Innen szép nyerni - mondják Salgótarjánban

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:03

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk következő állomása Salgótarján.

A rendszerváltás óta körülbelül tízezerrel csökkent a nógrádi megyeszékhely, Salgótarján lélekszáma. A népesség idősödik, a tetterős fiatalok jelentős része külföldön vagy az ország nyugati felében boldogul. A korábban irigyelt bányászvárosban egyre nagyobb a munkanélküliség.

Amíg a fideszes Székyné Sztrémi Melinda vezette a települést – 2010 és 2014 között –, a kormány gyakorlatilag lélegeztetőcsövön tartotta a várost, s évről-évre belepumpált egymilliárd forintos úgynevezett ”önhikis” támogatást, hogy ne omoljon össze a költségvetés. Aztán jött az új választás, s vele egy új polgármester, a szocialista Dóra Ottó. Ezzel egy időben odalett a kormány „segítőkészsége.” Az állam által kötelezően átruházott feladatok ellátása évente 5 milliárd forintjába kerül a nógrádi megyeszékhelynek, ám a központi normatívából ennek csak nagyjából a felét kapták meg, s további egy-másfél milliárdot tett ki a helyi adókból beszedett pénz.

A hiányzó – és korábban a fideszes városvezetés idején még átutalt – egymilliárd forint helyett 2014-ban mindössze 60 millió forintot kaptak működési kiadásokra. Csak összehasonlításképpen: ugyanabban az évben a jóval fejlettebb Zalaegerszegnek 800 millió, Nagykanizsának 500 millió, Lentinek 400 millió, Pécsnek 1,3 milliárd, Nyíregyháznak pedig egymilliárd forint kormányzati támogatás jutott. Salgótarjánban ezt az emberek úgy értelmezték: így bünteti a Fidesz őket azért, mert nem kormánypárti polgármestert választottak.

A szomszédvár Balassagyarmat ez idő tájt érezte megfelelőnek, hogy átvegye az irányítást, és a „szoci” bányászváros helyett az ő polgári városuk legyen Nógrád megye székhelye: erről az újjáalakult megyei közgyűlésben rögvest határozatot is hoztak. Arra hivatkoztak, hogy korábban valóban erős iparváros volt Salgótarján, ám a rendszerváltás óta elvesztette ezt az erejét, míg Nyugat-Nógrádban fejlődésnek indult a könnyűipar. Mindemellett azzal is érveltek, hogy Balassagyarmat központja sokkal szebb. A megyeszékhelyek kijelölése azonban parlamenti hatáskör, ott pedig – legalábbis egyelőre – nem került napirendre a kérdés.

Fekete Zsolt

Fekete Zsolt

Alig egy évvel az önkormányzati választások után Dóra Ottó váratlan halála miatt új időközi polgármester-választást kellett kiírni. A fideszes "kampánypöröly" beindult. Kövér László házelnök ekkor mondta el elhíresült mondatát, ami szerint ha a salgótarjániak gyermekeik, unokáik számára élhető jövőt szeretnének, nem szabad hibát elkövetniük az időközi választáson. A helyiek ezt szimpla zsarolásnak értelmezték, s Dóra Ottó korábbi alpolgármesterét, a szintén szocialista Fekete Zsoltot emelték a posztra voksaikkal. Az önkormányzati vezetés ráadásul erősödött: az előző polgármester ötven szavazattal nyert többet ellenfelénél, Fekete Zsolt pedig már 1802 vokssal előzte be fideszes vetélytársát.

Innen szép nyerni – mondják helyiek, s hozzáteszik: ahhoz, hogy a holtpontról valamelyest elmozduljanak, pártszínekre való tekintet nélkül össze kellene fogniuk a képviselőknek. Arra a kérdésünkre, hogy milyen a viszony a többségben lévő baloldali és az ellenzékben lévő jobboldali képviselők között, Fekete Zsolt polgármester úgy válaszolt: minden képviselő lobbizik a városért, s ez alól a fideszes képviselők sem kivételek. – Az ellenzéki képviselők nincsenek gátolva a munkavégzésben, a fejlesztésekből, kisebb javításoktól a pályázati forrásokig, az egyéni választókerületek pártszíntől függetlenül részesülnek. A viszony normális, van lehetőség egyeztetésre és együttműködésre a fontos, a város jövőjét meghatározó kérdésekben. Természetesen sok dologban nincs egyetértés, vannak nézetkülönbségek és parázs viták is – fogalmazott a polgármester.
Míg a rendszerváltást megelőző 1980-as népszámlálás adatai szerint a városban a foglalkoztatottak aránya nem csak a megyei és a régiós, de az országos értékeket is felülmúlta, mára ez drasztikusan megváltozott és leromlott: a korábbi 1,1 százalékos munkanélküliség helyett most 20 százaléknyi az állástalanok aránya. Miközben 2001 és 2011 között az ország megyei jogú városaiban összességben 10 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, Salgótarján esetében 18 százalékos – a megyei jogú városok között a legnagyobb mértékű – a csökkenés. Munkahelyek, jelentős adóbevételek híján a város költségvetése sem túl fényes. Az idei büdzsé 10 milliárdos kiadással és 7 milliárdos bevétellel számol: a hárommilliárdos hiányt hitelből és az előző évi maradványból fedezik.Salgótarjánt nagyon nehéz sikersztorivá tenni, súlyos örökség jutott a mostani utódoknak. A rendszerváltás körüli években még 45 ezres volt a város létszáma, ez mára 37 ezerre csökkent, vagyis minden ötödik lakóját elvesztette Salgótarján. Ez az arány jelentősen meghaladja a megyei, a régiós és országos értékeket is: Nógrád megye lakónépessége ugyanebben az időszakban csak 10,5 százalékkal, az Észak-Magyarországi régióé 9,7 százalékkal, Magyarországé pedig „csupán” 3,2 százalékkal csökkent. A korösszetétel is kedvezőtlenebb az országos és régiós átlagnál: míg 2001-ben a helyiek húsz százaléka volt 60 év feletti, ez az arány most meghaladja a 26 százalékot, a 18 év alattiak aránya pedig a korábbi 19,1 százalékról 15 százalékra csökkent.

Orbán Viktor, aki a Modern Városok Program helyszínei közül az utolsók egyikeként látogatott el Salgótarjánba néhány hónappal ezelőtt, százmilliárd forintot meghaladó fejlesztési csomagot ígért a nógrádi megyeszékhelynek. Barnamezős beruházásként eltűnnének az omladozó gyártelepek, s ipari parkok épülnének helyettük. Lesz négysávos elkerülő út, új onkológiai részleget kap a kórház, felújítják a város összes templomát, fejlesztik az öblösüveggyártást, s elektromos buszok szelik majd át a települést – ígérte.

A helyiek erre úgy reagáltak: majd hiszik, ha látják.

Komfort nélkül
A szociális problémák közül a legsúlyosabb a szegregáció Salgótarjánban, de a város lakosságának általános elszegényedése és elöregedése is nagy tehertétel. A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján 11 szegregátumot, és 4, szegregációval veszélyeztetett területet azonosítottak be. Az önkormányzati bérlakásállomány az értékesítési és bontási folyamatoknak köszönhetően jelentősen csökkent, azonban szerkezete kedvezőtlen irányba tolódott el: a komfort nélküli lakások aránya tavaly negyven százalék volt.
Ha a jövőben nem nő drasztikusan az elvándorlók aránya, akkor az elszegényedő lakosság egyre inkább szegregálódik. Az adatok alapján jelenleg 2500-3000 salgótarjáni lakos él ilyen környezetben.


Új arcok

Hogy a szürke betontömbök rejthetnek akár kincseket is, arra jó példa egy apró kis cukrászda a város blokkházainak egyikében: az ország tortája címet két alkalommal is elnyert Szó-testvérek – Gellért és Dániel – varázsoltak ide egy talpalatnyi Európát, olyan minőséget célozva meg, amely nem jellemző az ország keleti felében. Noha az elmúlt években már több településen is nyitottak üzletet, vagy épp tervezik azt, ragaszkodtak a szülővárosukhoz: itt adnak munkát két tucatnyi embernek, a termékeikhez pedig a környéken vásárolják meg az alapanyagokat. Még arra is ügyelnek, milyen takarmányt kapjanak azok a mátranováki tehenek, amelyek tejéből fagylaltot készítenek.

Szerző

A kormányzat jóváhagyta a róla szóló jelentést

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:02

Bemutatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek az ország gazdasági és társadalmi helyzetét értékelő tudományos elemzését, de csak miután a kabinet zárt ülésen megtárgyalta és jóváhagyta azt.

Nem politikai ítélet készült – vezette fel a Jó állam jelentés kötetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a bemutatóra szervezett tegnapi tudományos konferencián. Patyi András kijelentésében nem kételkedhetünk, hiszen a tanulmányok kormányzati megrendelésre születnek, s a teljesítménymérést végzők jól felfogott érdekből próbálnak megfelelni a központi elvárásoknak. Egy félmondatban még az is elhangzott, hogy a létükért dolgoznak a kutatók a jelentés elkészítésével, hiszen Orbán Viktor - megfordítva az állítást - korábban kijelentette: a jelentés igazolja, hogy szükség van az egyetemre. A rektor is érezhette, hogy ezekkel a félmondatokkal a hitelességet faragja, ezért végül célként mégis azt a törekvésüket hangsúlyozta, hogy az igazságnak megfelelő értékelés szülessen. Összesen 150 mutatót választottak ki, közülük 28 esetében gyengült az ország teljesítménye a tavalyihoz képest, 57-nél javulást mutatnak a számok, míg 65 adat ugyanazon a szinten maradt.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint az elemzés megmutatja, milyen területeken van tennivalója az államnak. Kovács Árpád az egészségben töltött évek, a korai iskolaelhagyás vagy a foglalkoztatottsági adatok nagy területi eltéréseit emelte ki, amire biztosan meg kell találni a központi válaszokat. A kutatás vezetője, Kaiser Tamás a kötet újdonságaként említette, hogy a korábbiaknál többször éltek a nemzetközi összehasonlítás lehetőségével: 75 mutatóból 10 esetében jobbak vagyunk a visegrádi országok átlagánál, 23 eredményünk rosszabb annál, míg 42 kérdésben azonos szinten állunk.

A jelentés hat területen vizsgálja a kormányzati munkát. Elsőként azt, hogy milyen az ország biztonsága, a lakosság biztonságérzete, és hogyan alakul a kormányba vetett bizalom. Másodszor, hogy milyen a „közösségi jóllét” állapota, vagyis az emberek jövedelmi és egészségügyi helyzete, hogyan alakul a foglalkoztatás és az oktatás, a kormányzati munka átláthatósága, a létbiztonság. A harmadik fejezet a pénzügyi stabilitást és az ország gazdasági versenyképességét kutatja, a negyedik a fenntarthatóságot vizsgálja, az ötödik a demokrácia állapotát, és végül a hatodik a közigazgatás hatékonyságát.

Az ország külső biztonságát nézve a nemzetközi katonai erő indexünk a világ 126 országa közül a 63. helyre elegendő, megelőz minket Lengyelország, Csehország, de Románia is. Fejlődni kell a kiberbiztonság terén is. A belső biztonságérzet javult, de itt is nagyok a területi különbségek. Legkevésbé a nyugati határszélen élők félnek, de Borsodban az emberek 30 százaléka nem érzi magát biztonságban. A lakosság jogbiztonságba vetett hite és a kormányzati adatok nyilvánossága viszont országszerte romlott.

A gazdasági helyzet elemzésekor a jelentés elismeri, hogy még mindig olcsó a magyar munkaerő, keveset költ az állam képzésre, különösen felnőttképzésre és nincs javulás az innovációban sem, változatlanul összeszerelő ország vagyunk, a tetejébe romlott a gazdaság termelékenysége és hatékonysága. A térségek fejlettségét mutató egy foglalkoztatottra jutó GDP mérésekor a főváros és Győr környéke húzza fel az országos mutatót, de Nógrádban már csak az uniós átlag 29 százalékát érjük el.

A legóvatosabban talán a Közösségi jóllét helyzetét vizsgálva fogalmaztak, de biztos, hogy az élettel való elégedettség mérésekor a magyarok az uniós átlag alatt értékelték a helyzetüket. A demokrácia működését pedig sokkal rosszabbnak tartják, mint korábban, ahogyan az alapjogok érvényesülését is.

Kinek mi a jó?
A jelentéshez nagyívű közvélemény-kutatás is kapcsolódik. A kérdésre, hogy a magyar állam mennyire felel meg a jó államról való elképzelésnek, a válaszadók 47,7 százaléka felelte azt, hogy egyáltalán, vagy inkább nem, míg 42,6 százalék gondolja úgy, hogy nagyjából rendben vannak nálunk a dolgok és mindössze 2,7 százalék szerint minden a legjobb, ahogy van.



Orbán éles kritikát kapott Brüsszelben

Publikálás dátuma
2017.10.19. 01:27
Gianni Pitella FOTÓ: Wiktor Dabkowski / DPA
"Nem engedhető meg, hogy Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan az uniós tagországok ne tanúsítsanak szolidaritást egymás iránt. Ez katasztrófával fenyeget Európa jövőjére nézve" - jelentette ki Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője Brüsszelben, a Haladó jövő közös építése címmel Európa jövőjéről  kezdődött  kétnapos konferencia megnyitóján szerdán.

Pittella aláhúzta, a szolidaritás nem működik megfelelően az uniós tagországok között, erős az idegengyűlölet, az európai államok kevés együttérzést mutatnak a rászorultak iránt, nincsenek megfelelő eszközök a polgárok védelmére, ami a félelem erősödéséhez vezetet Európa-szerte.

Veszélyt jelent Európára nézve a több uniós tagországban egyre erősödő nacionalizmus és az Egyesült Államok politikai kiszámíthatatlansága. Európának szembe kell szállnia Donald Trump amerikai elnök "őrült világával", össze kell fogni Európa biztonsága érdekében - húzta alá. "Túl könnyű azt mondani, hogy nem fogadjuk be a menekülteket. Túl könnyű gyűlöletet szítani ellenük" - fogalmazott a politikus. 

Pittella kijelentette, új megközelítésre van szükség az Európát érő kihívások megoldása érdekében. Meg kell érteni, hogy a bevándorlók nem veszélyt és problémát jelentenek. Nem lehet Európa megosztott a migráció mentén. Meg kell védeni az Európai alapjait jelentő liberális értékeket az azokat elutasító lengyel és magyar kormányok támadásaitól - tette hozzá a baloldali politikus.

Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője a rendezvényen kijelentette, összefogásra van szükség a biztonságosabb Európa megteremtése érdekében, ugyanis az európai tapasztalat azt mutatja, hogy a megoldás soha sem érhető el széttagoltság és szembenállás közepette, kizárólag együttműködés által.

A kihívások megoldásához egymás iránti, a tagországok közötti szolidaritásra, együttműködésre van szükség - húzta alá. Az együttműködés pedig nem kerítéséket jelent, nem gyűlöletkeltést, hanem az emberekkel való együttérzést és közös cselekedetet. Összefogást a tagországok között, a migráció kiinduló országaival és a humanitárius szervezetekkel.

Szergej Sztanisev, az Európai Szocialista Párt (PES) elnöke nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa számos országában vesztett  erejéből  az európai baloldal, amelynek oka a széttagoltságban keresendő. Mint elmondta, az európaiak közül sokan bizonytalanok a jövőt illetően, nem érzik magukat biztonságban, félelem tölti el őket az Európát érő kihívások miatt. 

Az európai szocialistáknak az európai és tagállami intézmények, valamint a polgárokkal való összefogás által kell változást elérniük Európa jövője és biztonsága érdekében. Ehhez hitelességre és tiszta jövőképet felvázoló politikára van szükség, hidakat kell építeni a széttagoltság helyébe - mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy erősödnek a szélsőséges nézeteket valló politikai csoportok, ezért idejében meg kell állítani az európai nacionalizmust. Ellenkező esetben olyan jövő következhet Európában, mint amilyen Donald Trump Amerikájában tapasztalható, veszélybe sodorva Európa jövőjét - figyelmeztetett Sztanisev.

Lásd még: Brüsszel népszerűbb Orbánnál

Szerző