Előfizetés

Uniós csúcs - Brüsszel népszerűbb Orbánnál

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:06
Fotó: Tóth Gergő
Ma kezdődik Brüsszelben az uniós csúcstalálkozó. Az Európai Bizottság elnöke nem-hivatalos vacsorán találkozott a V4-ek vezetőivel. Kiadták az Európai Parlament felmérését, amely szerint növekedett az Unió iránti bizalom a tagországokban.

Legyen az eddiginél több EU-csúcs, a tagállami vezetők próbáljanak meg politikai megállapodásra jutni azokról a jogszabályi javaslatokról, amelyekről a kormányok hosszú ideje nem tudnak megegyezni. Ezt tartalmazza az a két évre szóló munkaterv, amelyet Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület elnöke terjeszt a 28 vezető elé ma kezdődő kétnapos brüsszeli találkozójukon.

Pénteken a 27 tagország dönt a Brexittel kapcsolatos további stratégiáról. Fél 10 után kezdődött tegnap a Visegrádi Négyek és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének brüsszeli nem-hivatalos vacsorája.

A megkérdezettek 64 százalékára nőtt azoknak az uniós állampolgároknak az aránya, akik szerint országuk nyert az EU-tagsággal, ami négy százalékos emelkedés 2016-hoz képest - közölte az Európai Parlament (EP) tájékoztatási irodája. A megkérdezettek 57 százaléka jó dolognak tartja az EU-tagságot - ez az arány közelít a válság előtti eredményekhez, 47 százalék úgy gondolja, hogy számít a szava az EU-ban, ami a legjobb eredmény a 2009-es európai választások óta. A Parlaméter kutatás megerősíti, hogy az állampolgárok egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz. Ez a tendencia a 2016 óta készült felmérésekből is kivehető.

Magyarországon az EU megítélése szintén kiemelten pozitív tendenciát mutat. A megkérdezettek 56 százaléka véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez nyolc százalékpontos emelkedés a márciusi eredményhez képest, és a legnagyobb emelkedés a többi tagállammal összevetve. Magyarország a megkérdezettek 72 százaléka szerint profitál az EU-tagságból, ami 10 százalékpontos növekedés 2016-hoz viszonyítva. Elsősorban a gazdasági előnyöknek tulajdonítanak fontosságot, a többség az új munkalehetőségeket és az EU gazdasági növekedéshez való hozzájárulását említette. A magyarok többsége (57) azonban nem érzi úgy, hogy számít a szava, bár a márciusi felmérés eredményével (66) összevetve javuló a tendencia. A magyarok 36 százaléka pozitív képet társít az EP-hez, ami szintén figyelemreméltó növekedés a 2016-os 25 százalékkal szemben. Az európai állampolgárok egyértelműen elvárják, hogy az EU megvédje őket bizonyos fenyegetésekkel - a terrorizmussal, a munkanélküliséggel, a szegénységgel, a kirekesztéssel, az ellenőrizetlen migrációval szemben. Elvárják, hogy az EU biztosítsa az alapvető jogok védelmét, az EU-n belüli utazás, munka és tanulás szabadságát, a munkaügyi jogokat, a megfelelő nyugdíjat és gazdasági jólétet.

A felmérés szeptember 23. és október 2. közt készült, 27 881 15 év feletti európait kérdeztek meg személyesen az EU 28 tagállamában.

Orbán éles kritikát kapott Brüsszelben
Gianni Pitella FOTÓ: Wiktor Dabkowski / DPA

Gianni Pitella FOTÓ: Wiktor Dabkowski / DPA

"Nem engedhető meg, hogy Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan az uniós tagországok ne tanúsítsanak szolidaritást egymás iránt. Ez katasztrófával fenyeget Európa jövőjére nézve" - jelentette ki Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője Brüsszelben. Pittella aláhúzta, a szolidaritás nem működik megfelelően az uniós tagországok között, erős az idegengyűlölet, az európai államok kevés együttérzést mutatnak a rászorultak iránt, nincsenek megfelelő eszközök a polgárok védelmére, ami a félelem erősödéséhez vezetet Európa-szerte.
Veszélyt jelent Európára nézve a több uniós tagországban egyre erősödő nacionalizmus és az Egyesült Államok politikai kiszámíthatatlansága. Európának szembe kell szállnia Donald Trump amerikai elnök "őrült világával", össze kell fogni Európa biztonsága érdekében - húzta alá. "Túl könnyű azt mondani, hogy nem fogadjuk be a menekülteket. Túl könnyű gyűlöletet szítani ellenük" - fogalmazott a politikus. 
Pittella kijelentette, új megközelítésre van szükség az Európát érő kihívások megoldása érdekében. Meg kell érteni, hogy a bevándorlók nem veszélyt és problémát jelentenek. Nem lehet Európa megosztott a migráció mentén. Meg kell védeni az Európai alapjait jelentő liberális értékeket az azokat elutasító lengyel és magyar kormányok támadásaitól - tette hozzá a baloldali politikus.
Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője a rendezvényen kijelentette, összefogásra van szükség a biztonságosabb Európa megteremtése érdekében, ugyanis az európai tapasztalat azt mutatja, hogy a megoldás soha sem érhető el széttagoltság és szembenállás közepette, kizárólag együttműködés által. A kihívások megoldásához egymás iránti, a tagországok közötti szolidaritásra, együttműködésre van szükség - húzta alá. Az együttműködés pedig nem kerítéséket jelent, nem gyűlöletkeltést, hanem az emberekkel való együttérzést és közös cselekedetet. Összefogást a tagországok között, a migráció kiinduló országaival és a humanitárius szervezetekkel.
Szergej Sztanisev, az Európai Szocialista Párt (PES) elnöke nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa számos országában vesztett  erejéből  az európai baloldal, amelynek oka a széttagoltságban keresendő. Mint elmondta, az európaiak közül sokan bizonytalanok a jövőt illetően, nem érzik magukat biztonságban, félelem tölti el őket az Európát érő kihívások miatt.  Az európai szocialistáknak az európai és tagállami intézmények, valamint a polgárokkal való összefogás által kell változást elérniük Európa jövője és biztonsága érdekében. Ehhez hitelességre és tiszta jövőképet felvázoló politikára van szükség, hidakat kell építeni a széttagoltság helyébe - mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy erősödnek a szélsőséges nézeteket valló politikai csoportok, ezért idejében meg kell állítani az európai nacionalizmust. Ellenkező esetben olyan jövő következhet Európában, mint amilyen Donald Trump Amerikájában tapasztalható, veszélybe sodorva Európa jövőjét - figyelmeztetett Sztanisev.

Még a szuperbaktérium áll nyerésre

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:05

Sáskáktól, csótányoktól, békáktól remélnek hatékony fegyvert a szuperbaktériumok ellen, amelyek – a WHO jóslata szerint - 2050-re már 10 millió ember halálát okozzák évente – hangzott el az IME szakmai lap az egészségügyben előforduló fertőzésekkel foglalkozó konferenciáján szerdán.

A szuperbaktériumokat, amelyek egyelőre legyőzhetetlennek tűnnek, az ember a felesleges és túlzottan gyakori antibiotikum-használattal maga hozta létre. Azok a mikroorganizmusok, amelyeket nem pusztított el az ellenük bevetett antibiotikum ellenállóvá válnak a szerrel szemben. Így aki szíre-szóra, például vírusfertőzésre antibiotikumot szed, hozzájárul a szuper-baktériumok szaporodásához, amelyek már jelenleg is több tucat, különböző súlyosságú betegséget okoznak. Így például a gyógyíthatatlan tüdőgyulladást, a seb- és véráram-fertőzéseket.

A túlfogyasztásért nemcsak az orvoslás felelős, becslések szerint a világon gyártott antibiotikus hatású készítmények 70-80 százalékát az állattenyésztésben használják a hozamok fokozására, és a testnövekedés gyorsítására. Ezek maradványai is bekerülnek az emberi szervezetbe a haszonállatok húsával. A konferencián a problémát ismertető professzor Nagy Károly egyetemi tanár arról beszélt, hogy a penicillin felfedezése (1928) óta több mint 100 antibiotikum került a gyógyításba, azonban az utóbbi 30 évben már nem fedeztek fel új hatásmechanizmusú szert. Így a rezisztensé váló baktériumtörzsek ellen, jelenleg nincs hatékony gyógyszer. A Cameron Bizottság ijesztő jövőt jósolt, eszerint 2050-re már évente tízmillió ember halálát okozhatják ezek baktériumok, az egyszerű sebfertőzések végzetessé válnak, a banális vakbélműtétek is életveszélyesek lesznek. A szervtranszplantáció gyakorlatilag megszűnik, rengeteg lesz a halálos tüdőgyulladás, s egyebek közt a TBC is gyógyíthatatlanná válik. S ha még nincs is kilátás új hatékony antibiotikus-szerre, Nagy Károly szerint vannak reménykeltő kutatások. A tudósok egyebek mellett az óceánok vízében, tengeri üledékben új baktériumokat fedeztek fel, ezek olyan anyagot termelnek, amelyek elpusztítják a lépfene bacilusát, s él a Földön 200 olyan békafaj, amelynek bőrén vannak használható antimikrobiális anyagok. A csótányok és a sáskák agyában is találtak 9 új baktériumölő molekulát, amely a legveszélyesebb MRSA, valamint E.coli baktériumok 90 százalékát is elpusztítja.

"A CEU így is, úgy is túléli"

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:04
FOTÓ: Népszava
Nem hallgatnak a hallgatók: vannak, akiket ledöbbent, másokat kiakaszt a kormány viselkedése. Budapesti egyetemistákat kérdeztünk a lex CEU-ról.
CEU-diákok (olvasási sorrendben): Sára-Alisha-Sanislas-Victoria Maxine-Péter-Felipe

CEU-diákok (olvasási sorrendben): Sára-Alisha-Sanislas-Victoria Maxine-Péter-Felipe

- Én szó szerint az életemet köszönhetem a CEU-nak. A szüleim ott ismerkedtek meg - mondta a 19 éves Juliana, amikor a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) ügyével kapcsolatban kérdeztük. Juliana Csehországból, Ostravából érkezett a magyar fővárosba, nemzetközi kapcsolatok szakon tanul a Budapesti Corvinus Egyetemen. Mint mondta, csoporttársai között általában nem téma a CEU helyzete, ő is csak nagy vonalakban követi az eseményeket, de amiket eddig hallott, azok ledöbbentették. - Egyszerűen nem látom értelmét a CEU piszkálásának - mondta.

Sokkal határozottabb választ adott Anna, aki lelkes gólyaként - barátnőjével karöltve - épp a következő előadásra sietett a Corvinus Társadalomtudományi Karán, ám szánt ránk néhány percet, a CEU-val kapcsolatban szívesen megfogalmazta véleményét. - Nagyon szomorú, hogy ilyen helyzetbe hoznak egy egyetemet. Miközben a fiatalokat próbálják hazacsábítani külföldről, egy olyan intézményt próbálnak ellehetetleníteni, ami épp ide hozza azt a nemzetköziséget, ami sokakat külföldre csábít - mondta. Barátnője közbevetette: a kormány mindössze szabályozni akarja a külföldi egyetemek működését, mivel eddig csak "félig szabályozottan" működtek. Anna válasza erre az volt: sajnos a kormány is csak "félig szabályozva" működik.

A Duna másik oldalán, a Budapesti Műszaki Egyetemen is szinte kivétel nélkül első évfolyamos egyetemistákkal találkoztunk - néhányuk szerint ez azért van, mert ők azok, akik még minden órára bejárnak -, sokan közülük nem igazán ismerik a CEU-ügyet, ezért nem is akartak nyilatkozni. Végül csak találtunk egy idősebb hallgatót. Zsuzsa - aki vegyésznek tanul, mesterszakon - nem lepődött meg a fiatalabbak tájékozatlanságán. - A felsőbb évesek sem nagyon beszélnek erről. Tavasszal szóba került néhányszor, azóta egyáltalán nem, legalábbis az én köreimben. Mindenki próbál a maga kis feladatára koncentrálni - mondta.

- Én úgy érzékelem, hogy a diákok között is folyamatos párbeszéd zajlik, ám el kell ismerni, valóban van egy kis szakadék a CEU és a többi budapesti egyetem között - erről már Sára, a CEU Közpolitikai iskolájának másodéves hallgatója beszélt nekünk. Hangsúlyozta: az egyetem folyamatosan azon dolgozik, hogy ezeket az apró szakadékokat is áthidalja - eddig egyébként sikerrel. - A CEU nagy nemzetközi támogatást kapott, ez a mai napig töretlen - vette át a szót az egyetem egyik lengyel diákja. Stanislas PhD-hallgató a Politikatudományi tanszéken, s noha zavarja a CEU-ügy, tanulmányaiban ez nem akadályozza. - Ha a magyar kormány célja az volt, hogy gátat vessen az itteni munkának, üzenem: nem sikerült.

Az Egyesült Államokból származó Alisha is a tanulmányaira igyekszik koncentrálni. - Azért vagyunk itt, hogy tanuljunk. Nem engedhetjük meg, hogy a helyi politika beárnyékolja életünknek ezt a nagyszerű szakaszát - mondta. Victoria-Maxine, aki Ausztriából költözött Budapestre azért, hogy a CEU-n tanulhasson, hozzátette: a külföldi diákok jelentős része beleszeretett a magyar fővárosba, az ottani életbe, kultúrába. - Ez egy nagyszerű hely. A magyar kormány intézkedései mégis azt üzenik: jobb lenne, ha inkább elmennénk innen.

A CEU Nemzetközi kapcsolatok tanszékének PhD-hallgatóját, a spanyol Filipet az bosszantja, hogy még mindig van "CEU-ügy". Emlékeztetett: a magyar kormány többször kijelentette, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, mindenkit ugyanúgy kell kezelni. - Ha az ugyancsak budapesti McDaniel College ügyében sikerült megállapodást kötni Maryland állammal, a CEU esetében mi annyira bonyolult? Az egyetem már a legésszerűtlenebb feltételeknek is megfelelt, a magyar kormány mégis halogatja a megállapodás aláírását New York állammal.

Ugyancsak a CEU PhD-hallgatója Péter, a Politikatudományi tanszéken. Szerinte a CEU csak erősíti Magyarország jó hírnevét, ráadásul nemzetközi szinten is az egyik legjobb könyvtára van. - Nem értem, hogyan lehet feláldozni egy ilyen nagyszerű iskolát egy politikai kampányban. Attól félek, semmi sem túl drága ennek a kormánynak, még az sem, hogy ellehetetlenítsenek egy ilyen neves egyetemet - mondta. Hozzátette: bármi legyen a vége, a CEU így is, úgy is túléli - tucatnyi európai város jelezte, befogadnák az intézményt. Magyarország lesz szegényebb, ha a kormány elüldözi.