Előfizetés

Boszorkányos dallamok

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:48
Fotó: Kaszner Nikolett

Baráti Kristóf és Várdai István együtt lép fel október 20-án a Budapest Kongresszusi Központban. Baráti Kristóf ezúttal hegedű helyett karmesteri pálcát vesz kézbe, mellyel a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekart vezényli. Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című művének dallamai után Várdai István mutatja be virtuóz hangszerjátékát Sosztakovics I. gordonkaversenyében.

Különleges helyszínen a Carmina Burana

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:46

Különleges budapesti helyszínen lesz hallható a Carmina Burana október 22-én.

Középkor és XXI. század találkozik a szocializmusban egy fivéri és egy apa-fiú kapcsolatnak köszönhetően. Egy csaknem hetven éves épület nyerhet új életet, amikor a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtér 1-es terminálján rendez koncertet a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál a debreceni Kodály Filharmónia kórusa és zenekara, valamint a Talamba Ütőegyüttes részvételével. A 120 fős együttes Vajda János kortárs zeneszerző két művét és Carl Orff Carmina Burana-ját adja elő Somogyi-Tóth Dániel vezényletével október 22-én – a karmester édesapja 25 éven keresztül volt a repülőtér forgalmi igazgatója.

Az egyes terminál története 1939-ben kezdődött, ekkor kezdték el építeni ifj. Dávid Károly tervei alapján. Az építész, akinek első jelentős műve a magyar Bauhaus egyik remeke, a ferihegyi repülőtér 1. Terminálja, később a Népstadion és a MOM Művelődési Ház tervezője is volt, nem az egyetlen alkotóművész volt a családban. Testvére, Dávid Gyula a zeneirodalom leghíresebb brácsaversenyét komponálta meg. Talán ennek is köszönhető, hogy az 1950-ben elkészült, repülőgép alaprajzú épület akusztikája koncertek rendezésére is tökéletesen alkalmasnak ígérkezik.

A műemlékké nyilvánított épületet 2004-2005-ben felújították, és a 8,7 milliárdos rekonstrukció elnyerte Európa legfontosabb örökségvédelmi kitüntetését, az Europa Nostra-díjat. Ám az elismerésből mégsem következett az eredeti működés folytatása. A MALÉV 2012-es megszűnése után az egyes terminál funkcióját veszítette és a piac változása, a nagyobb áteresztő képesség és a nagyon komoly biztonsági rendszer igénye miatt eredeti repülőtéri szerepét valószínűleg már nem is nyerheti vissza a jövőben.

Forrás: Budapest Airport

Forrás: Budapest Airport

Két évvel ezelőtt Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata ebben az épületben rendezte karácsonyi ünnepségét, és az eseményen fellépő, kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium kórusának koncertjén figyeltek fel arra, mennyire fantasztikus az egyes terminál akusztikája. És ekkor jött az ötlet, hogy egy őszi estén új feladatot kapjon a repülőtéri épület.

A fővárossal együttműködve, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál szervezőivel találták ki, hogy a Somogyi-Tóth Dániel vezette debreceni Kodály Filharmónia kortárs zenei koncertet adjon. Az együttes Vajda János 2012-ben bemutatott Quodlibet című szimfonikus és Változatok egy képzeletbeli Weöres-versre című zenekarra és kórusra írt műve után Carl Orff 1935-36-ban született alkotását, a XIII. századi latin és alnémet szövegű versgyűjtemény-kódexet megzenésítő Carmina Burana-t adja elő a 600 fő befogadására alkalmas épületben.

Infó:

Koncert a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1. Terminálján Október 22., 19.30

Előadja: Kodály Filharmónia Debrecen

Közreműködik: Rácz Rita, Haja Zsolt, Szerekován János – ének, Kodály Filharmonikusok Debrecen, Talamba Ütőegyüttes, Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté), Vörösmarty Gyermekkar (karigazgató: Zsákainé Papp Anita)

Vezényel:Somogyi-Tóth Dániel

Charlie Parker, a továbbélő legenda

Retkes Attila
Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:46

Bár a megzabolázhatatlan tehetségű szaxofonos-zeneszerző, Charlie Parker (1920–1955) halála óta már több mint hat évtized telt el, jazzkörökben olyan szeretet és kultusz övezi, ami csak a John Lennon vagy Elvis Presley iránti rajonsághoz mérhető. A két stíluskorszakot (bebop, cool) is meghatározó muzsikus becenevéről (Bird) mindenki azonnal Parkerre asszociál. New York utcáin olykor még mostanában is felbukkan a Bird Lives (Madár él) feliratú graffiti. 1949 óta működik a Birdland nevű jazzklub, ami ugyancsak kulthellyé vált – főleg amióta George Shearing megírta a Lullaby of Birdland című örökzöldet, Joe Zawinul pedig a Birdland című jazz-rock klasszikust. A Columbia Egyetem rádiója, a WKCR minden hétköznap reggel a Birdflight (A madár röpte) című jazzműsort sugározza, s akkor még nem beszéltünk Clint Eastwood életrajzi filmjéről (Bird, 1988); Alvin Ailey-nak az egész világot bejárt koreográfiájáról (For Bird With Love) vagy a Tribute to Bird nevet viselő altszaxofonról, amit 2005-ben dobott piacra egy nagy párizsi hangszergyár.

Ebbe a sorba kiválóan illeszkedik a Larry Klein producer által kitalált, The Passion of Charlie Parker című lemez. A koncepció lényege, hogy Parker tucatnyi, tisztán hangszeres kompozíciójához napjaink egyik legkeresettebb amerikai dalszerzője, David Baerwald szöveget írt, s az így létrejövő „dalokat” a jazz-éneklés sztárjai (többek között Madeleine Peyroux, Melody Gardot, Kurt Elling és Gregory Porter) szólaltatják meg. Az énekesek nem arra törekedtek, hogy megidézzék Parker korát és mentalitását. Mindannyian saját egyéniségüket adják, így a végeredmény eklektikus. Szerencsére a sokat szólózó szaxofonos, Donny McCaslin sem akar Parker-stílusban játszani. Közelebb áll Bird korához a brazil Luciana Souza és a francia Camille Bertault előadása: ők hagyományos bebopot énekelnek, interpretációjukba olykor scat (gyors, szaggatott halandzsa-szöveg) is beékelődik. A zenekar gerincét a legutolsó David Bowie-album, a Blackstar muzsikusai alkotják, kiegészülve a Larry Grenadier (bőgő) és Eric Harland (dob) alkotta, remek ritmus-szekcióval. A jazzben ritkán tapasztalható marketingkampánnyal támogatott album összességében jól szolgálja a Bird-legenda továbbélését.

Infó:

The Passion of Charlie Parker

Impulse/Verve – Universal, 2017.