A kormányzat jóváhagyta a róla szóló jelentést

Bemutatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek az ország gazdasági és társadalmi helyzetét értékelő tudományos elemzését, de csak miután a kabinet zárt ülésen megtárgyalta és jóváhagyta azt.

Nem politikai ítélet készült – vezette fel a Jó állam jelentés kötetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a bemutatóra szervezett tegnapi tudományos konferencián. Patyi András kijelentésében nem kételkedhetünk, hiszen a tanulmányok kormányzati megrendelésre születnek, s a teljesítménymérést végzők jól felfogott érdekből próbálnak megfelelni a központi elvárásoknak. Egy félmondatban még az is elhangzott, hogy a létükért dolgoznak a kutatók a jelentés elkészítésével, hiszen Orbán Viktor - megfordítva az állítást - korábban kijelentette: a jelentés igazolja, hogy szükség van az egyetemre. A rektor is érezhette, hogy ezekkel a félmondatokkal a hitelességet faragja, ezért végül célként mégis azt a törekvésüket hangsúlyozta, hogy az igazságnak megfelelő értékelés szülessen. Összesen 150 mutatót választottak ki, közülük 28 esetében gyengült az ország teljesítménye a tavalyihoz képest, 57-nél javulást mutatnak a számok, míg 65 adat ugyanazon a szinten maradt.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint az elemzés megmutatja, milyen területeken van tennivalója az államnak. Kovács Árpád az egészségben töltött évek, a korai iskolaelhagyás vagy a foglalkoztatottsági adatok nagy területi eltéréseit emelte ki, amire biztosan meg kell találni a központi válaszokat. A kutatás vezetője, Kaiser Tamás a kötet újdonságaként említette, hogy a korábbiaknál többször éltek a nemzetközi összehasonlítás lehetőségével: 75 mutatóból 10 esetében jobbak vagyunk a visegrádi országok átlagánál, 23 eredményünk rosszabb annál, míg 42 kérdésben azonos szinten állunk.

A jelentés hat területen vizsgálja a kormányzati munkát. Elsőként azt, hogy milyen az ország biztonsága, a lakosság biztonságérzete, és hogyan alakul a kormányba vetett bizalom. Másodszor, hogy milyen a „közösségi jóllét” állapota, vagyis az emberek jövedelmi és egészségügyi helyzete, hogyan alakul a foglalkoztatás és az oktatás, a kormányzati munka átláthatósága, a létbiztonság. A harmadik fejezet a pénzügyi stabilitást és az ország gazdasági versenyképességét kutatja, a negyedik a fenntarthatóságot vizsgálja, az ötödik a demokrácia állapotát, és végül a hatodik a közigazgatás hatékonyságát.

Az ország külső biztonságát nézve a nemzetközi katonai erő indexünk a világ 126 országa közül a 63. helyre elegendő, megelőz minket Lengyelország, Csehország, de Románia is. Fejlődni kell a kiberbiztonság terén is. A belső biztonságérzet javult, de itt is nagyok a területi különbségek. Legkevésbé a nyugati határszélen élők félnek, de Borsodban az emberek 30 százaléka nem érzi magát biztonságban. A lakosság jogbiztonságba vetett hite és a kormányzati adatok nyilvánossága viszont országszerte romlott.

A gazdasági helyzet elemzésekor a jelentés elismeri, hogy még mindig olcsó a magyar munkaerő, keveset költ az állam képzésre, különösen felnőttképzésre és nincs javulás az innovációban sem, változatlanul összeszerelő ország vagyunk, a tetejébe romlott a gazdaság termelékenysége és hatékonysága. A térségek fejlettségét mutató egy foglalkoztatottra jutó GDP mérésekor a főváros és Győr környéke húzza fel az országos mutatót, de Nógrádban már csak az uniós átlag 29 százalékát érjük el.

A legóvatosabban talán a Közösségi jóllét helyzetét vizsgálva fogalmaztak, de biztos, hogy az élettel való elégedettség mérésekor a magyarok az uniós átlag alatt értékelték a helyzetüket. A demokrácia működését pedig sokkal rosszabbnak tartják, mint korábban, ahogyan az alapjogok érvényesülését is.

Kinek mi a jó?

A jelentéshez nagyívű közvélemény-kutatás is kapcsolódik. A kérdésre, hogy a magyar állam mennyire felel meg a jó államról való elképzelésnek, a válaszadók 47,7 százaléka felelte azt, hogy egyáltalán, vagy inkább nem, míg 42,6 százalék gondolja úgy, hogy nagyjából rendben vannak nálunk a dolgok és mindössze 2,7 százalék szerint minden a legjobb, ahogy van.