A korábban sűrűn akut árvízveszélyt emlegető főpolgármester most úgy fogalmazott: "jövő áprilisig már nem érdemes foglalkozni a kérdéssel." Azaz az országgyűlési választásokig az sem derül ki, hogy a Fidesz milyen nyomvonalon szeretné megvédeni a Római-partot az árvíztől.
Itt már józan vita nem folytatható - indokolta a lépést Tarlós István. Dacára, hogy még két nappal ezelőtt a főváros úgy látta: mindent meg kell tenni, hogy minél előbb megépüljön a Római-parti védmű. Ehelyett a főpolgármester most bejelentette: az október Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti, hogy külön projektként csinálják meg a Római-partra kifutó két patak, az Aranyhegyi és a Barát patak védelmét. Tarlós István szerint a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) már előzetes elvi hozzájárulását adta az elképzeléshez. Mivel két patak árvízvédelmi terveit a környezetvédők és az ellenzék sem vitatták, így ebben az ügyben nem várható komoly társadalmi ellenállás.
Tarlós István bejelentése lényegében teljes visszavonulót jelent a városvezetés korábbi álláspontjához képest.
A Főváros fideszes többsége még áprilisban eldöntötte, hogy a Római-parti mobilgát a hullámtérben, Duna-parton futna. Tarlós István szerint műszaki szakvélemények ezt a védvonalat támogatják. A partvédő civilek, környezetvédők szerint viszont a városháza nem is vizsgálta meg komolyan a Királyok-Nánási úti védvonal lehetőségét. Szerintük a fideszes városvezetés azért erőlteti a környezetromboló parti gátat, mivel így közpénzen meg lehet védeni a hullámtérbe építkezett fideszes vállalkozók ingatlanait.
Azonban időközben kiderült, hogy a fővárosi lakosság zöme nem támogatja a parti gátat. A választásokra készülődő Fidesz vezetősége úgy döntött, hogy ha időlegesen is, de kihátrál a népszerűtlen elképzelés, illetve a parti gátat erőltető Tarlós István főpolgármester mögül.Ugyanakkor a jelek szerint ugyanazt a stratégiát követik, mint ahogy korábban visszavonultak a szintén népszerűtlen vasárnapi bezárás vagy a budapesti olimpia mögül: az ellenzékre hivatkozva fújnak visszavonulót.
Előbb Bús Balázs III. kerületi polgármester előállt egy új védvonallal, a parttól kissé távolabb, a magántelkek szélén az úgynevezett kerítésvonalon futó változattal. A kormánypárt döntéseire rendszerint némi fáziskéséssel reagáló Tarlós István eleinte élesen kikelt az elképzelés ellen, így Bús Balázs döntését lényegében hátbatámadásként értékelte, majd néhány nap később a főpolgármester is felsorakozott a Fidesz döntése mögé.
Ezt követően a kormánypárt az ellenzékre hivatkozva fújt visszavonulót.
A Kúria nagy hirtelen átengedte az Együtt és a Párbeszéd népszavazási kérdését az áprilisi nyomvonal hatálytalanításáról, majd amikor a teljes ellenzék felsorakozott a kérdés mögé, szerdán a városvezetés előterjesztésére a kormánypárt maga vonta vissza a korábbi döntését. Igaz, főváros határozatában fenntartotta, hogy a parton fog épülni a védmű, ám arra hivatkoztak, hogy az ellenzéki népszavazás miatt fél éves késedelmet szenvedhet a beruházás, ezért "célszerű" visszavonni a korábbi javaslatukat. Tarlósék, a határozatban úgy fogalmaztak: az új nyomvonal kijelölésével meg kell várni a "kerítésvonali" nyomvonalra vonatkozó tervtanulmányt.
Most viszont Tarlós István javaslatával jóval több, mint fél évet fog húzódni a beruházás.
Tarlós István annak ellenére is így döntött, hogy korábban Tarlós István többször is azzal riogatott, hogy az árvízvédelmi berendezés késeltetésével a Csillaghegyi-öblözetben élő 55 ezer ember biztonságát veszélyeztetik, amiért "sem ő sem más nem vállalja a felelősséget".
