Budapest vezetése megijedt attól, hogy népszavazáson mondhatnának véleményt az emberek a Római-partra tervezett mobilgátról: a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége – ahogy arra számítani lehetett – eltörölte a védmű nyomvonaláról hozott áprilisi döntést a szerdai rendkívüli ülésen, ezzel gyakorlatilag megakadályozta az ügyben kezdeményezett referendumot.
Árulkodó: azt a nyomvonal-tervet dobták el, amelyet Tarlós István főpolgármester idén tavasszal már véglegesnek gondolt. Vagyis a Fidesz – miként a vasárnapi boltzár és az olimpiai pályázat ügyében – megint saját határozatának visszavonásával igyekezett elkerülni a vélhetőn számára kínos bukást hozó népszavazást. Meghátrálásuk annyiban persze érthető, hogy volt erő a mostani a tiltakozásban: a teljes fővárosi ellenzék felsorakozott a parti nyomvonalról szóló, áprilisi határozat eltörlését célzó népszavazási kezdeményezés mögé, és két nap alatt mintegy 10 ezer aláírást gyűjtöttek.
A döntés nyomán az ügy most újra ott tart, ahol 2013-ban: védművet akarnak a Duna-partra, ám nincs elfogadott nyomvonal. Sőt: nagy valószínűséggel jó darabig nem is lesz. A közgyűlési határozat szerint ugyanis újabb nyomvonalat csak akkor jelölnek ki, ha elkészül a most hatályon kívül helyezett parti változathoz képest valamivel beljebb, a vízparti magántelkek szélén húzódó „kerítésvonali” változatról szóló tervtanulmány.
Noha már a népszavazás ellehetetlenítése is erősen vitatható lépés, a gát ügyében nem ez a legmegdöbbentőbb fejlemény: a Pest Megyei Kormányhivatal kiadta a még a tervekben sem létező létesítmény környezetvédelmi engedélyét. Pontosabban kiadott egy papírt, ami a fejléce szerint az engedélyről szóló határozat, a tartalma viszont értelmezhetetlen: sem a majdani védmű nyomvonalát, sem a legfontosabb műszaki paramétereit (például a betonalap és a szádfal mélységét) nem tartalmazza.
Ahogyan Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője – akit a furcsa dokumentum gyorselemzésére kértünk – a Népszava kérdésére megfogalmazta: a hatóság engedélyezett valamit, aminek a mibenléte nem ismert, ám a kormányhivatal mégis magabiztosan meg tudta határozni a várható környezeti hatásait. Jávor szerint az „engedély” jogi nonszensz, és a hazai környezetvédelmi hatósági munka eddigi mélypontja.
A politikus is megemlítette, hogy hiányzik belőle a nyomvonal – aminek rögzítése vonalas létesítmény esetén elemi feltétel lenne, egy meredek partoldalra épített gát esetében néhány méternyi eltérés is alapvető változásokat jelenthet például az alapozás mélységében és a talajvíz-áramlásra gyakorolt hatásban –, ehhez képest viszont meglepőnek nevezte, hogy az engedélyt jegyző hatóság pontosan tudja: 508 fát kell majd kivágni. A semmiből előrántott adat után egy meglepő közlés következik: „Az 508 fa kivágása a levegőminőségre gyakorolt hatásán keresztül nem jár hátrányos következményekkel a fővárosra, mivel nem lehet érzékelni, kimutatni a levegőminőségre gyakorolt hatását az oxigén és a szén-dioxid részarányának megváltozása tekintetében” – ilyen alapon nincs az a környezeti beavatkozás, ami kimutathatóan hátrányos lenne, hiszen az oxigén évezredek óta nagyjából 21, a szén-dioxid pedig 0,04 százalékkal van jelen a levegőben.
Az EP-képviselő lapunknak azt mondta: a fércmunkának tekinthető engedély uniós jogot is sért, többek között az előzetes környezeti hatástanulmány ellentmondásai és a Natura 2000 területek szó nélkül tudomásul vett sérülése miatt. Jávor jelezte: a várható fellebbezésen túl ismételten az Európai Bizottsághoz fordul, szerinte erősen kérdéses, hogy egy ilyen silány engedélyre alapozott beruházást az EU hajlandó lesz-e finanszírozni.