Quaestor-ügy - Újabb vádemelés Tarsoly Csaba ellen

Publikálás dátuma
2017.10.16. 19:01
Fotó: Tóth Gergő
A Quaestor-ügyhöz kapcsolódóan a cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint egy a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt is vádat emelt a Fővárosi Főügyészség.

A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja, T. Cs. a tulajdonában álló Quaestor-cégcsoporthoz kapcsolódóan elkövetett vagyon elleni - másik ügyben már vád tárgyát képező - bűncselekmények miatt úgy döntött, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó (QPT) Zrt. mint anyavállalat és egyik leányvállalata, a Quaestor Invest Kft. képviseletét színleg más személyre ruházza át.

O. B. másodrendű vádlott vállalta közreműködését, hogy őt a kft. ügyvezetőjeként, valamint a zrt. vezérigazgatójaként jegyezze be a cégbíróság a közhiteles cégnyilvántartásba, miközben a gazdasági társaságokat ténylegesen továbbra is az elsőrendű vádlott irányítja majd - írta az ügyészség, megjegyezve: a másodrendű vádlott iskolai végzettsége nyolc általános iskolai osztály volt, így nem rendelkezett megfelelő képzettséggel ahhoz, hogy irányítsa a Quaestor-cégcsoport anyavállalatát, illetve leányvállalatát. Ezen túlmenően egy törvényi kizáró ok miatt - büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt - emiatt nem is lehetett volna érvényesen vezető tisztségviselő.

A vád szerint továbbá a 2015. március 16-ára összehívott rendkívüli közgyűlésen módosították a QPT alapszabályát, hogy attól a naptól, határozatlan időre, önálló képviseleti joggal a másodrendű vádlott lett a zrt. vezérigazgatója. Időközben viszont a Magyar Nemzeti Bank feljelentésére megindult a nyomozás az úgynevezett Quaestor-ügyben. "Mivel az ügy a kezdetektől rendkívül nagy médiafigyelmet kapott, így hamar nyilvánosságra került", hogy a Quaestor-cégcsoport irányítását az elsőrendű vádlott egy "strómannak" adta át. Az elsőrendű vádlott a közvélemény nyomása miatt kezdeményezte a változásbejegyzési kérelem visszavonását, így a közhiteles cégnyilvántartásba végül nem jegyeztek be valótlan tényt - tudatta közleményében Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

A Fővárosi Főügyészség a két férfival szemben közokirat-hamisítás bűntette, valamint annak kísérlete miatt nyújtotta be vádiratát. A főügyészség a vádiratban a Fővárosi Törvényszéken indítványozta, hogy fontolják meg a már folyamatban lévő bűnügyhöz való egyesítést, mivel "a személyi összefüggésen túlmenően, több vádpont kapcsán a bizonyítás lefolytatása az ott folyamatban lévő büntetőeljárásban célszerű".

A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát korábban különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg; öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rótt a 11 vádlott terhére. Ebben az ügyben Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetője és társai ellen indított büntetőper tárgyalása júliusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.

Szerző

Nemzeti fehérjetakarmány program indul

A földművelésügyi miniszter bejelentése szerint azért indul "Nemzeti fehérjetakarmány program" indul, hogy kiváltható legyen az importból származó génmódosított szóját tartalmazó takarmány.

Fazekas Sándor elmondta, a program része egy hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd.

Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszereket - emlékeztetett Fazekas Sándor.

Az agrártárca vezetője elmondta, a program részeként több kutatási fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén várhatóan 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Vannak azonban már most is olyan eredmények, amelyekre támaszkodni lehet, ilyen például, hogy a GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt - közölte. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (kap) is köszönhető, mivel az uniós pénzből ezt a terület is támogatható - tette hozzá.

A miniszter szerint fontos az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítása is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, valamint a pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban - fejtette ki. Ezzel tovább nőhet a mezőgazdaság versenyképessége, illetve jelentősen nőhet a vidéki munkahelyek száma - mondta Fazekas Sándor, aki szerint az elképzelések egy-két hónap múlva kerülhetnek a kormány elé.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az új közös agrárpolitika kialakításakor a magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények termelését. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése. Idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem a pillangós növények termelésében is komoly ösztönző. A program azért is fontos, mert miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazék szükséges, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportáltak is. A fejlesztés szükségességét a nyáron a Brüsszelben aláír szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatások révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten - mondta a helyettes államtitkár.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti fehérjetakarmány program nem egyenlő a szójaprogrammal.  Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket - a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget - teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni - közölte a szakember. A belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező száraz és nedves szeszmoslékot is felhasználják. Emellett a rovarfehérje előállítás is szóba jöhet mint lehetőség. Szavai szerint a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka - a munkahelyteremtésen túl - 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.

Szerző

Drón csapódott egy repülőgépnek

Publikálás dátuma
2017.10.16. 13:20
Illusztráció/AFP
A repülő szerkezet egy kereskedelmi gépbe csapódott. Ilyen eset először fordult elő az országban, szerencsére nem történt tragédia - adja hírül a CNN.

A helyi médiumok jelentése szerint a Skyjet charter légitársaság által üzemeltetett repülőgép éppen leszálláshoz készült Quebec Jean Lesage nemzetközi repülőtérén, amikor drón csapódott az egyik szárnyához. A gépen hat utas és kétfőnyi legénység tartózkodott. Marc Garneau kanada közlekedési minisztere jelezte: nagyon megkönnyebbültek, hogy a gép csak kismértékű károkat szenvedett, és biztonságban le tudott szállni. 

Kanada idén korlátozta a drónok repülési magasságát 90 méterre. A szabálysértésért járó büntetés akár 25 000 kanadai dollár, sőt extrém esetben börtön is lehet.

Szerző