Bonta Miklós;

külföldi munkavállalás;elvándorlás;

2017-10-17 07:24:00

Nem talál "szakit"? - Félmillió magyar szakember külföldön dolgozik

Sokan elsősorban a magasabb jövedelem és a karrierépítés miatt mennek külföldre dolgozni, de van aki környezetváltozásra vágyik.

Mértékadó becslések 300 ezer és 500 ezer fő közé teszik azok számát, akik magyarországi állandó lakhellyel rendelkezve legalább egy esztendeje külföldön dolgoznak. Pontosabb adatok nincsenek a statisztikai számbavétel bizonytalanságai miatt, mint ahogy arról sincs információ, hogy - a közismert egzisztenciális indokok mellett - mi motiválja az embereket, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában, hogy külföldön, főként az Európai Unió országaiban vállaljanak munkát.

2016 év végén összesen 8,2 százalékos volt az Európai Unióban jelenlévő munkanélküliek aránya, a vállalatok ennek ellenére folyamatosan a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő hiányával küzdenek. Munkavállalás céljából tavaly 32 millióan változtattak lakhelyet az Európai Unión belül. Ez a folyamat mi régiónkban különösen intenzív volt, ugyanis a munkavállalók közül egyetlen év alatt 15 százalékkal nőtt a külföldre költözni hajlandók száma - állapítja meg a Cpl Jobs toborzó cég minapi kutatása, amelyben arra is keresték a választ, hogy mi motiválja az országuk határán kívül szerencsét próbálókat. A toborzócég elsőként azt kutatta, hogy többségükben kik is azok, akik egy jobb állás reményében hajlandók elhagyni a lakhelyüket? Elsősorban, és nem meglepő módon inkább a ház- vagy a lakásbérlők, nem pedig tulajdonosok, valamint a kisebb családokban élők költöznek. Megfigyelték, hogy a magyar-lengyel-cseh-szlovák munkavállalók közül a külföldön született lakosok, valamint a fővárosok és azok vonzáskörzetében élők akár kétszer akkora valószínűséggel mozdulnak, mint társaik.

A költözés megjelölt okai között legmagasabb arányban a munka vezet, de emellett az új élmények és a változ(tat)ás iránti igény, valamint a családi okok is szerepelnek - mondta Sámson Dorottya, a CPL Jobs Branch menedzsere. A fő ösztönző tényező a férfiaknál inkább a pénz, nőknél a lista elején az új nyelv megtanulása, az idegen kultúra megismerése is megtalálható. A vizsgáltak körében a magyarok voltak a legmotiváltabbak az új nyelvek megismerésében. Egyértelmű, hogy a karrierjében mindenki előrelépést vár a mobilitástól. A külföldön munkát vállalók 33 százaléka 1-3 éves időtartamban gondolkozik, és csak 15 százalékuk lenne hajlandó végleg kiköltözni.

A motivációs célok között első helyen szerepel az elérhető jövedelem. Az uniós átlagkereset 2,39 százalékkal nőtt tavaly, ez 1508 eurót jelent havonta. Érdekes, hogy ebből a szempontból éles vonal metszi ketté az uniós országok egyaránt 14-14 tagú két csoportját, mégpedig az 1500 eurós havi átlagkereset mentén. Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia mind az elmaradók között foglal helyet. A magyarok és lengyelek közül a legtöbben akkor költöznének el biztosan, ha legalább 65 százalékkal magasabb lenne a kinti fizetésük a jelenleginél, a csehek és szlovákok esetében már az 50 százalékos emelés is elég lenne.

Míg a visegrádi csoport munkásai mind a Nyugat felé törekszenek a jobb fizetésekért, az ottani munkavállalók pedig azért jönnek szívesen ide, mert a mindennapok, a megvásárolható termékek olcsóbbak. A felmérés legmeglepőbb megállapítása, hogy míg az életszínvonalat tekintve az európai városok közül a népszerűségi világranglista top 50-ében 22 található, azok között csak egyetlen kelet-közép-európai van, s ez Budapest.