Előfizetés

Az Echo TV-ben viccesnek találták, hogy a KFC-nél összeverték az újságírót

Publikálás dátuma
2017.10.18. 11:57
Forrás: Google Street View
Az Echo TV Sajtóklub című műsorának arcai viccesnek találták, hogy a KFC Király utcai gyorséttermének biztonsági őre összeverte  az Index munkatársát - vette észre a Hvg.hu

Az Echo TV YouTube-csatornáján található videón 11 perc 45-től kezdődik az a rész, ahol Bencsik András szóba hozza Szabó Zoltán megverését a hétfői adásban. Huth Gergely: egyébként az Index egyik legvéresszájúbb, leggátlástalanabb… paprikajancsijáról van szó, akinek a megjelenése is irritáló.

Szentesi Zöldi László:  Nem tudom, mi történik a liberálisoknál éjfél és öt között, ugye, a magyar ember alszik ilyenkor, vagy ha már rendesen elmegy valahova, akkor úriemberként viselkedik rendszerint. Én nem tudom, bevadulnak fél három és fél öt között.

Bencsik András:  már látom lelki szemeim előtt, ahogy az Index egy másik újságírója bemegy egy cipőboltba, és ott súlyos diplomáciai bonyodalomba keveredik az eladókkal.

Gratulálunk a kollegialitás magasfokáért. (Is. A többit most hagyjuk) 

Római-part - "Hamiskártyás csellel" lehetetlenítették el a népszavazást

Publikálás dátuma
2017.10.18. 11:03
A képen a Duna szentendrei partszakasza látható - Népszava fotó
Már kedden híre jött: újabb referendum ellehetetlenítésére készül a Fővárosi Közgyűlés: az olimpiarendezés után a tervezett római-parti gátról sem mondhatnak véleményt a budapestiek. Már az aláírásgyűjtést is okafogyottá tennék.  Mint a Klubrádió reggeli műsorában elhangzott, egy, a mai közgyűlésen elfogadott javaslattal -  "hamiskártyás csellel" - sikerült ellehetetleníteni a népszavazást kikényszeríteni akaró aláírásgyűjtést. Erről Gadó György Pál, a Greenpeace Magyarország zöldterületkampány-felelőse tájékoztatta a rádiót. Az ellenzéki pártok értékelése szerint a Fidesz (ismét) gyáván megfutamodott a nép akaratának kinyilvánításától, és az aktus belezavart volna a kormánypárt sorosozós választási kampányába is.

A csel lényege: a közgyűlés először jóváhagyta, hogy visszavonja az áprilisi határozatát a gátépítésre vonatkozóan, majd a határozatot átszámozva, azonnal ismét elfogadta azt.

18 igen, 7 nem

MTI:

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közgyűlés a római-parti védmű part menti nyomvonalát támogató április határozatát szerdán rendkívüli ülésén. A testület erről 18 igen szavazattal, 7 nem ellenében döntött. A Fővárosi Közgyűlés határozatában kimondta: a védmű nyomvonalának pontos kijelöléséről később dönt és hatályon kívül helyezi az április 5-i határozatát. Ennek a határozatnak a visszavonása érdekében kezdeményezett az Együtt és a Párbeszéd fővárosi helyi népszavazást.

Juhász Péter, az Együtt elnöke győzelemként, illetve a Fidesz gyáva megfutamodásaként értékelte a történteket. 

A helyszínről jelentjük
Gy. Németh Erzsébet (DK), Horváth Csaba (MSZP) és Karácsony Gergely (Párbeszéd) - MTI Fotó: Soós Lajos

Gy. Németh Erzsébet (DK), Horváth Csaba (MSZP) és Karácsony Gergely (Párbeszéd) - MTI Fotó: Soós Lajos

Újra visszavonulót fújt a Fidesz egy lehetséges népszavazással szemben. Miután kiderült, hogy az egységbe tömörült ellenzéki pártok két nap alatt 10 ezer aláírást gyűjtöttek a Római-parti mobilgát tavasszal elfogadott, vízparti nyomvonalával szemben, a fideszes városvezetés szerda reggel rendkívüli közgyűlésén inkább visszavonta a nyomvonalról szóló határozatát, csak hogy ne lehessen az ügyről népszavazást tartani.

A Közgyűlés ülése most sem maradt botrányok nélkül: a városháza mindössze pár perccel a szavazás előtt osztotta ki a határozati javaslatot, amit felháborodásában Tokody Marcell Jobbikos képviselő a plénumon összetépett.

A Fővárosi Közgyűlésben ezúttal is ott voltak a tüntetők, így a mobilgát-ellenes partvédők, illetve az állításuk szerint a hullámtérben élőket tömörítő ellentüntetők.

Az ellenzéki népszavazás kezdeményezői, így Juhász Péter Együtt és Karácsony Gergely Párbeszéd társelnök úgy látták: a kormánypárt rendre megfutamodik a népszavazás elől, így tett a vasárnapi bezárás, az olimpia ügyében is.

Tény, hogy a fővárosi kormánytöbbség a korábban kifejezett álláspontjukkal ment szembe a szerdai döntéssel.

Az áprilisi nyomvonalat hatályon kívül helyező javaslatot Tarlós István főpolgármester vette a nevére. Annak ellenére, hogy ezzel Tarlós eddig azzal érvelt, hogy a városháza által felkért, különféle tudományos testületek – MTA, Műszaki Egyetem, Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa – szakvéleménye a vízparti nyomvonalat támogatja, amit szerinte minél előbb meg kell építeni szerinte. A késedelemmel pedig a területen élőket veszélyeztetik.
Most viszont az elfogadott javaslatban feketén-fehéren szerepel, hogy az ellenzéki népszavazás miatt vonják vissza a korábbi döntésüket.

Az ellenzék, illetve a civil partvédők azt szeretnék, ha nem a Duna-parton, hanem jóval bentebb, a Királyok útja-Nánási úton húzódna a védővonal. Így ugyanis kevesebb fát kellene kivágni, illetve megmaradna a part természetes látványa. Az Együtt és a Párbeszéd végül népszavazási kérdést kezdeményezett a Duna-parti nyomvonal visszavonásáról, amit végül a Kúria elfogadott.

A városháza szerint most azért „célszerű" visszavonni a határozatukat, mivel egy ilyen népszavazás csak fél évvel elodázná a beruházást, a most elfogadott javaslatban ugyanis nem jelöltek ki határidőt az újabb nyomvonal kijelöléséére.

Mindössze annyit írnak, hogy a Fővárosi Közgyűlés később dönt az ügyben, amikor elkészül az áprilisban elfogadott Duna-parti nyomvonalhoz képest valamivel beljebb, a mai magántelkek kerítésénél húzódó, úgynevezett „kerítésvonali" védőgátról szóló tervtanulmány.

A döntés háttere, hogy Tarlóssal szemben ugyanis a pártnak sem akaródzik megépíteni a vízparti gátat. Nemrégiben ugyanis kiderült, hogy a Római-partra tervezett gát ötlete rendkívül népszerűtlen, mindössze a fővárosiak 17 százaléka támogatja. Nem véletlen, hogy a Jobbik kivételével a teljes ellenzék felsorakozott a magas labdának ígérkező Duna-parti mobilgát ellenes népszavazás mögött. (A gátat a Jobbik is ellenzi, csak a népszavazási aláírásgyűjtésbe nem szálltak be.)

Szemmel láthatólag a Fideszben végül egy kompromisszumos megoldás mellett döntöttek: Bús Balázs óbudai polgármester szeptember végén bedobta a „kerítésvonali gát" ötletét, ami annyit jelent, hogy az áprilisi nyomvonalhoz képest néhány méterrel beljebb, a mai magántelkek kerítésénél húzódna a védőgát, ami annyiban kompromisszumos megoldás lehet, hogy valamivel kevesebb fát kell kivágni, illetve megmaradhat a parti kavicsos föveny, ám továbbra is árvízvédelmet kapnának a hullámtérben létesített, Fidesz-közeli vállalkozók szállodái, ingatlanjai.

Tarlós István akkor kárhoztatta a javaslatot, mondván: a kerítésvonali verzió 3 milliárd forinttal többe kerülne többe. Később azonban a főpolgármester álláspontja ebben is felpuhult és a múlt héten már úgy látta, hogy támogatni tudja, hogy megvizsgálják a kerítésvonali verziót is.

Batka Zoltán

A várakozások szerint egyébként a gát nyomvonaláról több éve tartó vitát a hétfőn elindult népszavazás elvileg lezárhatta volna, ám a mai Magyarországon szinte mindig akad egy váratlan, vagy kikerülhetetlen, jogi manipulációkkal körbebástyázott kanyar, ami kisiklatja az ellenállási törekvéseket a mindent lenyomó, arrogáns hatalommal szemben.

A városvezetés luxus lakóparkok érdekét szolgálja

Az LMP szerint a budapesti városvezetés luxus lakóparkok és hotelek védelmét fontosabbnak tartja, mint a teljes Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi szintjét. Csárdi Antal, a párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatón a római-parti gát ügyében korábban többször elmondott álláspontját megerősítve közölte, a parti nyomvonal árvízvédelmi szempontból kockázatosabb, bármilyen, a folyótól távolabb elhelyezkedő védműnél. Az LMP politikusa szólt arról is, úgy gondolják, a városvezetés valamilyen ügyeskedés útján megpróbál megfutamodni a népszavazás elől, mivel fél a népakarat meghallgatásától és betartásától.

Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, óbudai önkormányzati képviselő, az egyik kezdeményező lapunknak felelevenítette: a fővárosi népszavazási kezdeményezésnek a Kúria múlt heti döntése adott zöld utat. A bíróság - megváltoztatva a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését - hitelesítette a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést. Béres - Pataki Mártonnal közösen beadott - kérdése így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?" Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a római-parti mobilgát nem az áprilisban kijelölt parti nyomvonalon épüljön meg, hanem másutt - leginkább a Nánási út és a Királyok útja vonalán építendő gátat preferálják, a parti fák védelmére hivatkozva.

Már az első napon 10 000 aláírás gyűlt össze.

A Magyar Nemzet már tegnap úgy értesült, a Tarlós István főpolgármester által mára összehívott rendkívüli közgyűlés - amelynek előterjesztés nélküli meghívóját a főpolgármester nem írta alá - megakadályozza a referendumot, akárcsak az év elejei olimpiai népszavazást:

Soros György átutalta vagyona nagy részét emberbarát alapítványához

Publikálás dátuma
2017.10.18. 10:35
A Momentum Mozgalom aktivistáinak hétfő hajnali átmatricázó akciója - Forrás: Momentum Mozgalom/Facebook
A magyar származású, a Fidesz-KDNP részéről a plakátokon tobzódó gyűlöletcunami mellett már sátánnak is nevezett üzletember a nemzetközi alapítványának adta át befektetési cége vagyonának nagy részét - írja a Wall Street Journal nyomán a Hvg.hu.

Ezzel a második legnagyobb amerikai filantróp szervezetté vált Bill és Melinda Gates alapítványa mögött az Open Society Foundations (OSF) azt követően, hogy Soros György közel 18 milliárd dollárt helyezett át a szervezethez a 26 milliárdos befektetési cégétől, amely eddig a vagyont kitermelte. A Soros Fund Management LLC nevű befektetési cég feletti ellenőrzést a 87 éves Soros immár megosztja az OSF befektetési bizottságával. Az elnök jelenleg még az üzletember, de a lap értesülései szerint azzal a szándékkal hozta létre a bizottságot, hogy halála után továbbvigye az addigi tevékenységét.

A Soros Fund Management áprilisban új vezetőt is kapott Dawn Fitzpatrik személyében, aki a WSJ szerint kevésbé kereskedőként, inkább vagyonkezelőként osztja szét a tőkét különféle belső és külső alapkezelőknek. Elődeivel szemben Fitzpatrik már nem személyesen Sorosnak vagy a cég más vezetőjének tartozik jelentési kötelezettséggel, hanem az alapítvány befektetési bizottságának. Az alapítványhoz átirányított vagyont Soros nem befektetésekre, kereskedésre szánja - írta a WSJ meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A befektetési cég pénze folyamatosan átáramlik majd az alapítvány támogatására. Az írás felidézi, hogy az OSF egy több mint 40 helyi alapítványt irányító nemzetközi szervezet, amely számos országban működik Afganisztántól Dél-Afrikáig. Tevékenységébe beletartozik a menekültek jogvédelme, a közegészségügyi programok, illetve a romák jogvédelme is.

Az OSF - amelynek tevékenysége a lap szerint több nacionalista kormány, például az Orbán-kabinet dühét is kiváltotta már, részben a menekültválságban kifejtett álláspontjáért - eddig összesen 14 milliárd dollárt költött emberbaráti akcióira.

Most, hogy a Soros-vagyon nagyobbik része az OSF-nél parkol, a beszámoló szerint sokan arra számítanak, hogy a Soros Fund Management szakít a hagyományosan nagyívű befektetésekkel. A cég új vezetője ezt részben meg is erősítette, Dawn Fitpatrik szerint viszont nem tűnnek el teljesen a makróügyletek piacáról, de a jövőbeli lehetőségeik kisebbek lesznek- írja a Hvg.hu.