Simon Zoltán;
Fővárosi Közgyűlés;Római-part;mobilgát;
2017-10-18 07:02:00
A Fővárosi Közgyűlés mai döntésén múlik, folytatják-e az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a Római-partra tervezett mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határozatát. A gát nyomvonaláról több éve tartó vitát a népszavazás elvileg lezárhatná, de a közgyűlés ma várhatóan keresztbe tesz a demokratikus megoldásnak.
Minderről Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, óbudai önkormányzati képviselő, az egyik kezdeményező beszélt lapunknak. Mint ismert, a fővárosi népszavazási kezdeményezésnek a Kúria múlt heti döntése adott zöld utat. A bíróság - megváltoztatva a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését - hitelesítette a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést. Béres - Pataki Mártonnal közösen beadott - kérdése így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?" Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a római-parti mobilgát nem az áprilisban kijelölt parti nyomvonalon épüljön meg, hanem másutt - leginkább a Nánási út és a Királyok útja vonalán építendő gátat preferálják, a parti fák védelmére hivatkozva.
A Magyar Nemzet értesülései szerint a Tarlós István főpolgármester által mára összehívott rendkívüli közgyűlés - amelynek előterjesztés nélküli meghívóját a főpolgármester nem írta alá - megakadályozza a referendumot, akárcsak az év elejei olimpiai népszavazást: formailag visszavonják az áprilisi határozatot, s helyette arról döntenek, hogy a parton, de a Dunától néhány méternyire, a kerítésekhez közeli nyomvonalon épülhet meg a mobilgát, amelynek lehetőségéről szeptember végén már amúgy is határoztak.
Ez a döntés már magát az aláírásgyűjtést is meggátolná. Béres András is tart ettől, ha visszavonja az áprilisi határozatot a közgyűlés, attól jogilag az aláírásgyűjtés még folytathat ugyan, de sok potenciális aláíróban felmerülhet a kérdés, hogy miért is kellene támogatni egy okafogyottá vált kezdeményezést.
Kérdésünkre Béres azt mondta, a határozat ilyen visszavonása "a joggal való visszaélés" lenne, aminek politikai következményei kellene, hogy legyenek. Arra a kérdésünkre, hogy általában hogyan vélekedik a kormány(pártok) ellenzéki népszavazásokat ellehetetlenítő lépéseiről, Béres azt mondta: "szinte lehetetlen egy népszavazási kezdeményezéssel megfelelni a törvénynek", annyi feltételt és akadályt állítottak a kormánypártok a referendumok elé. Hozzátette, sokkal nehezebb például egy fővárosi népszavazás esetén összegyűjteni a megfelelő számú 138 ezer aláírást, mint az országos népszavazás elrendeléséhez szükséges 200 ezret. Hiszen a fővárosban az ország lakosságának mintegy ötöde él, mégis az országos referendumhoz a budapesti népszavazáshoz szükséges aláírásszámot nem sokkal meghaladó szignó szükséges, vagyis nagyon torzak az arányok. Továbbá, amíg az országos referendum kiírásához 120 nap alatt kell a 200 ezer aláírást összeszedni, a fővárosi 138 ezer szignót összegyűjtésére mindössze 30 nap áll rendelkezésre. Béres megemlítette azt is, hogy azért nem lehet a mobilgát ellen csak óbudai, azaz III. kerületi népszavazást kezdeményezni, mert az árvízvédelem fővárosi hatáskör.
Korábban két magánszemély alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) a Momentum év eleji népszavazási kezdeményezése kapcsán. Fogarasi József és Galambos Károly szerint, miután év elején összegyűlt a megfelelő számú aláírás, a Fővárosi Közgyűlésnek mindenképpen el kellett volna rendelnie a referendumot arról, rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben. Mivel a Kúria jóváhagyta a közgyűlés ezzel ellentétes határozatát, azt kérik az Ab-tól, semmisítse meg a legfőbb bírói szerv és a közgyűlés döntését is. Továbbá úgy vélik, alaptörvény-ellenes a népszavazási törvény két idevágó passzusa, így azok megsemmisítését is kérik.
A történet ismert, a Momentum február 17-én a szükséges 138 ezer helyett 266 ezer aláírást adott le kezdeményezésük mellett, amelyben a Fővárosi Közgyűlést a 2024-es olimpiai pályázat visszavonására kérték. Ám a közgyűlés - még az aláírások hitelesítése előtt - március 1-én, a maihoz hasonlóan rendkívüli ülésén a pályázat visszavonása mellett döntött. Eközben a jogorvoslatok lezárulta után március 24-én megnyílt az út a népszavazás elrendelése előtt, csakhogy a fővárosi közgyűlés saját korábbi, a rendezést visszavonó határozatára hivatkozva április 5-én úgy döntött, hogy a fővárosi népszavazást nem rendeli el. Ezt a döntést hagyta jóvá a Kúria, majd ezt támadta meg alkotmányjogi panaszában a két magánszemély. Úgy vélik, hogy a fővárosi közgyűlésnek mérlegelés nélkül el kellett volna rendelni a népszavazást.
"Ha azt akarjuk, és én ezzel egyetértek, hogy adjuk vissza az embereknek minél hamarabb a lehetőséget, hogy meghatározzák, mi legyen Magyarország jövője, ahhoz a leginkább közelvivő, hatékony, tulajdonképpen egyetlen rendelkezésre álló alkotmányos eszköz, az a népszavazás." Orbán Viktor miniszterelnök mondta ezt a népszavazás intézményéről még 2008-ban, a Fidesz elnökeként a köztelevízióban. Természetesen a saját maga, pontosabban a Fidesz által kezdeményezett országos népszavazás volt az apropója megszólalásának. A Fidesz számára a 2008. március 9-én megrendezett úgynevezett "szociális népszavazás", amely mindhárom kérdésben az ellenzéki párt sikerét hozta, megnyitotta az utat a 2010-es kétharmados parlamenti választási győzelem előtt. Bő egy hónappal később ugyanis az SZDSZ visszavonta minisztereit a kormányból s ezzel a koalíció megszűnt.
Népszavazáspárti fideszes szignók
Orbánnak több olyan megszólalását is fel lehetne idézni még 2010 előttről, amelyben a népszavazás fontosságát hangsúlyozta. 2007-ben - szintén az MTV-ben - úgy fogalmazott: "Azt akarjuk, hogy két választás között is, ha fontos ügyről van szó, legyen meg a békés, alkotmányos eszközünk, erőszakmentes eszközünk, hogy érvényt szerezhessünk az akaratunknak.”
Mint látható Orbán pontosan tudja, hogy különösen az országos népszavazás intézménye erős fegyver lehet az ellenzék kezében - főleg akkor, ha a kormányzó párt(ok) kétharmados vagy ahhoz közeli többséggel rendelkeznek. De ugyanez az állítás igaz a mai ellenzékre is, nem véletlen, hogy 2010 óta, de elsősorban 2014 után számtalan országos népszavazási kezdeményezéssel éltek. Ezek közül mindössze kettő olyan volt - a vasárnapi boltzár megszüntetése elleni szocialista kezdeményezés, illetve Vágó Gábor volt LMP-s képviselő korrupcióellenes kérdése - amely átjutott a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén és a kormányt is cselekvésre késztette.
A kabinet, nyilván a politikai következményektől tartva, nem várta be egyik aláírásgyűjtés végét sem, mindkét esetben inkább törvényt módosított: megszüntette a vasárnapi boltzárat, illetve 12 évre emelte a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. Ezáltal mindkét kezdeményezés okafogyottá vált, ahogyan a fővárosi próbálkozásoknak is hasonló módon próbáltak gátat szegni Tarlósék. Ugyanakkor jogilag semmi nem kötelezte az MSZP-t, vagy Vágóékat, hogy az aláírásgyűjtést felfüggesszék, azt nyugodtan végigvihették volna. Nyilvánvalóan mérlegeltek, mekkora a politikai haszna annak, ha nem engedik el a kezdeményezést, és a bíróságokra bízzák annak kimondását, a népszavazási kezdeményezés okafogyottá vált.