Paks 2 - Nem jött be Orbánék időhúzása, Ausztria bírósághoz fordul

Publikálás dátuma
2017.10.13 18:21
Népszava fotó/Fotó: Molnár Ádám
Nem jött be az Orbán-kormány és az Európai Bizottság összehangolt időhúzása: bár minden eszközt bevetettek, hogy a tervezett paksi bővítés állami támogatásáról szóló határozat az osztrák választásokhoz minél közelebbi időpontban lásson napvilágot, a szöveg a napokban mégis megjelent, és a hivatalban lévő osztrák kancellárnak még éppen maradt annyi ideje, hogy elindítsa a jogi procedúrát az Európai Bíróság előtt a beruházásnak mondvacsinált indokokkal zöld utat adó döntés ellen.

Mint emlékezetes, Ausztria már jóelőre közölte, hogy amennyiben a Bizottság jóváhagyja, hogy Paks II állami támogatással épüljön meg, bírósághoz fog fordulni. A Bizottság 2015-től vizsgálta a kérdést, és idén tavasszal meg is hozta a határozatot, de mostanáig nem hozta nyilvánosságra, formálisan a magyar kormánnyal folytatott egyeztetésekre, illetve „fordítási nehézségekre" hivatkozva. A határozatot végül angol nyelven publikálták, és a szöveg nem győzte meg azokat, akik szerint a veszteséges atomerőmű állami támogatása nem összeegyeztethető az uniós versenyszabályokkal.

Úgy tűnt ugyanakkor, hogy az osztrák ellenlépést sikerült megakadályozni – Ausztria a hét végén választ, és az új, várhatóan néppárti kormány ideológiailag sokkal közelebb áll az Orbán-kabinethez, mint a jelenlegi vezetés. Csakhogy Christian Kern osztrák szövetségi kancellár nem várta meg a váltást, és az osztrák hírügynökség szerint pénteken bejelentette: elindítják az előzetesen jelzett bírósági eljárást. „Határozottan elutasítom a paksi atomerőmű bővítését, mivel a beruházás értelmetlen nem csak biztonsági okokból, hanem energiapolitikai és gazdasági okokból is. Még az EU Bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az atomerőmű bővítése soha nem lenne életképes állami támogatások nélkül" - fogalmazott.

Az uniós jog alapján bármely tagállamnak joga van az Európai Bírósághoz fordulni (például a versenyszabályok megsértésének gyanúja miatt), Ausztria pedig korábban is megtette ezt a szintén állami támogatással felépíteni tervezett brit Hinkley Point C atomerőmű miatt, amelynek ügyében hamarosan várható a paksi bővítésre nézve is irányadó bírósági ítélet. Az Európai Bíróság akár a beruházás leállítását is előírhatja.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az osztrák lépésről a Népszavának azt mondta: sok múlik a következő osztrák kormányon is, de a visszakozás a konzekvensen antinukleáris Ausztriában komoly belpolitikai rengéseket okozna. Ha az Európai Bíróság elfogadja azt az álláspontot, hogy a veszteséges beruházás költségvetési dotációja piactorzító hatású, megtilthatja a kiegészítő állami támogatást, ami ellehetetleníti a beruházást (hasonló lépés végzett annak idején a szintén állami köldökzsinóron lógó Malévvel). Jávor szerint a magyar kormány és a Bizottság nehezen magyarázható összjátéka százmilliárdokba kerülhet az adófizetőknek a bővítés leállítása esetén, amíg ugyanis a Bizottság vizsgálata zajlott, Pakson buzgón égették a közpénzeket a bizonytalan kimenetelű beruházás érdekében. 

Szerző
Frissítve: 2017.10.13 21:23

Váratlanul leállt Paks II. mintaerőműve

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:29

Fotó: AFP/ Vadim Zhernov
A Roszatom leállította a 3. generációs reaktorblokkot – hogy miért, azt nem árulták el.
Üzemi esemény miatt a Leningrád II atomerőműben az 1. reaktort egy időre le kellett állítani az előző héten. Az atomerőmű üzemeltetője, a Roszatom közleményben számolt be a történtekről, azt azonban nem közölte, miért lépett működésbe a vészhelyzeti rendszer és miért állította le a reaktort - közölte a Bellona című lap, cikküket itthon a Portfolio.hu vette észre először. 
Az erőmű 1. reaktorát az átmeneti leállás után hétfőn terhelték fel újra a névleges teljesítmény 100 százalékára. A Leningrád II atomerőmű első blokkja tavaly állt termelésbe. A régi leningrádi atomerőmű négy, az 1970-es és '80-as években üzembe állt RBMK-1000 típusú - a csernobiliekkel megegyező típusú - blokkot foglalt magába, amelyeket 2019-től 2021-ig fokozatosan kivonnak a termelésből. Az első régi blokkot januárban állították le, 45 év működést követően. Pótlásukra négy VVER-1200 típusú 3+ generációs blokkot terveznek telepíteni, a másodikat 2020-ban, a továbbiak tervezett telepítési ideje azonban egyelőre nem ismert.
Szentpétervár a második helyszín a világon, ahol VVER-1200 típusú 3. generációsblokkot építettek be. A szintén ezt a reaktortípust alkalmazó novovoronyezsi atomerőmű első reaktor 2017. február 27-én állt üzembe, az indulás azonban nem volt teljesen sima, a lehetséges problémákról pedig több ellentmondásos hír érkezett. Oroszország jelenleg 16 további hasonló nukleáris reaktor telepítését tervezi belföldön, egyebek mellett további három-hármat a Leningrád II atomerőműben, illetve a novovoronyezsi atomerőműben. Külföldön többek között Fehéroroszország, Finnország, Törökország, Banglades és Magyarország épít, illetve tervez építeni VVER-1200 típusú reaktorokat magába foglaló atomerőművet – írja a gazdasági hírportál.

Százmilliókkal segítené a szabad újságírást Brüsszel

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:12

Fotó: AFP/ LUDOVIC MARIN
Összesen 700 millió forintot kínál három médiapályázat keretében az Európai Bizottság: a fiatal újságírók határon túli együttműködését, a médiatanácsok munkájának felmérését is támogatnák.
Az Európai Bizottság a véleménynyilvánítás szabadsága, a minőségi újságírás és a határokon átívelő együttműködés védelme és előmozdítása érdekében 2,2 millió eurót (mintegy 700 millió forint) biztosít három, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét szolgáló kísérleti pályázat útján elnyerhető projekt megvalósítására - idézi az MTI az uniós bizottság csütörtöki bejelentését. Az Európai Bizottság által közzétett pályázati felhívásokra április 17-ig lehet jelentkezni. 
A kezdeményezések célja , hogy nagyobb teret nyerjen a minőségi újságírás, elmélyüljön a médiaszakemberek és a médiatanácsok között a határokon átívelő együttműködés.
A megpályázható Csereprogram a média fiatal tehetségei számára című projekt 1,2 millió euró (mintegy 380 millió forint) támogatást kap. A projekt lényege, hogy előmozdítsa a fiatal médiaszakemberek mobilitását, és megkönnyítse a fiatal médiaszakemberek és a médiaorgánumok közötti, határokon átívelő együttműködést. A Gyakornoki lehetőségek a kisebbségi nyelvi média számára című kezdeményezést megpályázók 500 ezer eurós (mintegy 160 millió forint) forrásért indulnak. A program révén a kisebbségi nyelvű médiaorgánumoknál dolgozó médiaszakemberek Európa-szerte lehetőséget kapnak arra, hogy gyakornokként szakmai tapasztalatot szerezzenek vezető európai médiavállalatoknál. 
Végül, a Médiatanácsok a digitális korban című program sikeres pályázói szintén 500 ezer eurót kapnak. A projekt célja a média önszabályozó szervei által folytatott tevékenységek tanulmányozása és feltérképezése az Európai Unióban – ezenfelül egy olyan platform kialakítását is segítené,  ami „támogatja az együttműködést és arra sarkallja a pályázat nyerteseit, hogy alkalmazkodjanak az online világban jelentkező igényekhez, követelményekhez" - jelentsen utóbbi kritérium konkrétan bármit is.