Előfizetés

Római-part - Az aláírásgyűjtést is megállítaná a közgyűlés

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:02
Szinte az egész ellenzék gyűjt, egy nap alatt több mint tízezer aláírás gyűlt össze a mobilgát ellen. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Újabb referendum ellehetetlenítésére készül a Fővárosi Közgyűlés: az olimpiarendezés után a tervezett római-parti gátról sem mondhatnak véleményt a budapestiek. Már az aláírásgyűjtést is okafogyottá tennék.

A Fővárosi Közgyűlés mai döntésén múlik, folytatják-e az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a Római-partra tervezett mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határozatát. A gát nyomvonaláról több éve tartó vitát a népszavazás elvileg lezárhatná, de a közgyűlés ma várhatóan keresztbe tesz a demokratikus megoldásnak.

Minderről Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, óbudai önkormányzati képviselő, az egyik kezdeményező beszélt lapunknak. Mint ismert, a fővárosi népszavazási kezdeményezésnek a Kúria múlt heti döntése adott zöld utat. A bíróság - megváltoztatva a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését - hitelesítette a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést. Béres - Pataki Mártonnal közösen beadott - kérdése így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?" Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a római-parti mobilgát nem az áprilisban kijelölt parti nyomvonalon épüljön meg, hanem másutt - leginkább a Nánási út és a Királyok útja vonalán építendő gátat preferálják, a parti fák védelmére hivatkozva.

A Magyar Nemzet értesülései szerint a Tarlós István főpolgármester által mára összehívott rendkívüli közgyűlés - amelynek előterjesztés nélküli meghívóját a főpolgármester nem írta alá - megakadályozza a referendumot, akárcsak az év elejei olimpiai népszavazást: formailag visszavonják az áprilisi határozatot, s helyette arról döntenek, hogy a parton, de a Dunától néhány méternyire, a kerítésekhez közeli nyomvonalon épülhet meg a mobilgát, amelynek lehetőségéről szeptember végén már amúgy is határoztak.

Ez a döntés már magát az aláírásgyűjtést is meggátolná. Béres András is tart ettől, ha visszavonja az áprilisi határozatot a közgyűlés, attól jogilag az aláírásgyűjtés még folytathat ugyan, de sok potenciális aláíróban felmerülhet a kérdés, hogy miért is kellene támogatni egy okafogyottá vált kezdeményezést.

Kérdésünkre Béres azt mondta, a határozat ilyen visszavonása "a joggal való visszaélés" lenne, aminek politikai következményei kellene, hogy legyenek. Arra a kérdésünkre, hogy általában hogyan vélekedik a kormány(pártok) ellenzéki népszavazásokat ellehetetlenítő lépéseiről, Béres azt mondta: "szinte lehetetlen egy népszavazási kezdeményezéssel megfelelni a törvénynek", annyi feltételt és akadályt állítottak a kormánypártok a referendumok elé. Hozzátette, sokkal nehezebb például egy fővárosi népszavazás esetén összegyűjteni a megfelelő számú 138 ezer aláírást, mint az országos népszavazás elrendeléséhez szükséges 200 ezret. Hiszen a fővárosban az ország lakosságának mintegy ötöde él, mégis az országos referendumhoz a budapesti népszavazáshoz szükséges aláírásszámot nem sokkal meghaladó szignó szükséges, vagyis nagyon torzak az arányok. Továbbá, amíg az országos referendum kiírásához 120 nap alatt kell a 200 ezer aláírást összeszedni, a fővárosi 138 ezer szignót összegyűjtésére mindössze 30 nap áll rendelkezésre. Béres megemlítette azt is, hogy azért nem lehet a mobilgát ellen csak óbudai, azaz III. kerületi népszavazást kezdeményezni, mert az árvízvédelem fővárosi hatáskör.

Korábban két magánszemély alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) a Momentum év eleji népszavazási kezdeményezése kapcsán. Fogarasi József és Galambos Károly szerint, miután év elején összegyűlt a megfelelő számú aláírás, a Fővárosi Közgyűlésnek mindenképpen el kellett volna rendelnie a referendumot arról, rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben. Mivel a Kúria jóváhagyta a közgyűlés ezzel ellentétes határozatát, azt kérik az Ab-tól, semmisítse meg a legfőbb bírói szerv és a közgyűlés döntését is. Továbbá úgy vélik, alaptörvény-ellenes a népszavazási törvény két idevágó passzusa, így azok megsemmisítését is kérik.

A történet ismert, a Momentum február 17-én a szükséges 138 ezer helyett 266 ezer aláírást adott le kezdeményezésük mellett, amelyben a Fővárosi Közgyűlést a 2024-es olimpiai pályázat visszavonására kérték. Ám a közgyűlés - még az aláírások hitelesítése előtt - március 1-én, a maihoz hasonlóan rendkívüli ülésén a pályázat visszavonása mellett döntött. Eközben a jogorvoslatok lezárulta után március 24-én megnyílt az út a népszavazás elrendelése előtt, csakhogy a fővárosi közgyűlés saját korábbi, a rendezést visszavonó határozatára hivatkozva április 5-én úgy döntött, hogy a fővárosi népszavazást nem rendeli el. Ezt a döntést hagyta jóvá a Kúria, majd ezt támadta meg alkotmányjogi panaszában a két magánszemély. Úgy vélik, hogy a fővárosi közgyűlésnek mérlegelés nélkül el kellett volna rendelni a népszavazást.

Nem jött össze a kellő számú aláírás
Két olyan országos népszavazási kezdeményezése is volt az ellenzéknek ebben a ciklusban, amelyekben elkezdték és be is fejezték az aláírásgyűjtést, de a kormány(pártok) mégsem próbálták törvénymódosítással megakadályozni a referendumot.
Az egyik Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő nevéhez fűződik, aki magánszemélyként nyújtott be földügyi népszavazási kérdését, amely így szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" Bár a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem engedte át a kérdést, a Kúria ezzel ellentétes döntést hozott, így Gőgös 2016. februárjában elkezdhette a szignók gyűjtését. Gőgös júniusban a szükséges 200 ezer aláírásnál jóval többet adott le a Nemzeti Választási Irodánál (NVI), amely azonban csak 181 ezer érvényeset talált. Emiatt az MSZP elnökhelyettese a Kúriához fordult, de a legfőbb bírói fórum helybenhagyta az NVI ellenőrzése nyomán meghozott NVB-döntést az aláírások számáról.
Hasonló sorsra jutott Kész Zoltán kezdeményezése: a független parlamenti képviselő az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonjáról szeretett volna országos népszavazást, ám neki sem jött össze a 200 ezer támogató aláírás. Bár a 100 ezer aláírás itt is megvolt - Kész az MSZP-vel együtt, bár időben kissé lemaradva gyűjtötte a szignókat -, így az Országgyűlés elé került a kérdés, a parlamenti többség nem rendelte el a referendumot.
A Fidesz-KDNP e két kezdeményezést vélhetően azért nem próbálta törvénymódosítással megakadályozni, mert politikusaik többsége - közvetlenül vagy a hozzátartozók révén - érintett volt a két ügyben: részt vettek a földprivatizációban és annak nyertesei közé tartoztak, továbbá épp rájuk vonatkozott volna az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonja.

Okafogyott országos kezdeményezések

"Ha azt akarjuk, és én ezzel egyetértek, hogy adjuk vissza az embereknek minél hamarabb a lehetőséget, hogy meghatározzák, mi legyen Magyarország jövője, ahhoz a leginkább közelvivő, hatékony, tulajdonképpen egyetlen rendelkezésre álló alkotmányos eszköz, az a népszavazás." Orbán Viktor miniszterelnök mondta ezt a népszavazás intézményéről még 2008-ban, a Fidesz elnökeként a köztelevízióban. Természetesen a saját maga, pontosabban a Fidesz által kezdeményezett országos népszavazás volt az apropója megszólalásának. A Fidesz számára a 2008. március 9-én megrendezett úgynevezett "szociális népszavazás", amely mindhárom kérdésben az ellenzéki párt sikerét hozta, megnyitotta az utat a 2010-es kétharmados parlamenti választási győzelem előtt. Bő egy hónappal később ugyanis az SZDSZ visszavonta minisztereit a kormányból s ezzel a koalíció megszűnt.

Népszavazáspárti fideszes szignók

Népszavazáspárti fideszes szignók

Orbánnak több olyan megszólalását is fel lehetne idézni még 2010 előttről, amelyben a népszavazás fontosságát hangsúlyozta. 2007-ben - szintén az MTV-ben - úgy fogalmazott: "Azt akarjuk, hogy két választás között is, ha fontos ügyről van szó, legyen meg a békés, alkotmányos eszközünk, erőszakmentes eszközünk, hogy érvényt szerezhessünk az akaratunknak.”

Mint látható Orbán pontosan tudja, hogy különösen az országos népszavazás intézménye erős fegyver lehet az ellenzék kezében - főleg akkor, ha a kormányzó párt(ok) kétharmados vagy ahhoz közeli többséggel rendelkeznek. De ugyanez az állítás igaz a mai ellenzékre is, nem véletlen, hogy 2010 óta, de elsősorban 2014 után számtalan országos népszavazási kezdeményezéssel éltek. Ezek közül mindössze kettő olyan volt - a vasárnapi boltzár megszüntetése elleni szocialista kezdeményezés, illetve Vágó Gábor volt LMP-s képviselő korrupcióellenes kérdése - amely átjutott a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén és a kormányt is cselekvésre késztette.

A kabinet, nyilván a politikai következményektől tartva, nem várta be egyik aláírásgyűjtés végét sem, mindkét esetben inkább törvényt módosított: megszüntette a vasárnapi boltzárat, illetve 12 évre emelte a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. Ezáltal mindkét kezdeményezés okafogyottá vált, ahogyan a fővárosi próbálkozásoknak is hasonló módon próbáltak gátat szegni Tarlósék. Ugyanakkor jogilag semmi nem kötelezte az MSZP-t, vagy Vágóékat, hogy az aláírásgyűjtést felfüggesszék, azt nyugodtan végigvihették volna. Nyilvánvalóan mérlegeltek, mekkora a politikai haszna annak, ha nem engedik el a kezdeményezést, és a bíróságokra bízzák annak kimondását, a népszavazási kezdeményezés okafogyottá vált.

Egy csésze gépolajat, uram? - Robotok vehetik át a munkánkat

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:02

A jövő munkahelyén egyre inkább a hozzáadott értéket képviselő, tehetséges szakemberekre lesz szükség, a rutin fizikai és szellemi munkát kiváltja az automatizáció.

Az emberi munka gépek általi kiváltásának problematikája az ipari forradalom óta foglalkoztatja a tudósokat, ám a megvalósulás még sosem került olyan kézzelfogható közelségbe, mint ma. Ezek a technológiák ma már megjelennek a mindennapjainkban: a hazai webáruházakban is egyre terjednek az ügyfélszolgálatokat kiváltó chatbotok; a titkárnők, bérszámfejtők számos feladatát rég átvették a szoftverek. Az ipari szektorban a robotizáció helyettesíti az élő munkaerőt, például az élelmiszerek feldolgozásának minden lépése automatizálható, ahogyan az építőipari munkák jelentős része, a logisztikában pedig terjed a csomagoló és rakodó robotok használata. Mindez Magyarországon sem futurisztikus elképzelés: épp a napokban adtak át Bócsán egy festékgyárat, ahol közel egymilliárd forintos beruházással teljesen automatizált gyártást vezettek be. A technológiai fejlesztés nem jár létszám-leépítéssel – hangsúlyozták az átadáson.

Az automatizáció Magyarországon a munkahelyek 12 százalékát válthatja ki, ami több mint félmillió foglalkoztatottat érinthet – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből. Eszerint hazánkban már 55 foglalkozás kiváltható lenne az új technológiák bevezetésével. A szakmák 33 százaléka ipari, 20 százaléka irodai, adminisztratív jellegű, 18 százalékuk a logisztikához és járművezetéshez kapcsolódik, 16 százalékuk építőipari, 11 százalék pedig a szolgáltatások közé tartozik.

Ám ez csak elmélet: hogy mindez a valóságban is így valósul-e meg, az attól is függ, hogyan reagálnak a cégek – hangsúlyozza Nábelek Fruzsina, a GVI elemzője. Azt mondja: munkaerő-hiánnyal főként a kisebb, 20-49 főt foglalkoztató cégek küzdenek – nekik pedig nincsenek forrásaik a drága technológiák bevezetésére. A GVI azt is vizsgálta: melyek azok a hazai régiók, amelyeket a leginkább veszélyeztet az automatizáció – vagyis ahol magas munkanélküliségi ráta mellett sokan dolgoznak új technológiákkal kiváltható szakmákban. Ilyen terület Észak-Magyarország, de járásonként nagyon eltérő a helyzet. A Csengeri járásban például a munkavállalók 38 százaléka automatizálható szakmákban dolgozik, és emellett magas a munkanélküliség is. A cégek visszajelzései alapján ugyanakkor nem valószínű, hogy a jelenleg elérhető olcsó emberi munkaerőt a közeljövőben kiváltanák drágább technológiákkal: egyelőre nem érné meg – mutat rá az elemző. Megjegyezte: előbb-utóbb valószínűleg ezeken a területeken is hangsúlyosabb lesz az automatizáció, így a cégeknek olyan munkaerőre lesz szükségük, akik értenek ezekhez a technológiához.

A vállalkozásokban lassan tudatosul, a megfelelő, kvalifikált dolgozó megtalálása bonyolult feladvánnyá vált. A felismerés része, hogy egyre kevésbé a munkaadók diktálnak, a vállalatoknak kell elnyerniük a dolgozók kegyeit, erre pedig már nem alkalmasak a hagyományos eszközök.

A munkaerőhiányt ugyanakkor iparágaktól függetlenül érzékelik a cégek. Esetenként már a gyakornokok maradásra bírása is gondot okoz, és nem ritka a 20-30 százalékos fluktuáció. A probléma forrásaként az alacsony béreket, a szakképzett munkaerő hiányát, a versenytársak illetve a külföldi piac elszívó hatását jelölik meg. A vállalatok döntő többsége olyan hagyományos motiváló eszközökkel igyekszik úrrá lenni a problémán, mint a fizetésemelés vagy a cafeteria bővítése. Részmunkaidő, távmunka bevezetésével csak minden harmadik cég próbálkozik.

Pedig lenne más út is. A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjának vizsgálatából – a szabad szöveges válaszokból – például egy másik kép is körvonalazódik. Sok megkérdezett szerint a vállalatok belső szervezeti problémái is felelősek lehetnek a munkaerőhiányért, így például a belső konfliktusok, a túlzott bürokrácia, a gyenge munkáltatói brand, a rossz motivációs környezet, a nem vonzó szervezeti kultúra, a vezetési hibák, a rossz HR-stratégia.

A diplomások jobban félnek
A munkavállalók egy része a javuló foglalkoztatottsági mutatók ellenére sem érzi biztonságban munkahelyét: negyedük a munkanélküliek számának növekedésére számít. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése egy meglepő változásra is rámutatott: míg 1992 óta jellemzően a diplomások tartottak a legkevésbé, a legfeljebb 8 általánost végzettek pedig a leginkább a munkanélküliségtől, most megfordult a helyzet: az iskolázatlanabb réteg az optimistább. A legfeljebb 8 általánost végzettek 21, az érettségivel rendelkezők 23, míg a szakmunkások és a diplomások 26-26 százaléka vár romlást.

Az utóbbi évek munkaerő-piaci változásai kihívások elé állítják a HR-eseket (HR=Human Resources=Humán Erőforrás - régen: személyzeti osztály - a szerk.), akik nagy része akkor szerezte diplomáját, amikor még szó sem volt arról, hogy a munkavállalók diktálnák a tempót. Sokan rossz lépéseket tesznek: kötelező biciklis bejárást, családi napot szerveznek, ami inkább nyűg a munkavállalóknak, mint élmény. De egyre többen belátják: a tehetséges szakemberekért folyik a verseny, s aki nem tudja őket megnyerni, lemarad a piaci versenyben – fogalmaz Tóth Gergely, a HR-Fest alapítója.

A felgyorsult technológiai fejlődés a piac minden szereplőjét érinti. Az áruházak polcai eddig fizikai határt szabtak a piacon megjelenő sörmárkáknak: ezek az online kereskedelem megjelenésével leomlottak, és egyre erőteljesebb terjeszkedésnek indulnak a kézműves sörfőzdék is – említ egy példát. Ezekre a kihívásokra csak a tehetséges, kreatív szakembereket foglalkoztató vállalatok tudnak megfelelő ütemben reagálni. Megszerzésükhöz ugyanakkor ma már nem elég a magas fizetés. A bérezést illetően amúgy is végesek a cégek lehetőségei, pár tízezer forintért pedig miért hagyna ott egy informatikus egy olyan munkahelyet, ahol jól érzi magát?

Ezért fontos, hogy olyan vállalati légkört alakítsanak ki a cégek, amelyben jól érzik magukat a munkavállalók. Ehhez hozzátartozik a munkahelyi kávégép, a babzsákfotel vagy a csocsóasztal, de messze nem ez a legfontosabb – hangsúlyozza Tóth Gergely. Sokkal lényegesebb, hogy a munkavállalók rugalmas időbeosztásban, akár otthonról is dolgozhassanak, valamint az, hogy ha van egy innovatív ötletük, meg tudják valósítani cégen belül.

Tóth Gergely elismeri: ezek a lépések rövidtávon nem feltétlenül nyújtanak megoldást a kereskedelemben vagy az építőiparban az alsóbb szinteken jelentkező munkaerőhiányra. A cégek mégis jól teszik, ha ezekre a dolgokra koncentrálnak, a jövő munkahelyén ugyanis egyre inkább a hozzáadott értéket képviselő - kreatív, kézügyességgel vagy szociális készségekkel bíró - szakemberekre lesz szükség, a rutin fizikai és szellemi munkát kiváltja az automatizáció.

Ipar 4.0: a nagyok felkészültebbek
Az ipari termelés területén elindult technológiai forradalom okozta változásokat Ipar 4.0 néven is emlegetik. A napokban megnyitott Ipar 4.0 Mintagyár nevezetű kiemelt projekt - 2,35 milliárd forint keretösszegű támogatással - célja a hazai termelő kis- és középvállalkozások fejlesztésének segítése, valamint az Ipar 4.0 termelési rendszerek technológiai, ipari automatizálási, vezérlési megoldásai iránti nyitottságának fokozása. A nemzetgazdasági tárca adatai szerint az 50 főnél nagyobb kkv-k jelentős hányada főbb vállalatirányítási folyamataik döntő részéhez már szoftveres támogatást vesz igénybe, vagyis megvannak az alapjai az ipari digitalizációnak. Az érintett vállalkozások 87 százaléka nyitott a fejlesztésekre, és bár legnagyobb részük kapacitásbővítésben gondolkodik, egyre többen szeretnének korszerűsítő beruházásokat. Az innovációs készség arányos a cégek méretével.



Anyaként nehéz a visszatérés

Hiába a javuló foglalkoztatottsági mutatók, Repka Ágnes, HR-szakértő, a Dolgozómami blog szerzője szerint a kisgyermekes nők továbbra is nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra.

- Mélyponton a munkanélküliség, növekszik a munkaerőhiány. Segíti ez az anyák újbóli munkába-állását?

- Tízből hét kisgyerekes anyát nem vesz vissza korábbi munkaadója: ez az utóbbi években sem változott. Ezek a nők a regisztrált munkanélküliek között azonban nem feltétlenül jelennek meg, mert kényszerűségből még otthon maradnak a gyerekekkel, esetleg vállalkozásba kezdenek.

- Miért nem kellenek a munkaadóknak?

- A munkaerőhiány tipikusan a hagyományosan férfias szakmákban jelentkezik. Egyre több nő tanul ezért a gyed/gyes alatt új szakmát, például programozást. Ez segíti az újrakezdést, de még mindig erősek az anyákkal kapcsolatos sztereotípiák. A munkaadók azt gondolják, a kisgyerekesek nem fognak túlórázni, rohannak a gyerekekért, sokat lesznek táppénzen. Pedig itt az apák is be tudnak segíteni. A legtöbb családban persze az apa munkahelye az első, hiszen a férfiak még ugyanabban a munkakörben is többet keresnek, mint a nők. Nem csoda, ha a nőkre hárul minden gyerekekkel kapcsolatos feladat.

- Az atipikus foglalkoztatási formák megoldást jelenthetnének.

- Valóban, de részmunkaidőben az összes munkavállaló 5-6 százaléka dolgozik: az évek óta változatlan adatban benne vannak a nyugdíj mellett dolgozók és a béremelések miatt kevesebb munkaórára bejelentettek is. A munkaadók nem szeretik a távmunkát sem: nem bíznak abban, hogy a munkavállaló felügyelet nélkül is dolgozni fog. Pedig azok az anyák, akik erre lehetőséget kapnak, keményen hajtanak, mert tudják, ez a legjobb esélyük a munka és a család összeegyeztetésére.

Legyőzni a hatalmukkal visszaélő erőszaktevőket

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:02
Harvey Weinstein mindent tagad. FOTÓ: AFP/VALERY HACHE
Noha Magyarországon is létezik a szereposztó dívány fogalma, konkrét esetek eddig nem igazán kerültek a nyilvánosságra. A Weinstein-ügy ebben jelenthet fordulópontot.

Néhány hónapja ugyan egy vidéki színházban dolgozó színésznő posztolt a közösségi oldalon arról, hogy az igazgatója miként zaklatta őt, a posztot néhány nap múlva törölte, mondván, hogy az írás fikció, egy készülő novelláskötet része, a megvádolt pedig perrel fenyegetőzött.

A napokban viszont többen névvel is vállalták a velük megesetteket. Sándor Erzsi újságíró, aki korábban színésznő volt, lapunknak részletesen el is mesélte az ő egyik történetét. A nyolcvanas évek elején (1983) a kecskeméti színházban volt társulati tag. Akkoriban a teátrumot a Gyurkó László, Jancsó Miklós, Hernádi Gyula legendás triumvirátus vezette. A színészházban a színésznő szomszédja volt Gyurkó, aki egy délután becsöngetett hozzá és azt kérte, vigyen át egy üveg csemegeuborkát, majd el is tűnt: visszament a saját lakásába, nyitva hagyva az ajtót maga után. Erzsi átvitte az uborkát, de mivel nem látta Gyurkót, az előszobából bement a konyhába, és ott letette az üveget. Ekkor hallotta maga mögött csukódni az ajtót, s azt is, amint kulcsra zárják azt. Megfordult és azt látta: Gyurkó letolt gatyával áll az előszobában, és az előtte lévő kis asztalra dob egy kulcscsomót meg egy revolvert. A színésznő úgy emlékszik, azt a frappáns mondatot sikerült kinyögnie: ne hülyéskedj, Laci! Gyurkó erre megjegyezte: most már rajtad múlik minden – majd kilépett a már letolt gatyájából, és bement a hálószobába. Sándor Erzsi azt mondja, hirtelen egy krimiben érezte magát, ujjlenyomatok jutottak az eszébe, és az, hogy mi van, ha amíg keresgéli a kulcsot, Gyurkó lelövi. Nagyon kínosan és sokáig matatott, mire sikerült kijutnia a lakásból. Este, mire beért a színházba, a próbatáblán kicserélték a következő bemutató szereposztását, és azon az ő addigi szerepe mellett már más neve szerepelt. Másnap délelőtt Jancsóval próbálta a Jöjj Délre, cimborám című darabot. Jancsó azzal kezdte, hogy utasította a kellékest: hozzon egy revolvert, és az legyen Sándor Erzsi kezében, amikor bejön a színpadra. A jelenetnek pontosan annyi értelme volt revolverrel, mint anélkül, de nyilván Jancsó nem légből kapta az ötletet, hiszen a nézőtéren eközben Gyurkó ült mellette. A Jancsó-időszak alatt Sándor Erzsi nem dolgozott többet a színházban. Nem tett feljelentést, nem kért vizsgálatot, de bosszúból mindenkinek, mindig elmesélte a történetet.

Az egyik kereskedelmi televízióban Papadimitriu Athina beszélt arról a minap, hogy legkisebb gyermekét Rékát szexuálisan zaklatták és megalázták a Színművészeti Egyetem felvételijén. „Az én gyerekemet egy nő zaklatta felvételi közben. Föl is hívtam a rektort, beszéltem vele. Ő nem volt jelen, hüledezett, azt ígérte, utánanéz. Aztán azt hallottam, ez nem újdonság, és nemcsak az én gyerekemmel történt.” Kerestük a Színház és Filmművészeti Egyetem több vezetőjét, de a hétvégén nem értük el őket.

Sárosdi Lilla színésznő is a Facebookon osztotta meg saját, húsz évvel ezelőtti történetét, amely során egy „nagy rendező” és annak 45-50 közötti barátja kocsikázni vitték. „Úgy, de úgy meg akartam felelni és persze büszke is voltam, hogy befogad egy pillanatra a színházi elit. Következő pillanatban egy fehér BMW-ben ültem, mellettem a nagy rendező, a kedves barát a volánnál. A Margit-hídnál – sosem feledem a képet – oldalra nézek, látom a Parlamentet és előttem a nagy rendező térdel a kocsiülésen, letolt sliccel, pici, löttyedt hímtagja limbál a szemem előtt. Puszild meg – hallom az instrukciót.” A színésznő elsírta magát, a rendező megsértődött, a barát pedig egy félreeső helyen kielégítette magát – Sárosdi Lilla szeme láttára, aki magát szégyellte, amiért nem sikerült megfelelnie az elvárásoknak. A színésznő azt mondja: a nagy rendező ma is fiatalokat tanít.

A vallomásra reagált Sárosdi Lilla férje is. Schilling Árpád úgy fogalmaz: „Hatalmukkal rendszeresen visszaélnek a művészvilág nagyjai. Természetesen nem mindenki él a megfélemlítés eszközével, de ettől még nem kell leborulnunk azok előtt, akik normálisan viselkednek.” A rendező szerint gyakori módszer a színészek megalázása: rendező minősíthetetlen hangon, személyességig menő sértegetéssel préseli ki a delikvensből az eljátszott karakter igazságát. „Gyakori eset, hogy színészeket a filmes casting során aláznak meg, ezzel is azt vizsgálva, mennyit bír az illető.”

A rendező szerint a megtévesztett, megzavarodott, megfelelni akaró fiatalok legtöbbször úgy lesznek szexuális zaklatás áldozatai, hogy arról nem is tudnak: fogalmuk sincs arról, hogy ami velük történik, az egyáltalán nincsen rendben.

A szexuális zaklatás, erőszak áldozatai az eset után magukat hibáztatják, szégyellik. A többség azért nem áll elő a történetével, mert úgy érzi: ebből is ő jönne ki vesztesen. Ez, elnézve a kommenteket, nagyon is érthető. Az áldozathibáztatás általános jelenség, gyakran még nők is lenézően reagálnak, ha valaki be meri vallani, mi történt vele. Emlékezetes, hogy a Kiss László-ügy kapcsán sokan azzal voltak elfoglalva: mit keresett az áldozat egy szinte vadidegen férfi albérletében. Mintha azzal, hogy valakinek belépünk a lakásába, feljogosítanánk arra, hogy erőszakot tegyen rajtunk.

Sokaknak nem ártana megjegyezniük, amit Schilling ír a posztja végén: „A hatalom nem erő. Az ismertség nem tudás. A tisztelet nem örök.”

Utolsó tangó
Abszurd, de arra is akad példa, amikor az erőszak a kész filmben is látható. Bernardo Bertolucci Az utolsó tangó Párizsban című kultfilmjének leghíresebb jelenetében az idősödő Marlon Brando vaj segítségével erőszakolja meg análisan a 19 éves Maria Schneidert. A rendező elmondta: „fogalma sem volt róla, mi vár rá. Azt akartam, hogy Maria ne csak eljátssza, hanem át is élje a haragot és megaláztatást a vásznon”. A 2011-ben elhunyt Schneider így idézte fel az esetet: „megalázva éreztem magam. Olyan volt, mintha Brando és Bertolucci is megerőszakolt volna”.

Harvey Weinstein bukása

Harvey Weinstein producer 1952-ben született. Testvérével alapította a Miramax stúdiót (ma Amazon Studios), amelynek első kasszasikere Tarantino Ponyvaregénye volt, de hozzájuk köthető Az angol beteg, a Good Will Hunting, a Csokoládé, a Szerelmes Shakespeare, a Kill Bill 1-2., az Aviátor vagy a Django elszabadul is. Számos fotó kering róla a neten, amelyeken csinos színésznőkkel, modellekkel pózol. A látszat azonban csal. A szakmában jó ideje szóbeszéd tárgya, hogy Weinstein nőket zaklat és erőszakol meg. A The New York Times-ban és a New Yorkerben most tucatnyi színésznő vállalta arccal és névvel, miként viselkedett vele a producer.

Rose McGowan színésznő elmondta: hiába jelezte az Amazon Studiónak, hogy Weinstein megerőszakolta, senki sem hitt neki, nem történt semmi. Asia Argentót 1997-ben, egy hotelszobában erőszakolta meg. A zaklatottak listája rémisztően hosszú és napról napra gyarapodik: Mira Sorvino, Rosanna Arquette, Ashley Judd, Gwyneth Paltrow (akinek akkor barátja, Brad Pitt számon is kérte Weinsteint) Angelina Jolie is arról számolt be, hogy Weinstein szexuálisan zaklatta őt. Weinstein minden vádat tagad.

A botrány kirobbanása óta felesége, Georgina Chapman elhagyta, az Amerikai Filmakadémia kitagadta – Weinstein, aki amúgy brit és francia állami kitüntetések birtokosa sokat veszített, ám a lavina nem áll meg, és nem csupán Weinstein temeti maga alá. A producer igen jó viszonyt ápolt az amerikai kormánnyal is, úgyhogy Julian Assange például Hillary Clintonon kérte számon, miként fogadhatott el pénzt kampányához a producertől. A Twitter felfüggesztette Rose McGowan színésznő fiókját, aki képmutató haszonlesőnek nevezte Ben Affleck színész-rendezőt, mert szerinte tudott Weinstein ügyeiről, most mégis olyan közleményt adott ki, mely szerint mélyen megdöbbent a hírek hallatán. És ez még nem minden: felkerült a netre egy nyomasztó felvétel, amelyen Affleck egy riporternőt fogdos. Sharon Wrap amerikai újságíró szerint Russel Crowe és Matt Damon évtizedeken át falazott Weinsteinnek: amikor a New York Times megszólaltatta a producer egyik áldozatát, az anyag nem jelent meg, mert a két színész kezeskedett Weinsteinért. Tarantino közölte: megtört szívvel követte a híreket, időre van szüksége a feldolgozásukhoz. Emma Thompson színésznő nyilatkozatban jelezte: közel sem Weinstein az egyetlen ragadozó Hollywoodban. Lisa Guerrero időközben Steven Seagalról állítja, hogy 1996-ban zaklatta – s neki sem ez az első ilyen ügye: Jenny McCarthy már 1998-ban ugyanerről számolt be. A következmények tehát egyelőre beláthatatlanok.

Kapcsolódó
Újabb nők vádolták meg Harvey Weinsteint