"A lakhatási válság ma milliókat érint Magyarországon. A hatalomban lévő döntéshozók mégsem tesznek semmit. Elveszik a gyerekeinket, mert nincs otthonunk. A családunkkal együtt lakoltatnak ki minket, mert a bérlőket nem védi semmi. Naponta kell választanunk az evés és a lakhatás között. Lakcím nélkül nem tudunk elintézni semmit. Hajléktalanszállón kell élnünk akkor is, ha dolgozunk, mert nincs megfizethető bérlakás. Elég volt! Az emberhez méltó, biztonságos lakhatás nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog!" – így invitálja a tüntetőket a mai, hetedik Lakásmenetre A Város Mindenkié csoport.
A résztvevők szombat délután két órakor a Deák téren gyülekeznek, ahol ételosztás után beszédet mondanak a Rehab Critical Mass, az Ide tartozunk hálózat, a Budapest Pride, a Magyar Szegénységellenes Hálózat, és A Város Mindenkié budapesti és pécsi aktivistái. Ezek után a menet elindul a Fővárosi Önkormányzat, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma érintésével a Parlamenthez. Az útvonalat azért így állították össze, mert a szervezők szerint ezek azok az intézmények, amelyek felelősek a lakásgondok megoldatlanságáért. Fél ötkor a menetből élőképet alakítanak ki az Országház előtt „Építs velünk házat”mottóval.
Noha az kétséges, hogy a menet segíthet-e a szegényellenes kormányzat intézkedések visszaszorításában, az már a megmozdulás előtt kiderült: a demokratikus ellenzék pártjai között szinte teljes az egyetértés ebben a szakpolitikai kérdésben. Szerdán ugyanis a lakhatási szegénység felszámolásáért küzdő A Város Mindenkié (AVM) csoport – a Lakhatási 6x6 nevű fórumon – egy színpadra ültette hat párt vezető politikusait, hogy egyértelműen kiderüljön, egyetértenek-e a civilek lakhatási javaslatcsomagjával.Hamar kiderült: a résztvevők között nincs koncepcionális véleménykülönbség.
– Nem juhok vagyunk, akiket be lehet terelni egy nagy akolba, ma túl sok a tömegszállás a hajléktalanellátásban – hangzott el mindjárt a fórum első felszólalásában. A fedél nélkül élő Balogh Gyula a kormánynak címezte szavait, amikor az Európai Unió Szociális Kartájának módosítására emlékeztetett. Ebben többek között az szerepel: a tagállamoknak lépéseket kell tenniük a lakhatás elősegítésére, a hajléktalanság megelőzésére, csökkentésére, és a lakáshoz jutás költségeinek visszaszorításáért. Ehhez képest a magyar költségvetés lakásügyi kiadásainak 82 százaléka nem a szociálisan rászorulókat segíti.
Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. munkatársa a szociális bérlakásrendszer bővítését sürgette, mert a magyar lakásállományon belül ma mindössze 2,5 százalékos ezek aránya, miközben a legtöbb fejlett országban legalább 15 százalék, de több helyen a lakások negyede tartozik ebbe a körbe. A szakértő emlékeztetett rá: az állam kivonult a szociális lakásrendszerből, az önkormányzatok kizárólagos feladatává tette a lakhatási gondok megoldását, ugyanakkor nem hozott egységes szabályozást arról, hogy ki és milyen feltételekkel juthat hozzá bérlakáshoz. A törvényre nagy szükség lenne, mert ma nem mindig egységes szabályok alapján történik például azok kilakoltatása, akik nem képesek megfizetni még egy ilyen lakás költségeit sem. A szociális bérlakásokban élők 30-40 százaléka tartozik ebbe a körbe, évente 1000-1200 családot költöztetnek ki anélkül, hogy bárki segítené őket a további lakhatásban.
Az ismert, hajléktalanokkal foglalkozó szakember, Győri Péter a tartozásokra alapozva 35 ezerre tette azoknak a háztartásoknak a számát, amelyeket kilakoltatás fenyeget. Azt követelte, hogy hozzák vissza a 2015-ben megszüntetett lakásfenntartási és adósságrendezési támogatást, a fővárosban a lakásrezsi támogatást, mert ezek a kis összegű juttatások a legszegényebb félmillió háztartáson segítettek. Számításai szerint évi 30-40 milliárd forintba kerülne a rendszer korszerűbb formában történő felélesztése.
A lakásgondokon már az is segítene, ha az üresen álló lakásokat bátrabban mernék kiadni és bérbe venni az emberek, de ma a magánbérleti rendszer jogilag nem szabályozott, ezért a legbizonytalanabb lakhatási forma. A Habitat for Humanity egyik munkatársa, Kováts Bence ezért a bérbeadás legalizálását sürgette, és azt, hogy adókedvezményekkel szorítsák le az árakat, enyhítsenek a lakhely bejelentés szabályain, rögzítsenek hosszabb felmondási időt.
A gyermeket nevelő családok védelme lenne a legfontosabb, el kellene érni, hogy az önkormányzatok kötelezően gondoskodjanak a család elhelyezéséről akkor is, ha díjhátralék miatt kiteszik őket a szociális bérlakásból. Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület vezetője emlékeztetett rá: bár a gyermekvédelmi törvény alapján pusztán anyagi ok miatt egyetlen gyermeket sem lehetne elválasztani a családjától, napi gyakorlat, különösen a szegregátumokban élőknél, hogy már a kórházból sem tudják hazavinni a szülők a kicsit, mert nincs hová.
Néhány év alatt annyit sikerült elérni a lakhatási gondok enyhítésén fáradozó civil szervezeteknek, köztük a legharcosabb AVM-nek, hogy ma már a rendőrség nem bünteti rendszeresen az életvitelszerűen a közterületeken élő hajléktalanokat, de az önkényes lakásfoglalóknak is megoldást kellene kínálni – ismertette végül a következő nagy csoport gondjait Lakatosné Jutka, a civil szervezet aktivistája. Elmondása szerint tavaly 1730 eljárás indult az önkényes lakásfoglalók ellen, 359 ember került börtönbe, mert csak így tudott átmenetileg fedelet biztosítani a családjának.
A helyzetismertetést követő hatpárti politikai vitában a fenti kérdésekre vártak válaszokat a szervezők, de éles párbeszéd nem alakult ki az ellenzék vezetői között. Így a beszélgetés végére teljesen egységes kép alakult ki: a civilek lakhatási követeléseivel a meghívott hat párt egyetért és kormányzati pozícióban annak megvalósítását vállalja. A Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely emlékeztetett rá, hogy ők Zuglóban már a gyakorlatban is erre törekszenek, a Momentum elnökségi tagja, Orosz Anna a párt holnapi gyűlésére ígért átfogó lakásprogramot, Korózs Lajos pedig október 28-ra. Az MSZP elnökségi tagja, a parlament népjóléti bizottságának alelnöke a szocialisták önkormányzati vezetőinek hozzáállását bíráló szavakra reagálva azt is megígérte, november 15-ig meggyőzi párttársait, változtassanak a hajléktalan-mentes övezetek szigorán. A DK nevében Niedermüller Péter EP képviselő egy befogadóbb társadalom létrehozásának keretébe helyezte a lakhatási kérdéseket, míg Szél Bernadett, az LMP társelnöke és miniszterelnök-jelöltje pedig azt emelte ki, hogy a felvetett kéréseket rögzítő javaslataikat sorra adják be a parlamentnek, de a kormánypártok rendre elutasítják azokat. A lakhatási kérdések megoldását természetesen mindenki a kormányváltásban látja, ezért is támogatják az AVM kezdeményezésére tartandó mai lakásmenetet.
