Női kézilabda BL - Menetelő magyarok

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:51
Nerea Pena (zöldben) és az FTC eleinte hátrányból fordított Fotó: MTI/Czagány Balázs
Az FTC-Rail Cargo Hungaria és a Győri Audi ETO KC is megnyerte második csoportmérkőzését a női kézilabda Bajnokok Ligájában.

Kemény ellenfél várt a ferencvárosiakra, akik szombaton Dabason a BL-sorozat 2015-ös ezüstérmesét, a Larvikot fogadták. Bár a norvég együttes kerete azóta jelentősen átalakult (a csapattagok átlagéletkora az előző szezonban harminc év volt, idén huszonkettő), nem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy elvárható Elek Gábor csapatától a győzelem, még akkor sem, ha a Pest megyei sportcsarnokban a fővárosiak a közönség támogatásával rendszeresen kihozzák magukból a maximumot.

A 3. percben még a vendégek vezettek 3-1-re, de hat perc elteltével 4-4 volt az állás és a folytatásban mindig a Larvik futott az eredmény után. A nagy rohanás jellemző volt a találkozóra, a fegyelmezett, zárt védekezés kevésbé. A gólpárbajt a ferencvárosiak nyerték, köszönhetően a nyáron igazolt és tíz góljával a mezőny legjobbjának bizonyuló holland válogatott Laura van der Heijdennek.

„Támadásban nagyon jó teljesítményt nyújtottunk, védekezésben viszont egyáltalán nem, ezen a téren javulnunk kell jövő hétre, a Thüringer HC elleni idegenbeli meccsre” – mondta a találkozó után Elek Gábor, a ferencvárosiak trénere.

A címvédő győriek tegnap egyértelmű esélyesként léptek pályára a főtáblára szabad kártyásként felkerülő francia Bretagne vendégeként, bár a találkozó előtt a hazaiak is azt hangsúlyozták, hogy a két pont megszerzése a céljuk, és hisznek is benne, hogy ez sikerül. Ambros Martin, a magyar bajnok spanyol edzője a sok sérült miatt nem számított könnyű találkozóra. A rajtot a győriek kapták el jobban, tíz perc elteltével már 6-2-re vezettek, a vendéglátók időt kértek és ez szárnyakat adott nekik, fordítottak, 7-6-ra vezettek. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy többet nem lesz náluk az előny, pedig így történt: a következő tíz percben hat gólt szerzett a Győr, és egyet sem kapott, öt perccel az első játékrész vége előtt megnyugtató volt tehát a fór (7-12). A folytatásban is hullámzott a csapatok teljesítménye, a 37. percben egyenlített a Bretagne (14-14), hat perccel a vége előtt öt góllal ment a Győr (20-25). A hajrá mégis izgalmas lett, egy perccel a vége előtt 25-23-as magyar vezetésnél Bódi Bernadettet kiállították a játékvezetők, ám Görbicz Anita révén sikerült növelni az előnyt, 26-23 lett a vége.

"Nehéz meccset játszottunk ma - mondta a győri klub honlapján Martin. - Gratulálok az ellenfélnek, de ilyen meccsre számítottunk. Kemény, de jó tapasztalat volt ez a mai összecsapás, mert úgy tudtunk nyerni, hogy nem a legjobb játékunkat nyújtottuk. A csapat a kulcsmomentumokban higgadt maradt, ezáltal sikerült nyernünk. A csoport nagyon nehéz, mindig mindenhol a legjobbat kell nyújtanunk."

A hétvégi eredmények:

Női BL, csoportkör, 2. forduló

B csoport

Brest Bretagne-Győri Audi ETO KC 23-26

C csoport

FTC-Rail Cargo Hungaria - Larvik 37-33

Nádas Péter német sikere

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:49
Fotó: Molnár Ádám

A tegnap zárult 69. Frankfurti Könyvvásár idejére jelent meg Nádas Péter Világló részletek című kötete Christina Viragh német fordításában - írja a Litera. A Rowohlt Verlag gondozásában megjelent, csaknem 1300 oldalas Aufleuchtende Details ajánlója Nádast korunk egyik legnagyobb szerzőjeként említi. A regény máris komoly sikert könyvelhet el magának, már a megjelenés előtt jelentek meg róla méltató cikkek a német sajtóban.

Szerző

Bartók-örökség - Tarthatatlan állapotok

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:46

Néhány héten belül eldől, mi lesz a sorsa a Csalán úti Bartók Emlékháznak. Sorozatunkban felgöngyölítjük a Bartók-örökség kusza szálait.

Bartók Béla hagyatékának gondozására két hazai intézmény hivatott: a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma és a Bartók Emlékház. Ez utóbbit 1981-ben Bartók Béla utolsó budapesti, Csalán úti otthonában alakítottak ki. Csakhogy az emlékház leginkább gazdátlanságával, állapotromlásával, vezető nélküliségével szerepel mostanság a közbeszédben. Vásárhelyi Gábort, ifj. Bartók Béla keresztfiát, aki halála óta a hagyatékot kezeli, arról kérdeztük, miként alakult ki a tarthatatlan állapot – és mi jelenthet megoldást.

Az alapításkor ifj. Bartók Béla a háború ellenére is megőrzött családi bútorokat, tárgyakat helyezte letétbe az akkor a Budapesti Történeti Múzeum részeként létrejött intézményben. Láthatunk jegyzeteket, kottavonalazót, szemüveget a tárlaton – a világ minden tájáról ide érkező Bartók-rajongóknak különösen kedves zarándokhelye lehetne a múzeum. Valami miatt azonban ez mégsem működik – noha a hasonló kaliberű komponisták emlékhelyeit világszerte hatalmas becsben tartják.

Az emlékház, amelyben kis koncertterem is található, később függetlenné vált. Vásárhelyi Gábor feleségével 2006-ban felújíttatta az épületet, és a házaspár a kiállítást is bővítette. Így most szinte az összes Magyarországon maradt tárgyi emlék megtekinthető a tartalmas tárlaton, amelynek elrendezését a letétbe helyező fenntartotta magának. „Akkoriban úgy tűnt, hogy a tulajdonos főváros fenn tudja tartani ezt az állapotot. Az elmúlt tizenegy évben azonban a bázis költségvetést mindig lejjebb faragták, ezért már öt-hat évvel ezelőtt olyan helyzetbe került a ház, hogy dologi kiadásra is alig maradt pénz, azaz a szükséges karbantartásokat sem tudták elvégezni. Két és fél évvel ezelőtt szervezeti átalakulás is bekövetkezett. Ekkor lépett hatályba az a törvény, mely szerint egy önkormányzati szervezet csak százfős dolgozói létszám fölött maradhat önálló. Ennek következtében a hét-nyolc embert foglalkoztató Bartók Emlékházat a Budapesti Történeti Múzeumhoz csatolták.”

Noha az intézmény szakmai függetlensége megmaradt, azóta minden kiadást a múzeummal kell jóváhagyatni. „Augusztus közepén az igazgató beadta a felmondását, aminek valós okát nem tudtam meg – mondja Vásárhelyi Gábor. – Amikor az intézmény teljesen független volt, évente ötven koncertet rendeztek, ezek egy részét a Bartók Rádió élőben közvetítette. Egy száz-százhúsz fős koncertterem sosem lehet önfenntartó, de egy pezsgő koncertélettel rendelkező házban a Bartók Béla iránti tiszteletből kisebb gázsiért is fellépnek muzsikusok. Azt tartanám jobbnak, méltóbbnak, hogy a Bartók Emlékház valamely állami irányítású intézményhez tartozna, például a Zeneakadémiához, éppúgy, mint a Liszt Ferenc Múzeum vagy a Kodály Emlékház. Kiírták már az igazgatói pályázatot, mostanában várható a döntés" – magyarázza Vásárhelyi Gábor.