Előfizetés

Összeállt a mobilgátellenes koalíció - Videó

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.10.16. 16:49
Már egy korábbi közgyűlésen is tiltakoztak a parti védmű megépítése ellen. MTI FOTÓ: Mohai Balázs
A Jobbik kivételével az összes ellenzéki párt összefog a Római-partra tervezett, szerintük pazarló és környezetromból védművel szemben. A Fidesz szerdán visszavonulót fújhat ebben az ügyben is.

„A római parti mobilgát ügye nemcsak fákról szól, hanem arról is, hogy nem engedjük az Orbán-kormány ámokfutását" – jelentette ki Szabó Tímea, a az Együtt el közösen Római-parti fővárosi népszavazást kezdeményező Párbeszéd elnöke az aláírásgyűjtő-kampányt megnyitó sajtótájékoztatón hétfő délelőtt. Ahhoz, hogy kiírják a népszavazást, 30 nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjteni.

Mint megírtuk, a Jobbik kivételével a teljes demokratikus ellenzék, így az MSZP, a DK, az Együtt a Párbeszéd, az LMP, a Momentum, MoMa és a Liberálisok, valamint több civil szervezet is vállalta: segít abban, hogy november közepéig összejöjjön a fővárosi népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírás.

A népszavazási kérdés azt célozza, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül azt az áprilisi határozatát, amelyben a Duna-parton húznák meg a mobilgát nyomvonalát. Ez a védvonal ugyanis az ellenzék szerint rendkívül költséges, közel 40 milliárdba kerülne, emellett több száz fa kivágásával járna. Ugyanakkor szerintük a városháza vezetése csak az árterületre lakóparkot építő Fidesz-közeli vállalkozóknak akar kedvezni.

Tarlós István főpolgármester szerint viszont a városháza által bekért eddigi műszaki szakvélemények a Duna-parti védvonalat támogatták, igaz, erre az ellenzék azt válaszolja, hogy a városháza soha sem vizsgálta érdemben a parttól jóval távolabb lévő Királyok útja -Nánási úti védvonalat, ami szerintük jóval olcsóbb lenne és sokkal kevésbé környezetromboló.

Bár a Fővárosi Választási Bizottság első körben elutasította az Együtt és a Párbeszéd népszavazási kezdeményezését, nemrégiben rábólintott a kezdeményezésre.

„Úgy tűnik, hogy van olyan ügy, amelybe minden ellenzéki pártot megmozgat, beleáll hajlandó megmutatni, hogy nem kér a Fidesz kormányzásából Budapesten" – mondta Juhász Péter a népszavazást kezdeményező Együtt elnöke.

Könnyen lehet azonban, hogy a Fidesz már harmadik alkalommal is úgy dönt, kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából, és a vasárnapi boltbezáráshoz valamint az olimpiához hasonlóan, kihátrál a saját javaslata mögül. Tarlós István főpolgármester szerdára máris rendkívüli közgyűlést hívott össze a mobilgát kapcsán. Igaz, azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mire készül a főpolgármester. A közgyűlés kormánypárti többsége akár azt is megteheti, hogy hatálytalanítja az áprilisi döntését, majd egy másik iktatószámmal elfogadja ugyanazt, mivel így az ellenzéknek így új népszavazási kérdést kellene benyújtania.

„Tarlós ne trükközzön, ne próbáljon kamu előterjesztést gyártani, hogy elkerülje azt a véleményt ami a népszavazáson kialakulhat" – fogalmazott Horváth Csaba a közgyűlés MSZP-s tagja. Horváth szerint már 2013-as rekordárvíz idején kiderült, hogy a Királyok-Nánási úti vonalon is meg tudták védeni a Csillaghegyi-Öblözet lakóit. Szerinte tehát kérdéses, hogy a főpolgármester miért akar súlyos tízmilliárdokat elkölteni hetven hektárral nagyobb terület megvédésére.

Gy. Németh Erzsébet (DK) képviselő szerint Tarlós nagy valószínűséggel ugyanúgy meghátrál, ahogy a vasárnapi boltzár vagy az Olimpia ügyében, gyaníthatóan vissza fogja vonni a közgyűlés a parti védvonalról szóló áprilisi döntését. „Figyelni fogunk, nehogy valami trükkel visszahozzák a parti gátat" – tette hozzá.

Az Unió lakosságának negyedét fenyegeti elszegényedés

Publikálás dátuma
2017.10.16. 15:55
Szegénység Franciaprszágban - AFP fotó
Miközben idehaza szombaton az egyre szélesebb tömegeket elérő lakhatási válságra hívta fel a figyelmet a hetedik alkalommal megrendezett Lakásmenettel A Város Mindenkié csoport, az Eurostat is kiadott egy friss jelentést, amelyből kiderül, bőven van még mit javítani a világon. 

Az MTI által ismertetett dokumentumból ugyanis kiderül: az Európai Unió lakosságának 23,4 százalékát, 117,5 millió embert fenyegetett tavaly a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség. Az elszegényedés által fenyegetettek aránya tavaly kissé csökkent a 2015-ös 23,7 százalékhoz és a 2014-es 24,4 százalékhoz képest, azonban egy ezrelékponttal még így is fölötte van a pénzügyi válság kirobbanása előtti, 2009-es számoknak. A "Europe 2020" stratégia egyik célja, hogy tartósan csökkenteni lehessen ezt az arányt.

Az Eurostat módszertana szerint azokat fenyegeti a szegénység, akiknek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például a közüzemi számlák befizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása) vagy tartósan problémájuk van a munkakereséssel. Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban - Bulgáriában (40,4 százalék), Romániában (38,8) és Görögországban (35,6) fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. A skála másik végén Csehország (13,3), Finnország (16,6), Dánia (16,7) és Hollandia (16,8) található.

A 2008-as adatokhoz képest tíz tagállamban romlott a helyzet, a leginkább Görögországban (+7,5 százalékpont), Spanyolországban és Cipruson (+4,4), valamint Spanyolországban (+4,1). Ez idő alatt a legnagyobb javulást Lengyelország tudta felmutatni, ahol 8,6 százalékponttal, 30,5 százalékról 21,9 százalékra csökkent a fenyegetettek aránya. Lengyelországot Lettország (-5,7) és Románia (-5,4) követte. Magyarországon ez az arány 26,3 százalékra csökkent ez az a 2013-as 33,5, illetve a 2008-as 28,2 százalékról.

Tavaly a teljes EU-ban a lakosok 17,2 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 7,5 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 10,4 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Magyarországon ezek a mutatók 14,5 százalékon, 16,2 százalékon és 8,2 százalékon álltak.

A szegénységi küszöbérték-táblázat ( Forrás: Eurostat)

Az Unió lakosságának negyedét fenyegeti elszegényedés

Publikálás dátuma
2017.10.16. 15:55
Szegénység Franciaprszágban - AFP fotó
Miközben idehaza szombaton az egyre szélesebb tömegeket elérő lakhatási válságra hívta fel a figyelmet a hetedik alkalommal megrendezett Lakásmenettel A Város Mindenkié csoport, az Eurostat is kiadott egy friss jelentést, amelyből kiderül, bőven van még mit javítani a világon. 

Az MTI által ismertetett dokumentumból ugyanis kiderül: az Európai Unió lakosságának 23,4 százalékát, 117,5 millió embert fenyegetett tavaly a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség. Az elszegényedés által fenyegetettek aránya tavaly kissé csökkent a 2015-ös 23,7 százalékhoz és a 2014-es 24,4 százalékhoz képest, azonban egy ezrelékponttal még így is fölötte van a pénzügyi válság kirobbanása előtti, 2009-es számoknak. A "Europe 2020" stratégia egyik célja, hogy tartósan csökkenteni lehessen ezt az arányt.

Az Eurostat módszertana szerint azokat fenyegeti a szegénység, akiknek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például a közüzemi számlák befizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása) vagy tartósan problémájuk van a munkakereséssel. Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban - Bulgáriában (40,4 százalék), Romániában (38,8) és Görögországban (35,6) fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. A skála másik végén Csehország (13,3), Finnország (16,6), Dánia (16,7) és Hollandia (16,8) található.

A 2008-as adatokhoz képest tíz tagállamban romlott a helyzet, a leginkább Görögországban (+7,5 százalékpont), Spanyolországban és Cipruson (+4,4), valamint Spanyolországban (+4,1). Ez idő alatt a legnagyobb javulást Lengyelország tudta felmutatni, ahol 8,6 százalékponttal, 30,5 százalékról 21,9 százalékra csökkent a fenyegetettek aránya. Lengyelországot Lettország (-5,7) és Románia (-5,4) követte. Magyarországon ez az arány 26,3 százalékra csökkent ez az a 2013-as 33,5, illetve a 2008-as 28,2 százalékról.

Tavaly a teljes EU-ban a lakosok 17,2 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 7,5 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 10,4 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Magyarországon ezek a mutatók 14,5 százalékon, 16,2 százalékon és 8,2 százalékon álltak.

A szegénységi küszöbérték-táblázat ( Forrás: Eurostat)