Előfizetés

Megint működött a Fidesz-védmű

Batka Zoltán - Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2017.10.18. 21:30
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Tarlós István meghátrált a népszavazás hírére, de a kormányhivatal még küzd: a környezetvédelmi hatósági munka mélypontjaként nem létező terveket engedélyezett.

Budapest vezetése megijedt attól, hogy népszavazáson mondhatnának véleményt az emberek a Római-partra tervezett mobilgátról: a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége – ahogy arra számítani lehetett – eltörölte a védmű nyomvonaláról hozott áprilisi döntést a szerdai rendkívüli ülésen, ezzel gyakorlatilag megakadályozta az ügyben kezdeményezett referendumot.

Árulkodó: azt a nyomvonal-tervet dobták el, amelyet Tarlós István főpolgármester idén tavasszal már véglegesnek gondolt. Vagyis a Fidesz – miként a vasárnapi boltzár és az olimpiai pályázat ügyében – megint saját határozatának visszavonásával igyekezett elkerülni a vélhetőn számára kínos bukást hozó népszavazást. Meghátrálásuk annyiban persze érthető, hogy volt erő a mostani a tiltakozásban: a teljes fővárosi ellenzék felsorakozott a parti nyomvonalról szóló, áprilisi határozat eltörlését célzó népszavazási kezdeményezés mögé, és két nap alatt mintegy 10 ezer aláírást gyűjtöttek.

A döntés nyomán az ügy most újra ott tart, ahol 2013-ban: védművet akarnak a Duna-partra, ám nincs elfogadott nyomvonal. Sőt: nagy valószínűséggel jó darabig nem is lesz. A közgyűlési határozat szerint ugyanis újabb nyomvonalat csak akkor jelölnek ki, ha elkészül a most hatályon kívül helyezett parti változathoz képest valamivel beljebb, a vízparti magántelkek szélén húzódó „kerítésvonali” változatról szóló tervtanulmány.

Noha már a népszavazás ellehetetlenítése is erősen vitatható lépés, a gát ügyében nem ez a legmegdöbbentőbb fejlemény: a Pest Megyei Kormányhivatal kiadta a még a tervekben sem létező létesítmény környezetvédelmi engedélyét. Pontosabban kiadott egy papírt, ami a fejléce szerint az engedélyről szóló határozat, a tartalma viszont értelmezhetetlen: sem a majdani védmű nyomvonalát, sem a legfontosabb műszaki paramétereit (például a betonalap és a szádfal mélységét) nem tartalmazza.

Ahogyan Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője – akit a furcsa dokumentum gyorselemzésére kértünk – a Népszava kérdésére megfogalmazta: a hatóság engedélyezett valamit, aminek a mibenléte nem ismert, ám a kormányhivatal mégis magabiztosan meg tudta határozni a várható környezeti hatásait. Jávor szerint az „engedély” jogi nonszensz, és a hazai környezetvédelmi hatósági munka eddigi mélypontja.

A politikus is megemlítette, hogy hiányzik belőle a nyomvonal – aminek rögzítése vonalas létesítmény esetén elemi feltétel lenne, egy meredek partoldalra épített gát esetében néhány méternyi eltérés is alapvető változásokat jelenthet például az alapozás mélységében és a talajvíz-áramlásra gyakorolt hatásban –, ehhez képest viszont meglepőnek nevezte, hogy az engedélyt jegyző hatóság pontosan tudja: 508 fát kell majd kivágni. A semmiből előrántott adat után egy meglepő közlés következik: „Az 508 fa kivágása a levegőminőségre gyakorolt hatásán keresztül nem jár hátrányos következményekkel a fővárosra, mivel nem lehet érzékelni, kimutatni a levegőminőségre gyakorolt hatását az oxigén és a szén-dioxid részarányának megváltozása tekintetében” – ilyen alapon nincs az a környezeti beavatkozás, ami kimutathatóan hátrányos lenne, hiszen az oxigén évezredek óta nagyjából 21, a szén-dioxid pedig 0,04 százalékkal van jelen a levegőben.

Az EP-képviselő lapunknak azt mondta: a fércmunkának tekinthető engedély uniós jogot is sért, többek között az előzetes környezeti hatástanulmány ellentmondásai és a Natura 2000 területek szó nélkül tudomásul vett sérülése miatt. Jávor jelezte: a várható fellebbezésen túl ismételten az Európai Bizottsághoz fordul, szerinte erősen kérdéses, hogy egy ilyen silány engedélyre alapozott beruházást az EU hajlandó lesz-e finanszírozni.

Elhunyt az igazi szociáldemokrata

Életének 98. évében október 16-án washingtoni lakásában elhunyt Gábor Róbert, akit néhány hete lapunkban úgy mutatott be Charles Gati, mint „az igazi magyar szociáldemokrácia megalkuvást nem ismerő személyiségét”.

 A politológus felidézte, hogy fiatalemberként, 1939-ben csatlakozott a szocdem mozgalomhoz, álnéven írt a Népszavába, majd 1942 után a náci-ellenes Magyar Szabadság Rádió munkatársa lett. Néhány éve egy interjúban felidézte, hogy a „kommunisták szemében jobboldali szocdemként veszélyes elem lett”, ezért 1947-ben nyugatra szökött, pár hónappal később pedig itthon távollétében halálra ítélték.

Ingatlanmutyi - Hullanak a fejek a feneketlen-tavi botrány után

Publikálás dátuma
2017.10.18. 18:16
Forrás: Google Street View/Feneketlen-tó
Lázár János vizsgálatot indított, és már hullanak is az első fejek a mutyigyanús ingatlanüggyel indult feneketlen-tavi ingatlanberuházás miatt - tudta meg a Heti Válasz.

A hetilap egy korábbi cikkéből már kiderült, hogy akár 4-5 milliárd forintot is bukhatott az állam a budapesti Feneketlen-tónál épülő lakópark területének privatizálásán. 

Most azt írják, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó ÉMI Nonprofit Kft.-től azonnali hatállyal eltávolították azokat a felső vezetőket, akik a Feneketlen-tó melletti óriástelket privatizáló korábbi vezérigazgató bizalmi körébe tartoznak. Úgy tudják, havi 900 ezer és 1,2 millió forint között kereső, igazgatói besorolású alkalmazottak menesztéséről van szó.

A terület 65 százaléka felett 2016-ig a Miniszterelnökség felügyelete alatt működő Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. rendelkezett, aztán a tulajdonrészt eladták a DVM Group-nak. Ez az a cég, amelynek neve például az Erzsébet-táborok felújítása vagy Vajna Tímea-féle gyémántbolt kivitelezése után vált ismertté. 

Az új tulajdonos hatalmas lakóparkot építene a csendes, fás területre Buda Gardens néven, ami miatt a környékbeli lakók tiltakoznak, petíciót is kiadtak. A petíciót ide kattintva lehet aláírni!