületet, és csak ekkor jöttem rá, hogy a katonaság is használta.” Izrael állam itt börtönözte be azokat a katonákat, akik az 1967-es háború után kiszabadultak a szír és egyiptomi börtönökből. – A projekt a háború utáni állam és a katonák kapcsolatát vizsgálja. Úgy kezelték őket, mint árulókat, mert feltételezték, hogy ha még életben vannak, akkor biztos katonai titkokat mondtak el az ellenségnek. A Képzeletbeli rend azon polgárok személyes és társadalmi státuszáról beszél, akik sorkatonaként túlélték az erőszakos fizikai és pszichológiai kínzásokat, de kivetette őket az állam és a társadalom a hazatérésük után.

A 2011-ben létrejött Art Market – ami Kelet- és Közép-Európa legjelentősebb kortárs művészeti vásárának nevezi magát – 2014-ben indította el az Art Photo-t, ami a régió egyetlen fotóművészeti vására. – Már az Art Market első évében megjelent a fotóművészet. Ráadásul Budapestnek Brassai, André Kertész, Robert Capa miatt speciális helyzete lehet a nemzetközi fotóművészeti életben - mondta lapunknak Ledényi Attila műgyűjtő, az Art Market Budapest igazgatója. – Akadnak piaci közegek, amelyekben a fotóművészet szinte azonos elbírálás alá esik, mint a klasszikus művészeti ágak. Megjelenésében, technikájában, témaválasztásában ugyanannyira komplex, mint a festészet – mondta és hozzátette: nehéz meghatározni népszerűségi trendeket. Az Art Photo-n is sok különböző művész van jelen. Kiállít például a londoni Tony McGee, aki David Bowie fotósa volt 16 éven keresztül. Tőle teljesen elütő fotóművészetet képvisel a magyarok közül az év sztárja, az idén 80 éves Korniss Péter. – Nem általánosítható, mi befolyásolja egy fotó árát. Meghatározza, hogy vintage kópiáról van-e szó, azaz, hogy a művész által készített első sorozat első darabja vagy későbbi előhívás. Befolyásolja, hogy hány darabból áll egy sorozat, mekkora méretűek a fotók. Egy Moholy-Nagy-kép is más árkategóriába kerül, mint egy pályakezdő munkája.

A külföldi gyűjtőket is ide vonzó Art Market kiállító művészeinek alkotásai valóban elég különbözőek, jelen van félszáz izraeli művész, a német, japán, osztrák, boszniai, szlovén, ír és lengyel galériák, magyar művészeti egyetemek, budapesti és vidéki galériák mellett pedig helyet kaptak olyan kiállítók is, mint az Autistic Art Alapítvány és idén először a Magyar Üvegművészeti Társaság. Az árak pedig változatosak, láttunk fotót 85 ezer forintért, de egymillió fölötti tételek is vannak. Ha nem is veszünk semmit, nézelődni szabad.

Art Market - Kortárs pénzért és ingyen

Publikálás dátuma
2017.10.13. 07:45

David Bowie fotósa is kiállít az Art Marketen, ahová érkeztek művészek Ausztráliából is. A gyűjtők bevásárolhatnak, a művészetkedvelők ingyen sétálgathatnak a galériák között.

„Vásárolj élő művésztől, a holtaknak nem kell a pénz” – aki követné ezt a tanácsot, vagy csak nézelődne több, mint 500 művész alkotásai között, az látogasson ki az Art Marketre, ami nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár és kiállítás is egyben a Millenárison. A díszvendég ország idén Izrael, a két kiemelt izraeli alkotó pedig a videoművész Dana Levy és Ilit Azoulay. Utóbbi a fotósszekció, az Art Photo kiemelt művésze, s egy kilencméteres installációval van jelen.

Azoulay egyik leghíresebb projektjében olyan tárgyakról és falrészekről készített fotókat, amelyeket az 1940-50-es években Tel-Avivba érkezett menekülteknek épített, aztán lerombolt épületek romjai között gyűjtött össze. A többi alkotására is ez jellemző: terepre megy, felfedez, archivál, fotóz, majd a képeket egymás mellé helyezi. „A mindennapi használat fotográfiai nyomot hagy a tárgyakon. Többször ellátogattam ezekbe az épületekbe és fotóztam a falakon található nyomokat, karcolásokat, lyukakat, repedéseket. Ezek sokszor vezettek el nem mondott emberi történetekhez, amelyek az épület lerombolásával pár nap múlva eltűntek – mondta lapunknak Ilit Azoulay, aki a munkái ismerőitől sokszor kap helyszínötleteket is. Így talált rá arra az épületre, amelynek fotóiból készült az Art Marketen is látható, Képzeletbeli rend című munkája. –Az észak-izraeli kisvárosba, Zikhron Yaacovba egy nő hívott meg, aki megvett egy Jacob Rechter által az 1960-as években tervezett brutalista épületet és renoválni akarta azt. Hét évig fotóztam az épületet, és csak ekkor jöttem rá, hogy a katonaság is használta.” Izrael állam itt börtönözte be azokat a katonákat, akik az 1967-es háború után kiszabadultak a szír és egyiptomi börtönökből. – A projekt a háború utáni állam és a katonák kapcsolatát vizsgálja. Úgy kezelték őket, mint árulókat, mert feltételezték, hogy ha még életben vannak, akkor biztos katonai titkokat mondtak el az ellenségnek. A Képzeletbeli rend azon polgárok személyes és társadalmi státuszáról beszél, akik sorkatonaként túlélték az erőszakos fizikai és pszichológiai kínzásokat, de kivetette őket az állam és a társadalom a hazatérésük után.

A 2011-ben létrejött Art Market – ami Kelet- és Közép-Európa legjelentősebb kortárs művészeti vásárának nevezi magát – 2014-ben indította el az Art Photo-t, ami a régió egyetlen fotóművészeti vására. – Már az Art Market első évében megjelent a fotóművészet. Ráadásul Budapestnek Brassai, André Kertész, Robert Capa miatt speciális helyzete lehet a nemzetközi fotóművészeti életben - mondta lapunknak Ledényi Attila műgyűjtő, az Art Market Budapest igazgatója. – Akadnak piaci közegek, amelyekben a fotóművészet szinte azonos elbírálás alá esik, mint a klasszikus művészeti ágak. Megjelenésében, technikájában, témaválasztásában ugyanannyira komplex, mint a festészet – mondta és hozzátette: nehéz meghatározni népszerűségi trendeket. Az Art Photo-n is sok különböző művész van jelen. Kiállít például a londoni Tony McGee, aki David Bowie fotósa volt 16 éven keresztül. Tőle teljesen elütő fotóművészetet képvisel a magyarok közül az év sztárja, az idén 80 éves Korniss Péter. – Nem általánosítható, mi befolyásolja egy fotó árát. Meghatározza, hogy vintage kópiáról van-e szó, azaz, hogy a művész által készített első sorozat első darabja vagy későbbi előhívás. Befolyásolja, hogy hány darabból áll egy sorozat, mekkora méretűek a fotók. Egy Moholy-Nagy-kép is más árkategóriába kerül, mint egy pályakezdő munkája.

A külföldi gyűjtőket is ide vonzó Art Market kiállító művészeinek alkotásai valóban elég különbözőek, jelen van félszáz izraeli művész, a német, japán, osztrák, boszniai, szlovén, ír és lengyel galériák, magyar művészeti egyetemek, budapesti és vidéki galériák mellett pedig helyet kaptak olyan kiállítók is, mint az Autistic Art Alapítvány és idén először a Magyar Üvegművészeti Társaság. Az árak pedig változatosak, láttunk fotót 85 ezer forintért, de egymillió fölötti tételek is vannak. Ha nem is veszünk semmit, nézelődni szabad.