Olimpia, politika

Kész csoda, hogy a körülmények ellenére kilenc aranyérmet szereztek a magyarok az 1956-os melbourne-i olimpián - erről Hencsei Pál sporttörténész, olimpiakutató beszélt egy tévéműsorban.

Felidézte: az 1956-os olimpiára rányomta a bélyegét a politika, a magyar forradalom melletti szolidaritás jegyében lemondta a részvételt Hollandia, Svájc és Spanyolország, a szuezi válság miatt pedig Egyiptom, Irak és Libanon lépett vissza tiltakozásul, a magyar sportolók azonban részt vettek a játékokon. Hozzátette: a forradalmi eseményekben, az utcai megmozdulásokban néhány sportoló aktívan részt vett, de a sportbarátok meggyőzték őket, menjenek el az olimpiai játékokra, és "ezzel is igazolják a magyarok függetlenségét és eredményességét", így a sportolók nagy része úgy döntött, részt vesz az olimpián.

Mint mondta, mire a sportolók kiértek, addigra a magyar forradalmat már leverték, ez nagy lelki terhet jelentett számukra. Felidézte, hogy 1956 nyarán felfokozott várakozás kísérte az olimpiai szereplés lehetséges kimenetelét, egyesek szerint akár húsz aranyat is nyerhettek volna a sportolók, de ezeknek a várakozásoknak aztán nem volt realitása.

A sporttörténész szerint ebben szerepet játszott a kalandos, hosszú, öt napig tartó fárasztó utazás, illetve, hogy több hét kiesett az edzésekből. De - mint mondta - leginkább az itthon maradt családtagok miatt érzett aggódás nyomta rá a bélyegét a magyar sportolók teljesítményére. "Kész csoda, hogy ennek ellenére kilenc arannyal jól szerepeltek a magyar sportolók" - fogalmazott Hencsei Pál. Az összesített éremtáblázatban Magyarország a 4. helyen végzett.

A Magyarország és Szovjetunió vízilabda-válogatottja közötti elődöntővel kapcsolatban - amelyet melbourne-i "vérfürdőként" emlegetnek - elmondta: a mérkőzés fölényes magyar győzelemmel zárult, azonban nem sokkal a vége előtt, 4:0-ás magyar vezetésnél Zádor Ervint a szovjetek egyik játékosa úgy arcon találta, hogy a magyar játékosnak felrepedt a bőre és ömlött belőle a vér. A kép sok újság címlapjára felkerült.

Hencsei Pál kitért arra is, hogy az olimpián 108 magyar versenyző indult, volt 6 tartalék és csaknem 40 sportvezető is. A küldöttségből 48-an nem tértek haza az olimpiáról. Ez az 1960-as évekig rányomta bélyegét a magyar sport helyzetére, egyesek a magyar sport Trianonjaként emlegetik - jegyezte meg.

Az 1956. évi nyári olimpiai játékokat 1956. november 22. és december 8. között rendeztek az ausztráliai Melbourne-ben.

Szerző

Asztalitenisz-vb: a nemzetközi szövetség elnöke biztos a sikerben

Publikálás dátuma
2019.04.19 18:56

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Vasárnaptól 143 ország közel 600 versenyzője küzd majd az érmekért a Hungexpón – indul a budapesti rendezésű, április 28-ig tartó asztalitenisz-világbajnokság, amellyel kapcsolatban a nemzetközi szövetség elnöke, Thomas Weikert már most derűlátó. A német sportvezető a vb pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: biztos abban, hogy Budapest nagyszerű világbajnokságot rendez.
„Nagyon örülünk, hogy a legutóbb 1950-ben vb-házigazda Magyarország ismét nagyszabású eseményt rendez, gratulálok az egész rendezői csapatnak azért, amit itt létrehoztak”
– mondta Weikert.
„Tudjuk, hogy egy nemzetközi szövetség életében a vb a legfontosabb esemény és hogy egy olimpia előtti évben milyen óriási az érdeklődés a viadal iránt itthon és külföldön is. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy mindenki, aki a szervezés részese volt, nagyon alapos munkát végzett” – jelentette ki Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.
A pénteki sajtótájékoztatóján Pongi, a kabalafigura mutatta be a vb érmeit. Hogy a medálokat elsőként megtekintő, hét női és hat férfi asztaliteniszezőből álló magyar delegációnak jut-e ezekből, kérdéses, a két magyar kapitány, a nőket irányító Bátorfi Zoltán és a férfiak vezetője, Aranyosi Péter mindenesetre úgy fogalmazott, jól sikerült a felkészülésük. Mindkét fél bízik abban, hogy a játékosok ki tudják majd hozni magukból a maximumot.
A program szombaton a megnyitóval folytatódik, a versenyek vasárnap 10 órától kezdődnek.
Szerző

2 milliárdot költ a Fradi hibrid focipályákra - A fejlesztésekre egyetlen cég jelentkezett

Publikálás dátuma
2019.04.19 12:36

Fotó: Google Earth
A pénzből 3 pálya épül öntözőrendszerrel és pályafűtéssel - vette észre az mfor.hu.
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelent hirdetmény szerint a Ferencvárosi Torna Club közel 2 milliárd forintból végez sporttechnológiai fejlesztéseket a Népligeti Edzőcentrum területén tervezett hibrid focipályákkal kapcsolatban - írja a portál.    A feladatra egyetlen vállalkozás jelentkezett, akivel április 5-én meg is kötötték már a szerződést. A nyertes vállalkozás, a tatabányai székhelyű EBP Építő Group Kft. nettó 1,96 milliárd forintot kap, ha elvégzi a kért feladatokat. Eszerint a Ganz pályán, a Center pályán és a Száger pályán kell élőfüves pályát kialakítani automata öntözőrendszerrel, pályafűtéssel és vízelvezető rendszerrel.   
Az EBP Építő Group közvetett tulajdonosai Csurgó Gábor és Jankó József. A cég ezzel a munkával több évnyi bevételéhez juthat majd hozzá. A nyilvános céges beszámolók szerint ugyanis a 2013-ban alapított társaság legjobb éve 2015 volt, akkor sikerült valamivel több mint félmilliárdos árbevételt elérniük. 2017-ben mindössze 346 millió folyt be a kasszába, amiből a végén 20,7 millió nyereség maradt. A honlapjuk szerint eddig főként tatabányai munkákat tudtak megszerezni. Referenciáik között a polgármesteri hivatal földszintjének és első emeletének teljes átalakítása, egy óvoda akadálymentesítése és energetikai felújítása és hőközpont kiváltása szerepel.