Legyen az eddiginél több EU-csúcs, a tagállami vezetők próbáljanak meg politikai megállapodásra jutni azokról a jogszabályi javaslatokról, amelyekről a kormányok hosszú ideje nem tudnak megegyezni. Ezt tartalmazza az a két évre szóló munkaterv, amelyet Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület elnöke terjeszt a 28 vezető elé ma kezdődő kétnapos brüsszeli találkozójukon.
Pénteken a 27 tagország dönt a Brexittel kapcsolatos további stratégiáról. Fél 10 után kezdődött tegnap a Visegrádi Négyek és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének brüsszeli nem-hivatalos vacsorája.
A megkérdezettek 64 százalékára nőtt azoknak az uniós állampolgároknak az aránya, akik szerint országuk nyert az EU-tagsággal, ami négy százalékos emelkedés 2016-hoz képest - közölte az Európai Parlament (EP) tájékoztatási irodája. A megkérdezettek 57 százaléka jó dolognak tartja az EU-tagságot - ez az arány közelít a válság előtti eredményekhez, 47 százalék úgy gondolja, hogy számít a szava az EU-ban, ami a legjobb eredmény a 2009-es európai választások óta. A Parlaméter kutatás megerősíti, hogy az állampolgárok egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz. Ez a tendencia a 2016 óta készült felmérésekből is kivehető.
Magyarországon az EU megítélése szintén kiemelten pozitív tendenciát mutat. A megkérdezettek 56 százaléka véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez nyolc százalékpontos emelkedés a márciusi eredményhez képest, és a legnagyobb emelkedés a többi tagállammal összevetve. Magyarország a megkérdezettek 72 százaléka szerint profitál az EU-tagságból, ami 10 százalékpontos növekedés 2016-hoz viszonyítva. Elsősorban a gazdasági előnyöknek tulajdonítanak fontosságot, a többség az új munkalehetőségeket és az EU gazdasági növekedéshez való hozzájárulását említette. A magyarok többsége (57) azonban nem érzi úgy, hogy számít a szava, bár a márciusi felmérés eredményével (66) összevetve javuló a tendencia. A magyarok 36 százaléka pozitív képet társít az EP-hez, ami szintén figyelemreméltó növekedés a 2016-os 25 százalékkal szemben. Az európai állampolgárok egyértelműen elvárják, hogy az EU megvédje őket bizonyos fenyegetésekkel - a terrorizmussal, a munkanélküliséggel, a szegénységgel, a kirekesztéssel, az ellenőrizetlen migrációval szemben. Elvárják, hogy az EU biztosítsa az alapvető jogok védelmét, az EU-n belüli utazás, munka és tanulás szabadságát, a munkaügyi jogokat, a megfelelő nyugdíjat és gazdasági jólétet.
A felmérés szeptember 23. és október 2. közt készült, 27 881 15 év feletti európait kérdeztek meg személyesen az EU 28 tagállamában.
Orbán éles kritikát kapott Brüsszelben
Gianni Pitella FOTÓ: Wiktor Dabkowski / DPA
"Nem engedhető meg, hogy Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan az uniós tagországok ne tanúsítsanak szolidaritást egymás iránt. Ez katasztrófával fenyeget Európa jövőjére nézve" - jelentette ki Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője Brüsszelben. Pittella aláhúzta, a szolidaritás nem működik megfelelően az uniós tagországok között, erős az idegengyűlölet, az európai államok kevés együttérzést mutatnak a rászorultak iránt, nincsenek megfelelő eszközök a polgárok védelmére, ami a félelem erősödéséhez vezetet Európa-szerte.
Veszélyt jelent Európára nézve a több uniós tagországban egyre erősödő nacionalizmus és az Egyesült Államok politikai kiszámíthatatlansága. Európának szembe kell szállnia Donald Trump amerikai elnök "őrült világával", össze kell fogni Európa biztonsága érdekében - húzta alá. "Túl könnyű azt mondani, hogy nem fogadjuk be a menekülteket. Túl könnyű gyűlöletet szítani ellenük" - fogalmazott a politikus.
Pittella kijelentette, új megközelítésre van szükség az Európát érő kihívások megoldása érdekében. Meg kell érteni, hogy a bevándorlók nem veszélyt és problémát jelentenek. Nem lehet Európa megosztott a migráció mentén. Meg kell védeni az Európai alapjait jelentő liberális értékeket az azokat elutasító lengyel és magyar kormányok támadásaitól - tette hozzá a baloldali politikus.
Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője a rendezvényen kijelentette, összefogásra van szükség a biztonságosabb Európa megteremtése érdekében, ugyanis az európai tapasztalat azt mutatja, hogy a megoldás soha sem érhető el széttagoltság és szembenállás közepette, kizárólag együttműködés által. A kihívások megoldásához egymás iránti, a tagországok közötti szolidaritásra, együttműködésre van szükség - húzta alá. Az együttműködés pedig nem kerítéséket jelent, nem gyűlöletkeltést, hanem az emberekkel való együttérzést és közös cselekedetet. Összefogást a tagországok között, a migráció kiinduló országaival és a humanitárius szervezetekkel.
Szergej Sztanisev, az Európai Szocialista Párt (PES) elnöke nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa számos országában vesztett erejéből az európai baloldal, amelynek oka a széttagoltságban keresendő. Mint elmondta, az európaiak közül sokan bizonytalanok a jövőt illetően, nem érzik magukat biztonságban, félelem tölti el őket az Európát érő kihívások miatt. Az európai szocialistáknak az európai és tagállami intézmények, valamint a polgárokkal való összefogás által kell változást elérniük Európa jövője és biztonsága érdekében. Ehhez hitelességre és tiszta jövőképet felvázoló politikára van szükség, hidakat kell építeni a széttagoltság helyébe - mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy erősödnek a szélsőséges nézeteket valló politikai csoportok, ezért idejében meg kell állítani az európai nacionalizmust. Ellenkező esetben olyan jövő következhet Európában, mint amilyen Donald Trump Amerikájában tapasztalható, veszélybe sodorva Európa jövőjét - figyelmeztetett Sztanisev.
