Előfizetés

CEU - Pávatánc a kedvezmény

Publikálás dátuma
2017.10.13. 21:52
ÉRVTELENÜL Trócsányi László igazságügyi miniszter nagyvonalúan elhallgatta a tényt, hogy a CEU minden törvényi feltételnek megfe
A Közép-európai Egyetem fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra, a kormány mégis inkább a trükközést választotta.

Egyértelműen látszik, hogy csak időhúzásról van szó – vélekedett Juhász Attila annak kapcsán, hogy a kormány úgy döntött: változtat a felsőoktatási törvény tavasszal elfogadott, a magyarországi külföldi egyetemek, így a Soros György alapította Közép-európai Egyetem (CEU) budapesti működését is szigorító módosításán, mégpedig a határidők kitolásával. A Political Capital vezető elemzője szerint a kormánynak nem áll szándékában, hogy enyhítsen a lex CEU-ként elhíresült törvénymódosítás feltételein, amelyek az érintett intézmények közül egyedül a "Soros-egyetemet" hozták nehéz helyzetbe. – Nem látom, hogy a kormány politikai szinten bármilyen kedvezményt tett volna a CEU felé. Ez pávatánc – fogalmazott a szakértő.

Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken jelentette be: a kormány nevében olyan módosító javaslatot nyújtott be, amellyel 2018 január elseje helyett 2019 január elsejére módosul az előírt feltételek teljesítésének határideje. Az atv.hu információi szerint a javaslatot már jövő hét kedden napirendre tűzhetik.

 Fotó: Molnár Ádám

 Fotó: Molnár Ádám

– Az eredeti határidő elegendő volt azok számára, akik érdemben keresték a megállapodást a felesleges politikai vita helyett. A kormány azonban hisz a megoldásban, így figyelembe vette, hogy a CEU-val még nem zárultak le a tárgyalások. A kormány megfontolta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) azon javaslatát is, hogy a feltételek teljesítéséhez szükséges határidő hosszabb időtartamban kerüljön megállapításra – mondta Trócsányi László, ezzel magyarázva a kormány lépését. Az igazságügyi miniszter emlékeztetett: az MRK javaslatát a Velencei Bizottság is üdvözölte. Az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló szakértői testülete egyébként épp a napokban fogadta el végleges állásfoglalását a lex CEU-val kapcsolatban. Ebben kifejtették: elismerik, hogy az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, ám a magyar szabályozás egyes pontjait túl szigorúnak és indokolatlannak tartják. Emellett javasolták, hogy a már működő intézményekre ne vonatkozzanak az új előírások.

– A kormány ezt nem tudja elfogadni, hiszen éppen ez az értelmezés eredményezne diszkriminatív helyzetet. A magyar jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek, még az amerikai CEU-ra is – szögezte le Trócsányi. Mint mondta, a kormány meg van győződve arról, hogy az érintett intézmények – "amennyiben akarják" – teljesíteni tudják a számukra előírt feltételeket, az új határidő pedig "még a CEU számára is" elegendő lesz. Hozzátette: az Európai Bizottsággal folytatott, a kormány által "teljes mértékben jogi, szakértőinek tekintett párbeszéd" folyamatban van, ezért bíznak abban, hogy a kötelezettségszegési eljárás során felhozott jogi érveiket a bizottság érdemben megfontolja.

Juhász Attila úgy látja, a határidő módosítása ugyan gesztus lehet a külföldi partnerek számára, ám a kormány valójában csak magának adott időt. – Nyilvánvaló, hogy a választások közeledtével, a "sorosozás" kellős közepén nem mutatna jól, ha megállapodnának Soros György egyetemével. Ráadásul a "sorosozás" csak egyfajta vonatkozásban működik, mégpedig ha "migránsoznak" is mellé. Egy egyetem bezárása, csak azért, mert Soros György alapította, még a Fidesz-táborban sem túl jó üzenet" – vélekedett az elemző, aki szerint a határidő eltolása egyvalamit jelent: azt, hogy CEU körüli harcnak még messze sincs vége.

– Az igazságügyi miniszter javaslata meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát, miközben hátat fordít a kérdés kézenfekvő megoldásának – közölte péntek este az egyetem. Mint írták, a CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra. A helyzet megoldása a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást. Jelezték, a CEU együttműködik a Bard College-dzsal, hogy az új feltételeknek megfelelően New York államban is oktathassanak, programjuk már bejegyzés alatt áll a New York-i Oktatási Hivatalnál. Emlékeztettek: a magyar kormány aláírt egy szerződést Maryland állammal a McDaniel College ügyében. "A New York állammal kötendő megállapodás aláírásának elmulasztását csak a CEU elleni diszkriminációként tudjuk értelmezni" – fogalmaztak.

Navracsics visszaszólt Semjénnek
Olyan emberek Soros-csatlósoznak le, akik a megelőző 10-15 évben nem győztek ájuldozni az én úgynevezett zsenialitásomtól, és lapogattak, hogy mekkora barátok vagyunk – mondta Navracsics Tibor a Civil Rádióban. Az uniós biztos szerint függőben lévő vita van közte és pártja között annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság (EB) tagjai "Soros-emberei", és az ő tervét hajtják végre. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég hazaárulással vádolta Navracsicsot, szerinte az Orbán-kormány egykori külügyminiszterének "a nemzetéhez, nem pedig egy nemzetközi szervezethez kellene hűségesnek lennie". Navracsics szerint Semjén bírálata "nem fair". – Fair viszont a miniszterelnök bírálata, aki szerint én tévedek, és neki van igaza – mondta. Az ügy előzménye, hogy Navracsics korábban kijelentette: nem tud semmiféle "Soros-tervről", az EB munkatervében ilyen nem szerepel.



Mindenkit érint, nem csak a rabokat - Kitiltották a civileket a börtönökből

Publikálás dátuma
2017.10.13. 20:25
Népszava fotó/Tóth Gergő
Ha valaki a hír hallatán legyintene, hogy ugyan, kit érdekel, mi lesz a rabokkal?, vagy nem kell bűnözni, és akkor nincs mitől tartani, ajánlanánk még egy kis gondolkozást állampolgár és politikai akarat összefüggéseit, illetve a jövő kiszámíthatatlanságát illetően. A Helsinki Bizottság közleménye:  

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) egyoldalúan október elsejei hatállyal felmondta a 18 éve élő kétoldalú megállapodást a Magyar Helsinki Bizottsággal. Az országos parancsnok arra hivatkozott, hogy a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. A hírek arról szólnak, hogy más civilekkel, köztük karitatív szervezetekkel is felmondták a megállapodást. A Helsinki Bizottság mindezt kénytelen tudomásul venni, noha értetlenül áll a dolog előtt. Közös európai felismerés ugyanis, hogy a civil világnak és a börtönök világának közelítése a büntetés-végrehajtás és a fogvatartottak közös érdeke. Nálunk más idők járnak. 

A Helsinki Bizottság az 1999 óta többszer megújított megállapodásnak köszönhetően rendszeresen járhatott az ország börtöneibe. Nemigen van olyan intézet, ahol legalább egyszer ne lettünk volna. Szakértő munkatársaink vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is. Feltártuk a börtönzsúfoltság tovagyűrűző következményeit, illetve az előzetes letartóztatás gyakorlatának anomáliáit. Nagyon fontos lehetőség volt, hogy a rabok levélben kérhettek tőlünk tájékoztatást és segítséget fogvatartási kérdésekben. 

Az együttműködés két évtizede alatt végig példamutatóan korrekt viszonyban voltunk a BVOP-vel, börtönjelentéseinket véleményezték, és számos esetben javaslatainkat beépítették gyakorlatukba. Semmi jel nem mutatott arra, hogy a megállapodást felmondhatják. Ezért ért váratlanul bennünket a döntés, amelyet kénytelenek vagyunk tudomásul venni.

 A civil szervezetek kiszorítása azonban nem elsősorban a jogvédők problémája. A minden külső, társadalmi kontroll nélkül maradó intézmények hajlamosak az önkényre, különösen igaz ez a börtönök zárt világában. Bár működik nálunk a nemzeti megelőző mechanizmus, az ombudsman munkatársai csak elvétve tudnak eljutni börtönökbe, mivel az összes zárt intézet monitorozása a feladatuk. 

Európában minden megtesznek, hogy a büntetés-végrehajtás kapcsolata a civil világgal minél szorosabb legyen, ez fogvatartottnak és börtönnek egyaránt érdeke. Nálunk most más világ járja. 18 ezer fogvatartottnak és több tízezernyi családtagjának csökkennek most a lehetőségei, hogy a rabok jogai garanciálisan érvényesülhessenek és a börtönökben támasz nélkül maradók segítséget kaphassanak.

 A szegény a börtönben sokszorosan szegény, a gyenge a börtönben sokszorosan gyenge, a jogfosztott a börtönben sokszorosan jogfosztott. Az országos parancsnok döntése nyomán mostantól ez még inkább így lesz. A börtönbe zárt emberek külső támasz nélkül, a társadalom megbízható információk nélkül marad.

 

Mindenkit érint, nem csak a rabokat - Kitiltották a civileket a börtönökből

Publikálás dátuma
2017.10.13. 20:25
Népszava fotó/Tóth Gergő
Ha valaki a hír hallatán legyintene, hogy ugyan, kit érdekel, mi lesz a rabokkal?, vagy nem kell bűnözni, és akkor nincs mitől tartani, ajánlanánk még egy kis gondolkozást állampolgár és politikai akarat összefüggéseit, illetve a jövő kiszámíthatatlanságát illetően. A Helsinki Bizottság közleménye:  

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) egyoldalúan október elsejei hatállyal felmondta a 18 éve élő kétoldalú megállapodást a Magyar Helsinki Bizottsággal. Az országos parancsnok arra hivatkozott, hogy a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. A hírek arról szólnak, hogy más civilekkel, köztük karitatív szervezetekkel is felmondták a megállapodást. A Helsinki Bizottság mindezt kénytelen tudomásul venni, noha értetlenül áll a dolog előtt. Közös európai felismerés ugyanis, hogy a civil világnak és a börtönök világának közelítése a büntetés-végrehajtás és a fogvatartottak közös érdeke. Nálunk más idők járnak. 

A Helsinki Bizottság az 1999 óta többszer megújított megállapodásnak köszönhetően rendszeresen járhatott az ország börtöneibe. Nemigen van olyan intézet, ahol legalább egyszer ne lettünk volna. Szakértő munkatársaink vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is. Feltártuk a börtönzsúfoltság tovagyűrűző következményeit, illetve az előzetes letartóztatás gyakorlatának anomáliáit. Nagyon fontos lehetőség volt, hogy a rabok levélben kérhettek tőlünk tájékoztatást és segítséget fogvatartási kérdésekben. 

Az együttműködés két évtizede alatt végig példamutatóan korrekt viszonyban voltunk a BVOP-vel, börtönjelentéseinket véleményezték, és számos esetben javaslatainkat beépítették gyakorlatukba. Semmi jel nem mutatott arra, hogy a megállapodást felmondhatják. Ezért ért váratlanul bennünket a döntés, amelyet kénytelenek vagyunk tudomásul venni.

 A civil szervezetek kiszorítása azonban nem elsősorban a jogvédők problémája. A minden külső, társadalmi kontroll nélkül maradó intézmények hajlamosak az önkényre, különösen igaz ez a börtönök zárt világában. Bár működik nálunk a nemzeti megelőző mechanizmus, az ombudsman munkatársai csak elvétve tudnak eljutni börtönökbe, mivel az összes zárt intézet monitorozása a feladatuk. 

Európában minden megtesznek, hogy a büntetés-végrehajtás kapcsolata a civil világgal minél szorosabb legyen, ez fogvatartottnak és börtönnek egyaránt érdeke. Nálunk most más világ járja. 18 ezer fogvatartottnak és több tízezernyi családtagjának csökkennek most a lehetőségei, hogy a rabok jogai garanciálisan érvényesülhessenek és a börtönökben támasz nélkül maradók segítséget kaphassanak.

 A szegény a börtönben sokszorosan szegény, a gyenge a börtönben sokszorosan gyenge, a jogfosztott a börtönben sokszorosan jogfosztott. Az országos parancsnok döntése nyomán mostantól ez még inkább így lesz. A börtönbe zárt emberek külső támasz nélkül, a társadalom megbízható információk nélkül marad.