A kíváncsiság a jövőnk záloga

Publikálás dátuma
2017.10.20 07:18
Philip Tidd prezentációjában bemutatta, hogyan varázsolható otthonosabbá a munkahely Fotó: Vajda József
Fotó: /
Munkahelyi tér, marsi utazás, mesterséges intelligencia, kíváncsiság: a nem is távoli jövő képét és problémáit rajzolták elénk a Talks rendezvényének előadói.

Már a körítés is különleges volt. A résztvevők fekete lapos jegyzettömböt kaptak, fehérrel író tollal. Pink fények világították be az Iparművészeti Múzeum aulájának szecessziós boltíveit, amikor megkezdődött a Talks rendezvénye.

Munkahelyi terek

A HB Reavis Magyarország által Budapesten 2. alkalommal rendezett „Beszélgetések” első felszólalója, Philip Tidd, a londoni Gensler tervező és építő cég vezető tanácsadója rövid áttekintést adott arról, hogy miként alakult az elmúlt évtizedekben a munkahelyi terek koncepciója. Míg a 70-es évektől a hatékony munkát - amelynek irányítása még hierarchikus módon történt - a nagy közös terekben képzelték el, napjainkban a dolgozók mobilitása, nyitottsága és kreativitása az elvárás. Már az eddigi tapasztalatok is arra utalnak, hogy a legkreatívabbak azok, akik megválaszthatják munkavégzésük helyét és körülményeit. Kimutatták, hogy az újítók átlagosan 15 százalékkal kevesebb időt töltenek munkahelyükön, mint azok, akik csak a napi rutint végzik. Meglepő eredményt hozott az a körkérdés, hogy kinek, hol jutott eszébe a legutóbbi „nagy ötlete”: a természetben sétálva, edzés közben, a zuhany alatt, vagy a számítógép előtt? Az utóbbi lett a sereghajtó, mindössze 4 százalékos igennel. Tidd bemutatta a Gensler „Power To The People” (A "hatalom az embereknek" egy olyan kulturális kifejezés és politikai szlogen, amelyet sokféle kontextusban használnak - szerk.) projektjének néhány megvalósulását Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, amelyek a szó szoros értelemben „otthonossá” teszik a munkahelyeket, miközben ügyelnek a környezeti fenntarthatóságra, a zöldövezeteknek az épületekbe való integrálására. „A hely értékét meg kell őrizni a digitális világban is” – mondta Philip Tidd.

Szimulációs Mars-utazás

Michaela Musilová asztrobiológustól, a Szlovák Űrkutatási Központ (SOSA) vezetőjétől élménybeszámolót kaptunk a utahi sivatagban 2017 januárjában végrehajtott szimulációs Mars-utazásról. Musilovának, akinek ezzel gyerekkori álma valósult meg, elsősorban a rendkívüli körülmények között élő organizmusok tanulmányozása volt a feladata, és kísérletezett olyan növényekkel egy speciális üvegházban, amelyek megoldhatnák egy csaknem 2 évig tartó Mars-utazás során az űrhajósok táplálkozását. A misszió során azt is vizsgálták, hogy miként képesek az asztronauták elviselni a szűk teret, az állandó együttlétet, és kiderült, hogy Michaelának rendkívül jó a konfliktus-kezelő képessége.

Szerinte reálisan 20-30 év múlva várható az első Mars-utazás, mert megvalósítása mind tudományos, mind költségvetési szempontból csak több ország együttműködésével lehetséges, és erre az érintett országok vezetőiben „még nincsen meg a politikai akarat”.

Mesterséges intelligenciák

A közeljövőben át kell értelmezni az „emberi” fogalmát, mivel a mesterséges intelligenciák hamarosan nemcsak „értelmes lények” lesznek, hanem megértik az emberek érzelmeit is – jelentette ki Trevor Hardy, a londoni The Future Laboratory jövő-tanácsadó cég elnök-vezérigazgatója. De ugyanígy új értelmet kapnak az emberi kapcsolatok, még a családok is azzal, hogy a technológia már mindenütt jelen van, beépül, „beleszól” a mindennapi életbe, egészen a legintimebb szférákig, mint például a gyereknevelés. „Manapság sokkal többet beszélgetünk gépekkel, mint egymással” – mondta. Hardy szerint a hagyományos emberi viszonyok felbomlásában nagy szerepe van a közösségi médiának, amely „nem alkalmas elmélyült kapcsolatok kiépítésére”, mert a mai 13-19 évesek mintegy egynegyedének a digitális szférában eltöltött idő az értékmérő. Az angol szakember szerint nagyon komolyan kell venni a virtuális valóság veszélyeit, mert a benne élőknek nem alakul ki igazi, stabil identitásuk, amely a valós életben segít eligazodni és támpontot adni önértékelésükhöz.

A siker titka a kíváncsiság

A pozsonyi születésű Nadia Laurinci, a Laurinci Speakers stratégiai tanácsadó cég vezetője, akinek üzleti partnerei között ott vannak a Szilícium-völgy informatikai moguljai, a kíváncsiságról, mint a jövő zálogáról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a modern technológia nagyjai Steve Jobs-tól Mark Zuckerbergig szüntelen kíváncsiságuknak köszönhetik sikerüket, sőt azt is, hogy tartósan csúcson maradtak. „Olyan adottság ez, amellyel mindenki születésétől fogva rendelkezik, de sajnos az iskola e képesség 90 százalékát kiöli belőlünk, később pedig különböző félelmek blokkolják kíváncsiságunkat” – figyelmeztetett az előadó. Pedig manapság az ember, ha nem nyitott a külvilágra, az ismeretlenre, megreked és lemarad. Laurinci idézett egy kutatást, mely szerint a 20. században egy jól felépített cégnek akár 65 évnyi várható élettartamot is adhattak, mára ez 15 évre csökkent, ezért kell gondolkodni folyamatosan a megújuláson. Nadia elárulta, az ő hőse Leonardo Da Vinci, akinek fáradhatatlan útkeresését akkor értette meg, amikor a közelmúltban látta a reneszánsz mester jegyzeteit, tervvázlatait Firenzében.

Innováció
A Talks résztvevőinek innovációs bemutatókat is kínáltak: láthattuk a magyar Platio cég térburkolatát, amely a járókelők lépéseiben rejlő erőt alakítja át energiává és újrahasznosított anyagokból készül. Majd a Microsoft bemutatta Hololens szemüvegét, amellyel akár a Tejúton is barangolhatunk 3D-ben. Aztán láthattunk egy installációt, amely „vasfolyamot” tartalmaz, végül egy olyan arcfelismerő kamerát, amelyet a kereskedelemben alkalmaznának a vevők érzelmeinek „üzleti célú” rögzítésére.

2017.10.20 07:18

Küszöbön áll a nagy genom rejtvény megoldása

Publikálás dátuma
2018.09.22 16:30

Fotó: / Dmitry Kalinovsky
A molekuláris biológia fejlődésével a nagyon ritka betegségek is diagnosztizálhatóvá válnak. A személyre szóló gyógyászat kapujához érkeztünk.
Az elmúlt években sikerült felgyorsítani, és ezzel olcsóbbá is tenni a génfeltérképezési technológia – az úgynevezett génszekvenálás – folyamatát. Az első emberi géntérkép elkészítése még 13 évig tartott, és több mint kétmilliárd fontba került. Az új módszerrel a DNS-t több százezer, több millió, vagy akár több milliárd darabra szabdalják, és ezeknek az olvasását egyszerre végzik el, majd egymáshoz "ragasztják" őket, és összehasonlítják a referencia sorrenddel. Mindezzel akár néhány napra lerövidíthető a szekvenálás folyamata. Így vált lehetővé, hogy Nagy-Britanniában ez év októberében megkezdje működést 13 orvosi genomközpont – adja hírül a The Guardian.

Ezekben a központokban nem diagnosztizált, ritka kórokban szenvedő emberek, valamint rákos betegek DNS-térképét is elkészítik. A daganatok növekedését okozó genetikai elváltozások pontos megismerésével például az orvosok sokkal hatásosabb kezeléseket alkalmazhatnak. Az EU meghatározása szerint ritka betegségnek az számít, amely 10 000 ember közül maximum 5-öt érint. 6-8 ezer ilyen létezik, az orvosi irodalom hetente ad hírt egy-egy újról. Vannak köztük jól ismert, öröklődő betegségek, mint a cisztás fibrózis, a Huntington-kór, vagy a gyermekkori rák, de olyan kevéssé ismert fejlődési rendellenességek is, mint a PURA-szindróma, amely teljes fejlődési visszamaradásban jelentkezik, és négy évvel ezelőtt hivatalosan még nem is létezett.

A ritka betegségek háromnegyede gyerekeknél jelentkezik, az ezekben szenvedők egyharmada nem éri meg 5. életévét. A beteg gyerekek szenvedése mellett a szülők is kálváriát járnak: diagnosztizálások sorozatára kénytelenek hordani gyermekeiket, míg kiderül, mi a baj, ha egyáltalán kiderül. Úgy becsülik, a ritka betegségek 80 százalékát genetikai rendellenességek okozzák, ám a gének megismerésében bekövetkezett hatalmas fejlődés ellenére az egyes betegekben történt mutációk feltárása nem egyszerű folyamat. "Ha egyszer megvan a pontos diagnózis, a hasonló betegségben szenvedőktől szerzett ismeretek alapján tudhatjuk, mi várható a jövőben, és így pontos ismereteket adhatunk a családoknak az esélyekről" – mondja Helen Firth, a Cambridge-i Egyetemi Kórházak klinikai genetikusa.

Az új technológiák lehetővé tették, hogy 12 ezer ritka fejlődési rendellenességben szenvedő brit gyermek és felnőtt, valamint szüleik DNS-ét szekvenálják, és ezeket összehasonlítva meghatározzák azokat a mutációkat, amelyek még az ivarsejtekben, vagy embriófázisban alakultak ki. Noha a betegségek így könnyebben meghatározhatóak, hatásos kezelések nem feltétlenül léteznek: a szülők azonban ismerve a pontos diagnózist, alapítványokat, társaságokat hozhatnak létre sorstársaikkal, megkönnyítve a gyógymódok kifejlesztését és saját helyzetük elviselését. A gének feltérképezése azonban még nem tökéletes, akár azért, mert a DNS-nek csak egy meghatározott szakaszát vizsgálják, vagy azért, mert bizonyos szakaszokat még nem tudnak elolvasni. Az eredményesség ma 97, 3 százalékos.

Jövőbeli kórokat is előre jeleznek

A szekvenálások során nem csak már megjelent betegségek genetikai háttere tárható fel, a jövőben várható kórokra utaló elváltozások is észrevehetők. Az egyik brit génszekvenáló projekt, a DDD úgy döntött, ezeket a másodlagos találatokat nem közlik a páciensekkel. Egy másik, a 100 000 Genom projekt felkínálja a lehetőséget: a résztvevők, ha akarják, megtudhatják hordoznak-e olyan genetikai elváltozást, amelyek például magas koleszterinszintre vagy bizonyos rákfajtákra hajlamossá teszik őket, de különbséget tesznek azok között a betegségek között, amelyek ellen lehet valamit tenni, például megelőző műtéttel, és amelyek ellen egyelőre nem. Az Egyesült Államikban minimum-listát tettek közzé azokról a génekről, amelyeket ha a szekvenálás során másodlagosan megtaláltak, ajánlott, hogy közöljék a beteggel. Jelenleg 59 ilyen gén van.

2018.09.22 16:30
Frissítve: 2018.09.22 16:30

Áramot is termel a gyilkos kórokozó

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A liszteriózis nevű fertőző betegségért felelős baktérium eddig nem ismert tulajdonságát fedezték fel: elektromos áramot termel.
A Listeria baktérium a flavoproteineknek nevezett fehérjék környezetében elektromos áramot termel – derült ki a kaliforniai Berkeley bioelektronikai, molekuláris és sejtbiológiai, valamint biofizikai tanszékeinek közös kutatócsoportja által - derült ki a Nature-ben megjelent tanulmányból.
A Listeria monocytogenes baktérium felelős a főleg szennyezett élelmiszerek útján terjedő, ritka, de gyakran halálos kimenetelű liszteriózis nevű fertőző betegségért.
Olyan organizmusok, például baktériumok létezéséről eddig is tudtak a kutatók, amelyek bizonyos esetekben elektromosságot termelnek. De a liszteriózis kórokozója akár az emberi emésztőrendszer oxigénhiányos közegében is képes erre -  írta a Qubit
A kutatók megtalálták azokat a géneket is, amelyek az elektromosság előállításához szükséges fehérjéket kódolják és azt is megállapították, hogy a baktériumoknak szükségük van a belekben sűrűn előforduló flavoproteinekre ahhoz, hogy az elektromos aktivitás létrejöhessen. A LiveScience beszámolója szerint a kutatók a továbbiakban a pontos mechanizmust és annak akár ipari léptékű felhasználhatóságát vizsgálják.
2018.09.22 13:11
Frissítve: 2018.09.22 13:11