Kiszáll a MET orosz tulajdonosa

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:24
FORRÁS: YOU TUBE

Nagy György érdekeltsége megvásárolja az orosz Ilja Trubnyikov cégének a svájci MET Holding AG-ban meglévő részét - derítette ki egy látszólag másról szóló versenyhivatali közlés nyomán a G7 nevű új gazdasági oldal. A lépéssel az ex-wallisos, az utóbbi idők során főként Csányi Sándor OTP-vezér környékén feltűnő üzletember tulajdonrészét megkétszerezve immáron áttételesen valamivel több mint 25 százalékot tudhat magáénak a politika-közeli hírekkel környékezett energiakereskedőből. A hazai gyökerű és itt is üzletelő csoport 40 százaléka maradt az alapító Molé, közel 25 százalék az exmolos Lakatos Benjamin kezében van, a fennmaradó tizedet pedig Orbán Viktor kötélbarátja, a Csányi Sándorral is szoros üzleti kapcsolatot ápoló Garancsi István mondhatja magáénak. Az ügylet konkrétan a MET Holdingot tulajdonló, szinte átláthatatlan - bár a MET honlapján közzétett - offshore-szerű háló két tagja között jött létre. Eszerint a svájci cég felét birtokló ciprusi Wisd Holding 25,3 százalékát jegyző - áttételesen Nagy Györgyhöz kötött -, szintén ciprusi Westbay Holdings megveszi a közvetve Ilja Trubnyikovhoz tartozó ciprusi Small Valley Investmens tulajdonában lévő, 25,3 százaléknyi Wisd-részt. A Gazdasági Versenyhivatal pénteken érintettség hiányára hivatkozva elutasította az ügylet vizsgálatát. A tíz éve alapított MET tulajdonosi átrendeződései és ügyletei a kezdetektől fogva rendkívül szövevényesek. Állítólag az orosz résztulajdonosokra és a svájci székhelyre is az üzletek olajozása végett volt szükség. Ilja Trubnyikovról mindeddig nem sok érdemi látott napvilágot azon túl, hogy az orosz-kanadai állampolgár 2007-ben egy amerikai cégnek eladta vezetékvizsgálattal foglalkozó, NGKS nevű társaságát. 

Szerző

Adóellenőrzés - Gúzsba kötött jogorvoslat

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:22
A módosításra nem lesz majd lehetőség. FORRÁS: SHUTTERSTOCK
A cégek már az ellenőrzések legelején olyan hibát követhetnek el, amit nem lesz módjuk kijavítani.

Hamarosan a parlament elé kerülhetnek az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvényjavaslatok: a várhatóan 2018 január 1-jén életbe lépő változások komolyan csorbíthatják a vállalkozások jogorvoslati lehetőségeit.

A jogalkotói szándék feltehetően az, hogy korlátok közé szorítsa a jelenleg gyakran parttalanná váló jogorvoslati eljárásokat, ezért több szigorítást is bevezetne a törvénytervezet. Csakhogy ezek, a kellő jogismerettel nem rendelkező, felkészületlen cégeket igencsak kellemetlen helyzetbe hozhatják. A legjelentősebb változás az lesz, hogy a fellebbezési eljárásban – egy-két kivételtől eltekintve – nem lehet majd olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyekről a társaságnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, de felhívás ellenére sem terjesztette azt elő.

- Jelenleg a cégek nagy része, az ellenőrzési eljárás során, nem ad át lényeges iratokat az adóhatóságnak, és emellett az észrevételeik sem tartalmaznak minden meghatározó tényt, érvet – mondván: ezt majd a jogorvoslati eljárásban pótolják. Folyamatosan szedik össze a számlákat, fuvarokmányokat, ezért vannak olyan dokumentumok, amelyek csak a bírósági szakaszban kerülnek elő, és csak ott cáfolják az adóhatóság érvelését. Az volt az eddigi gyakorlat, hogy ezeket elfogadták a bíróságok, és új eljárást is elrendeltek – tudtuk meg Huszl Zsuzsannától, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes szakértőjétől. Ilyesmire a jövőben azonban már nem lesz lehetőség. A cégeknek már az ellenőrzés során, vagy legkésőbb az észrevételükben minden alátámasztó dokumentumot be kell nyújtaniuk, különben végleg eleshetnek a számukra kedvező bizonyítékok felhasználásától, és már az elsőfokú eljárásban megdönthetetlenné válhatnak lényeges megállapítások – hangsúlyozta a szakértő, aki példaként megemlítette: sok esetben a cégek figyelmen kívül hagyják, hogy egy-egy adókedvezmény, -mentesség vagy a levonási joguk gyakorlásához nem elég pusztán egy számla. Közösségi értékesítés esetén például elengedhetetlen a fuvarokmány és azon a végső vevő pecsétje is, ami gyakran hiányzik.

Huszl Zsuzsanna arra figyelmeztetett, hogy a jövőben a cégeknek még mielőtt ellenőrzést kapnának, fel kell készülniük egy esetleges vizsgálatra, ezért minden dokumentumot időben össze kell gyűjteniük, ezért nagy súlyt kell helyezniük az észrevételeik összeállítására.

Azonban még ebben az esetben sem lesz nyitva előttük minden jogorvoslati lehetőség. Egy másik tervezett módosítás ugyanis drasztikusan lerövidíti azt az időt, ameddig egy-egy dokumentum sikertelen kézbesítése miatt kifogással lehet élni. (Eddig erre hat hónap állt rendelkezésre.) A jövőben szabálytalan kézbesítés okán kézbesítési kifogást legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 45 napos jogvesztő határidőn belül lehet majd előterjeszteni. Magyarán: ha a cég csak két hónap múlva veszi észre, hogy nem kapott meg például egy számára kedvezőtlen határozatot, már nem tud az ellen fellebbezni, hiába volna neki igaza.

Huszl Zsuzsanna elismerte ugyanakkor, hogy a tervezetben felfedezhető egy olyan szándék is, amely megnöveli a jogorvoslati lehetőségek körét. A jövőben öt fokozatúra bővül ugyanis a jogorvoslati eljárás. Az észrevételt követően lehetőség lesz fellebbezést, keresetet, illetve az elsőfokú ítélettel szemben ugyancsak fellebbezést benyújtani, és felülvizsgálati kérelem keretében a bírósághoz is lehet fordulni. Ezt azonban már gyakorlatilag nem veszik figyelembe azoknál a cégeknél, amelyek az ellenőrzés során nem nyújtanak be minden általuk ismert, és az adóhatóság által kért bizonyítékot, ugyanis esetükben nem lesz mire alapozva élniük a jogorvoslati lehetőségekkel.

Hiába a kifogás
A kormány a napokban nyújtotta be a parlamentnek az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényjavaslatot is, amely szintén tartalmaz a jogorvoslati lehetőségek korlátozására irányuló rendelkezéseket. Például egy gépkocsi lefoglalásánál vagy a bankszámlára kivetett inkasszónál a jövőben nem fogja megakasztani az eljárást a végrehajtási kifogás. Jelenleg az ilyen kifogás elbírálásáig további végrehajtást nem folytathat az adóhatóság, a jövőben a kifogásnak viszont nem lesz halasztó hatálya.

Szerző

Csődhullám sújtja az amerikai bankokat

Hét bank ment csődbe az idén eddig az Egyesült Államokban, tavaly öt.

Az állami betétbiztosítási alap (FDIC) honlapján szereplő adatok szerint a legutóbb csődbe jutott bank a Kansas állambeli The Farmers and Merchants State Bank of Argonia volt. Januárban két pénzintézet, márciusban és áprilisban egy-egy, májusban ismét két bank "húzta le a rolót".

Tavaly öt bank ment csődbe az Egyesült Államokban, ezzel a 2007 óta bezárt pénzintézetek száma közel ötszázra nőtt. Az Egyesült Államokban 2015-ben nyolc, 2014-ben még tizennyolc, egy évvel korábban pedig huszonnégy banknak kellett végleg bezárnia.

A csődhullám hét éve tetőzött, a bezárt bankok száma 2010-ben 157-re nőtt az egy évvel korábbi 140-ről. A betéttulajdonosokat fejenként 250 ezer dollárig (mintegy 65 millió forint) biztosítja az amerikai betétbiztosítási alap.

Szerző
Témák
USA csőd bankok