Paks 2 - Nem jött be Orbánék időhúzása, Ausztria bírósághoz fordul

Publikálás dátuma
2017.10.13 18:21
Népszava fotó/Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Nem jött be az Orbán-kormány és az Európai Bizottság összehangolt időhúzása: bár minden eszközt bevetettek, hogy a tervezett paksi bővítés állami támogatásáról szóló határozat az osztrák választásokhoz minél közelebbi időpontban lásson napvilágot, a szöveg a napokban mégis megjelent, és a hivatalban lévő osztrák kancellárnak még éppen maradt annyi ideje, hogy elindítsa a jogi procedúrát az Európai Bíróság előtt a beruházásnak mondvacsinált indokokkal zöld utat adó döntés ellen.

Mint emlékezetes, Ausztria már jóelőre közölte, hogy amennyiben a Bizottság jóváhagyja, hogy Paks II állami támogatással épüljön meg, bírósághoz fog fordulni. A Bizottság 2015-től vizsgálta a kérdést, és idén tavasszal meg is hozta a határozatot, de mostanáig nem hozta nyilvánosságra, formálisan a magyar kormánnyal folytatott egyeztetésekre, illetve „fordítási nehézségekre" hivatkozva. A határozatot végül angol nyelven publikálták, és a szöveg nem győzte meg azokat, akik szerint a veszteséges atomerőmű állami támogatása nem összeegyeztethető az uniós versenyszabályokkal.

Úgy tűnt ugyanakkor, hogy az osztrák ellenlépést sikerült megakadályozni – Ausztria a hét végén választ, és az új, várhatóan néppárti kormány ideológiailag sokkal közelebb áll az Orbán-kabinethez, mint a jelenlegi vezetés. Csakhogy Christian Kern osztrák szövetségi kancellár nem várta meg a váltást, és az osztrák hírügynökség szerint pénteken bejelentette: elindítják az előzetesen jelzett bírósági eljárást. „Határozottan elutasítom a paksi atomerőmű bővítését, mivel a beruházás értelmetlen nem csak biztonsági okokból, hanem energiapolitikai és gazdasági okokból is. Még az EU Bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az atomerőmű bővítése soha nem lenne életképes állami támogatások nélkül" - fogalmazott.

Az uniós jog alapján bármely tagállamnak joga van az Európai Bírósághoz fordulni (például a versenyszabályok megsértésének gyanúja miatt), Ausztria pedig korábban is megtette ezt a szintén állami támogatással felépíteni tervezett brit Hinkley Point C atomerőmű miatt, amelynek ügyében hamarosan várható a paksi bővítésre nézve is irányadó bírósági ítélet. Az Európai Bíróság akár a beruházás leállítását is előírhatja.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az osztrák lépésről a Népszavának azt mondta: sok múlik a következő osztrák kormányon is, de a visszakozás a konzekvensen antinukleáris Ausztriában komoly belpolitikai rengéseket okozna. Ha az Európai Bíróság elfogadja azt az álláspontot, hogy a veszteséges beruházás költségvetési dotációja piactorzító hatású, megtilthatja a kiegészítő állami támogatást, ami ellehetetleníti a beruházást (hasonló lépés végzett annak idején a szintén állami köldökzsinóron lógó Malévvel). Jávor szerint a magyar kormány és a Bizottság nehezen magyarázható összjátéka százmilliárdokba kerülhet az adófizetőknek a bővítés leállítása esetén, amíg ugyanis a Bizottság vizsgálata zajlott, Pakson buzgón égették a közpénzeket a bizonytalan kimenetelű beruházás érdekében. 

Szerző
2017.10.13 18:21
Frissítve: 2017.10.13 21:23

Felmerült egy ötlet, ami Orbánnak is tetszett, de nem lesz belőle semmi

Publikálás dátuma
2018.10.18 20:16

Fotó: AFP/ PIROSCHKA VAN DE WOUW
Nem születtek egetrengető megállapodások, elmaradtak a meglepetések az Európai Unió tagállamainak csütörtökön véget ért brüsszeli csúcstalálkozóján.
A tanácskozás második napján ismét a migrációnak szentelték a legtöbb időt az uniós vezetők. Lapunknak nyilatkozó EU-források szerint a korábbi eszmecserék hangulatához képest viszonylag kellemes légkörben zajlott a vita. Az ülésen elnöklő Donald Tusk méltatta az illegális migráció megakadályozása érdekében hozott döntéseket. Ezek közé tartoznak az embercsempészet feltartóztatását célzó lépések, például a Migráncsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának tervezett létrehozása az Europol keretén belül. Tovább kell erősíteni a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködést — szögezték le az állam- és kormányfők, külön kiemelve, hogy a nyugat-mediterráni útvonalon tapasztalható migránshullám megfékezése érdekében szoros kooperációra van szükség Marokkóval. A közös menekültügyi politika reformjáról szóló hosszú eszmecserén a jól ismert nézetek hangzottak el. A legérzékenyebb kérdésnek számító Dublini Rendelet átalakításáról ezúttal sem sikerült összehangolni az álláspontokat. (Ez a jogszabály rendelkezik arról, hogy a menedékkérelmeket az érkezés országában kell elbírálni.) Sebastian Kurz osztrák kancellár, az EU miniszteri tanácsának soros elnöke a kötelező betelepítés helyett, a „kötelező szolidaritás” elvének bevezetése mellett kardoskodott. Az elképzelés szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, pénzügyi vagy adminisztratív segítségnyújtással fejeznék ki együttérzésüket a menekülthullám által leginkább sújtott partnerországokkal. Hírek szerint Orbán Viktor „az eddigi legjobb elképzelésnek” nevezte az ötletet. Forrásaink szerint azonban a német kancellár, a francia elnök, az olasz és a svéd kormányfő nem támogatták az elképzelést. Egy hozzászóló szerint a kötelező szolidaritással a tagállamok azt fogják elérni, hogy „mindenki fizetni fog, és senki sem befogadni”. A osztrák kezdeményezés végül elvérzett a vitában, az ülésről kiadott záróközlemény mindössze annyit jegyez meg, hogy tovább kell folytatni a munkát az európai menekültügyi reform mihamarabbi lezárása érdekében. Emmanuel Macron francia elnök sürgette a megállapodást, amit szerinte a jövő májusi EP-választásokig tető alá kéne hozni. Megvitatták a résztvevők a közös európai parti- és határőrség felduzzasztására vonatkozó európai bizottsági javaslatot is, amelyet a magyar kormány vehemensen ellenez. Végül arra jutottak, hogy a jogszabály-alkotóknak figyelemmel kell lenniük „a tagállamok felelősségének megfelelő tiszteletben tartására” és az erőforrások hatékony felhasználására. A dublini reformról és a menekültpolitika egyéb jogszabályi változtatásairól két és fél éve nem tudnak megállapodni a huszonnyolcak. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a csúcson elhangzott beszédében immár sokadszorra szorgalmazta, hogy a kormányok ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel állapodjanak meg a jogszabályról. A tagállamok mindeddig ellenálltak a javaslatnak. A csúcstalálkozón a vezetők elhatározták, hogy növelik elrettentő erejüket a hibrid, kiber-, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben Sürgették azt is, hogy az EU vezessen be büntető intézkedéseket a kíbertámadások elkövetőivel szemben.   

Halasztott Brexit

A szerda esti Brexit-tárgyalások nem hoztak áttörést, az állam- és kormányfők további megbeszéléseket szorgalmaztak, hogy legalább az év végére megszülessen a megállapodás az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, és a kapcsolatok jövőjéről. A brit álláspontot ismertető Theresa May késznek mutatkozott arra, hogy kormánya megfontolja a Brexitet követő átmeneti időszak meghosszabbítását legalább 2021 végéig. Erre azért lenne szükség, hogy legyen idő kitárgyalni az EU-tag Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti határ átjárhatóságát biztosító megoldást. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a csúcsot záró sajtótájékoztatóján derűlátóan nyilatkozott, és azt mondta, hogy meglesz a megállapodás. 

2018.10.18 20:16

Putyin az atomháborúról: mi mártírok leszünk, az ellenségeink megdöglenek

Publikálás dátuma
2018.10.18 17:49

Fotó: AFP/ Aleksey Nikolskyi
A mennybe kerülünk, a támadóinknak pedig a bűnbánatra sem lesz ideje – üzent az orosz elnök a lehetséges agresszoroknak a Valdaj nemzetközi vitaklub ülésén. Vlagyimir Putyin azért igyekezett mindenkit megnyugtatni: nem ők lőnének először.
Oroszország abban az esetben kész nukleáris fegyvert bevetni, ha a potenciális agresszor elsőként mér rá csapást - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki szocsi plenáris ülésén. „Amikor meggyőződünk arról, hogy támadás történt Oroszország területe ellen, csak azután indítunk válaszcsapást. Természetesen ez egy világkatasztrófa  lenne.  De megismétlem: mi nem lehetünk ennek a kezdeményezői, mert nálunk (a tervek között) nincs preventív csapás" - idézi az orosz elnök szavait az MTI.

Mennyekbe repít az atomcsapás

„Igen, ebben a helyzetben mintegy várunk arra, hogy (nukleáris) fegyvert alkalmazzanak ellenünk. Mi magunk semmit sem teszünk. De az agresszornak akkor is tudnia kell, hogy megtorlás elkerülhetetlen és hogy meg fog semmisülni.”
„És mi agresszió áldozata vagyunk. Mi, mint mártírok a mennybe kerülünk, ők pedig egyszerűen megdöglenek. Még bűnbánatra sem lesz idejük” - tette hozzá.

A Krím elcsatolása? Az az igazi demokrácia!

Putyin arról is beszélt, hogy zsákutcába vezet minden olyan kísérlet, ami elvitatná Oroszországtól a 2014-ben magához csatolt Krím félsziget hovatartozását.  „A Krím a mienk. Hogy miért a mienk? Nem azért mert jöttük és elragadtuk. A Krímben az emberek elmentek a népszavazásra és arra szavaztak, hogy függetlenné akarnak válni, következő lépésként pedig az Oroszországi Föderáció részévé” - mondta Putyin, hozzátéve, hogy szerinte „ez az igazi demokrácia” - és nem az, ahogy Koszovót leválasztották Szerbiáról, referendumot sem tartva a kérdésről
A szíriai orosz beavatkozás kapcsán az orosz elnök hangoztatta, nem Oroszországnak kell rávennie Iránt arra, hogy kivonja csapatait Szíriából; erről a kérdésről Damaszkusznak és Teheránnak kell megállapodnia és az Irán távozását követelő kormányoknak garanciákat kellene adniuk arra vonatkozólag, hogy nem fognak beavatkozni Szíria belügyeibe. Az orosz szerepvállalást – vagyis az Aszad elnök oldalán végrehajtott bombázásokat –viszont eredményesnek tartja, mivel így sikerült megelőzni a szír állam széthullását, valamint azt, hogy területéről Oroszországba és a vele vízummentes viszonyban lévő országokba terroristák szivárogjanak be.
2018.10.18 17:49
Frissítve: 2018.10.18 17:57