Az Együtt kidobná a kukaholdingot

Publikálás dátuma
2017.10.18 21:26

Fotó: /
A gyulaiak egy része 2016 decemberében kapott utoljára kukaszámlát - jelzi Bod Tamás, az Együtt választókerületi elnöke. 

Ekkora csúszásra szerinte nem létezhet elfogadható magyarázat: ez a hulladékszámlázás központosításának teljes kudarca. Így az ellenzéki politikus az e célra létrehozott állami cég, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. "kidobását" követeli. A késlekedés ellehetetleníti a tényleges begyűjtést továbbra is végző önkormányzati hulladékszállítót is, amelynek az NHKV a rá eső bevételből amúgy is csak 80 százalékot oszt vissza - hangoztatta Bod Tamás.

Szerző
2017.10.18 21:26

Megosztó árfolyamkockázat

Szalmaszál A devizahiteleseket bátorító ítéletet hozott az uniós bíróság. Perek sora indulhat a tisztességtelen tájékoztatás gyanúja miatt.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön konkrét devizahiteles ügyben döntött az ügyfelek javára. Az Ilyés Teréz és pertársa, valamint az OTP Bank - OTP Faktoring között 2013 óta zajló, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt levő perben meghozott ítélete szerint a magyar bíróság vizsgálhatja, hogy a devizahiteles szerződésekben az árfolyam kockázatát ügyfelekre terhelő passzusokat eléggé világosan és  - a következményekre is kitérve -, érthetően fogalmazta-e meg a bank. Végső soron egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján akár tisztességtelennek is minősíthetik a szerződést. A döntés szerint a forintosítási és más devizahiteles törvényekre tekintet nélkül, "az ügy összes körülményeinek vizsgálatával" kell a hazai bíróságnak megállapítani, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást arról, hogy ha a szerződésben átvállalta az árfolyamkockázatot, annak milyen pénzügyi, gazdasági következményei lesznek. Azaz nem elégséges, ha egy pénzintézet csak általánosságban írt az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben.  Az EUB megállapította, hogy a 2014-ben hozott, a devizahiteleseket érintő törvények az árfolyamkockázat kérdését nyitva hagyták, arról nem rendelkeztek. Mint fogalmaztak, a jogalkotó hallgatólagosan tudomásul vette, hogy azt a bankok az ügyfelekre hárították.  A "rendkívül bonyolult jogkérdéseket tárgyaló ítéletet" a Kúria Polgári Kollégiuma tanulmányozza, és a felmerülő kérdések értelmezéséhez összehívják a devizahiteles pereket tárgyaló bírákból álló konzultatív testületet is - írta a Kúria. Közleményükben megemlítik, hogy az árfolyamkockázat viselését előíró szerződési feltételek tisztességtelensége álláspontjuk szerint is vizsgálható, és ezt már 2016 novemberében kimondták.  Az uniós bíróság szerint a nemzeti bíróságnak a felperes devizahitelesek helyett hivatalból figyelembe kell vennie azt is, hogy milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek még a szerződésekben.  A politikusok közül elsőként megszólaló Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerint az uniós bíróság ítélete miatt ezrével indulhatnak perek, de ezek helyett a parlament törvényt is alkothatna arról, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük. Az egységes intézkedés már csak azért is indokolt, mert a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Megjegyezte: kíváncsi, hogy a kormánypártok a kezdeményezés mögé állnak-e, miután a végtörlesztésről szóló 2011-es törvényt maguk is azzal indokolták, hogy a bankok becsapták a devizahiteleseket. A tájékoztatón jelen volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a végrehajtások azonnali felfüggesztését és a banki károsultak kártalanítását követelte. Jelenleg mintegy 120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát - hangzott el.
Törvénybe foglalnák Szakács László szerint az árfolyamkockázat terheit nem csak az adósoknak kell viselniük
120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát
Képalá: A tüntetők kérték A tegnapi uniós bírósági ítélet ismét megnyitja a kaput a semmisségi perek előtt
Szerző
2018.09.21 16:00
Frissítve: 2018.09.21 16:00

Ha semmire sem költünk, 10 év alatt össze is jön egy lakás

Publikálás dátuma
2018.09.21 10:30

Fotó: Népszava/
A bérek növekedésével egyidejűleg a lakásárak is jelentősen drágulnak, így a lakáspiaci boom miatt egyáltalán nem könnyebb ma sem lakáshoz jutni. Az ingatlan.com ennek kapcsán azt vizsgálta: az egy-egy megyére jellemző átlagos nettó havi kereset hányszorosából lehet az adott megyeszékhelyen megvásárolni egy 50 négyzetméteres új vagy használt lakást.  A lakásárak az országon belül Budapesten a legmagasabbak , az ingatlan.com-on a magánszemélyek és ingatlanközvetítők által meghirdetett 50 négyzetméteres használt lakások átlagára szeptember közepén 29,9 millió forint volt, az azonos méretű újakat pedig 37,5 millióért hirdetik. A fővárosi nettó átlagfizetés 272 ezer forint, azaz 9, illetve 11,5 évnyi keresetből jönnek ki a szóban forgó lakások. Nem a fővárosban kell azonban a legtöbbet dolgozni a lakásokért: Hajdú-Biharban 9,2 évig kell félretenni a 178 ezer forintos nettó fizetést egy debreceni 50 négyzetméteres használt lakáshoz, illetve 11 évig és 9 hónapig kell spórolni egy új lakáshoz. Miskolcon lehet viszont a leghamarabb összegyűjteni a használt lakások 10,6 milliós átlagárát, ami a Borsod megyei több mint 169 ezer forintos nettóból 64 hónap alatt jön össze. Új lakáshoz Egerben lehet a leggyorsabban hozzájutni: az 50 négyzetméteres új lakáshoz szükséges 16 millió forint 81 havi nettóból jön ki, ami közel 7 évet jelent.
Az évtizedes spórolást persze több tízezren "átugorják", már csak azért is, mert addig is élni kell valamiből. Nem marad más, mint a hitel. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott: az elmúlt pár évben a lakásdrágulás mértéke a nagyvárosokban átlagosan 15-20 százalékos volt, a lakáshitelkamatok éves szintje viszont a BankRáció.hu adatai szerint 2,6 és 11 százalék között mozog konstrukciótól függően. Ilyen feltételek mellett még azoknak is megérheti a hitelfelvétel, akiknek az ingatlan ára teljes egészében a rendelkezésére áll, hiszen annak értéke gyorsabban nő, mint amit évente kamatként kell fizetni. A szakértő szerint ez is magyarázza a hitelfelvételi kedv emelkedését: ma már majdnem minden második lakást hitelből finanszíroznak a vevők.
Szerző
2018.09.21 10:30
Frissítve: 2018.09.21 10:30