Csak a választások után száll el az államadósság

Publikálás dátuma
2017.10.24. 07:22

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala tegnap közzétette a tavalyi államháztartási adatok második felülvizsgálatát. Ezek szerint a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya 1,9 százalékos volt 2016-ban, míg az adósságráta 73,9 százalékra csökkent. Ezek a számok azonosak azzal, amit a KSH elküldött. Azonban a felülvizsgálat egyes megállapításai aggályra adnak okot. a felülvizsgálat egyes megállapításai aggályra adnak okot. Korlátozó záradékkal látták el ugyanis a magyar adatokat, mert az Eurostat továbbra is úgy véli, hogy az Eximbankot az államháztartáson belülre kell sorolni, emiatt a magyar államadósság több évre visszamenőleg megnő, az úgynevezett adósságpályát át kell írni.

Közölték: az uniós hivatal emellett még mindig vizsgálja az MNB alapítványainak tevékenységét, elsősorban azokat, amelyeket a kormány nevében hajtanak végre. Jó hír viszont, hogy a hivatal egyúttal visszavonta fenntartásait a garancia- és szanálási alapok, valamint a MARK Zrt. esetében, mivel a magyar hatóságok ezeket - ugyancsak visszamenőleg - visszasorolták az államháztartásba. Az Eurostat két éve fogalmazta meg az észrevételeit, a legközelebbi, 2018. március-áprilisban esedékes felülvizsgálatról nem lehet tudni, hogy még az országgyűlési választások előtt lezajlik-e, és akkor kötelezik-e a magyar kormányt az adósságsor-átírásra vagy sem.

Szerző
Témák
KSH GDP Eurostat

Túligényelt energiatámogatások - Kétmilliárdos hiány

Publikálás dátuma
2017.10.24. 07:00
Fotó: Népszava
A mindössze néhány órán át nyitva tartó augusztusi hűtő- és mosógépcsere-pályázaton a keret több mint négyszeresére rúgó igény esett be; a szaktárca továbbra is lebegteti, biztosítják-e a hiányzó kétmilliárdot.

Az augusztusi háztartásinagygép-támogatás mintegy 63 ezer pályázója összesen 2,62 milliárd forintnyi igényt támasztott - közölte megkeresésünkre az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A tavalyi hűtőcsere 34 ezer forintjához képest 2017-ben egy készülékre - számításunk szerint - így közel 42 ezer forintos igény esik. Ez majdnem a plafon, mivel a megvásárolni szándékozott hűtő- vagy mosógép energiatakarékossági mutatójától függően maximum 25 ezer, 40 ezer és 45 ezer forintos – a bekerülési érték legfeljebb felére rúgó - támogatást lehetett kérni. A most közölt igény azért is szembeszökő, mert a kiírás kerete összesen 600 millió forint. Ennek, tehát több mint négyszeresét fogadták be. Pedig a beadási lehetőség térségenként csak néhány órán át állt rendelkezésre az erre kizárólagosan biztosított internetes felületen.

Ráadásul arra, hogy ez – mint például a főváros esetében – négy, avagy – miként történetesen az Észak-Alföldön - épp kilenc órán át tartott, nem leltünk ésszerű magyarázatot, ugyanakkor Észak-Magyarországon - a 42 ezres átlaggal számolva - a keretnél ötször több igényt fogadtak be. A túljegyzést a kiíró azért engedhette meg, mert – a kezdeti rohamot is beleszámítva – az érdeklődők minden bizonnyal nem órák, hanem percek alatt lemerítik a keretet, ami a Fidesznek talán kommunikációjában okozna kényelmetlenségeket. Igaz, a néhány órás beadási lehetőség se tünteti fel sokkal kedvezőbb színben a keret többszörösét, kevéssé átlátható célokra, naponta elköltő Orbán-kabinetet. (A kiírás tanúsága szerint döntés az augusztusban lezajlott fordulókhoz képest öt hónapon belül, azaz legkésőbb januárra várható.)

A szeptemberben lefutott gázkonvektorcserére mintegy ötezer jelentkezést fogadtak be, összesen több mint kétmilliárdos támogatási igénnyel – derül ki a szaktárca lapunknak küldött tájékoztatásából. Egy pályázóra így átlag 400 ezer forintos igény jut, ami szintén megközelíti a félmilliós plafont. A régóta várt konvektorcserére is csak néhány órán át engedték a jelentkezést, szokás szerint kevéssé magyarázható térségenkénti eloszlásban. Míg a sorra vett régióknak az idő előrehaladtával egyre rövidebb időt - 4, 3, majd 2 órát - biztosítottak, addig a legelőre vett fővárosiak ezúttal 26 órán át nyomkodhatták eséllyel a gombokat. (Igaz, ez bizonyára kevéssé szolgált gyógyírül a hűtő- és mosógéptámogatás során e szempontból éppenséggel hátrányosan megkülönböztetett közép-magyarországiak számára.) A keretet itt is túljegyezték, igaz, „csak” negyedével, vagyis félmilliárddal. A döntésre szintén legfeljebb öt hónap áll a minisztérium rendelkezésére. Eredmény tehát februárig várható. Noha ennek nyomán a pályázók a mostani télen még elavult készülékükkel lesznek kénytelenek fűteni, sőt jelenleg állítólag nem is kapható a kiírásnak ténylegesen megfelelő berendezés. A döntésre viszont szakértők reményei szerint már érkezhet tényleges választék is.

Ezekhez képest a kazáncsere-program mondhatni kudarc: annak három és félmilliárdos kerete nem hogy órák, de júniustól októberig, vagyis hónapok alatt sem merült ki. A kitolt beadási határidőig - az NFM tájékoztatása szerint - hatezer jelentkező hárommilliárdnyi igényét nyugtázták, így egy pályázatra ez esetben félmillió forint esik. Itt másfélmilliárd forintos igényről – háromezer jelentkezőről – már döntöttek is. Sokak szerint a visszafogott érdeklődés oka, hogy a többinél kissé szerényebb, 40 százalékos támogatási arány mellett a beruházási igény itt a legnagyobb, ami akár milliós összeget is kitehet. Egyes szakértők ugyanakkor éppenséggel e pályázat arányait tartják követendőnek a néhány órás kiírások kapkodó tömegjeleneteihez képest.

Annak kapcsán, hogy a korábbi energiapályázati körökhöz hasonlóan a hiányzó forrásokat az állami kipótolja-e, avagy az időben, illetve tartalmilag lemaradókat elutasítják, esetleg várólistára helyezik-e, a tárca tartotta magát eddigi, kitérő álláspontjához. A kérdés kiváltképp a háztartásinagygép-kiírás kapcsán feszítő, ami kétmilliárddal hibádzik. Matematikailag a gázkazánokból megmaradó félmilliárd forint pontosan fedezné a konvektorosok hiányát, de a tárca nem tett célzást eme átcsoportosításra se.

Az NFM inkább emlékeztet: a benyújtott pályázatok forrásigénye a korábbiakban is jellemzően többszöröse volt az eredetileg meghirdetett keretösszegeknek, a minisztérium pedig az eddigiekben a keret megemelésével érte el, hogy valamennyi, a feltételeket teljesítő pályázó megkaphassa a támogatást. Emellett arra is utalnak, hogy a beadás sorrendje szerint vizsgált jelentkezőket a készülékük cseréjével elérhető széndioxid-kibocsátás-csökkenés alapján rangsorolják. Az Otthon Melege Programban elérhető keretösszegek minden esetben és az utolsó fillérig a magyar családok rezsiterheinek további csökkentését, a háztartások energiahatékonysági beruházásait támogatják – szögezi le az NFM.

Szerző

Elhúzódó uniós vita a külföldi kiküldetésről

Publikálás dátuma
2017.10.23. 22:17
Illusztráció. Fotó: Shutterstock

A tervezettnél hosszabbra nyúlt a kiküldött munkavállalókról szóló uniós szabályozás vitája hétfőn az uniós szakminiszterek testületében. A huszonnyolc tagállami tárcavezető arról próbált megállapodni, hogyan módosítsák az EU egységes piacán kiküldetésben dolgozó külföldiek javadalmazására és munkakörülményeire vonatkozó közösségi előírásokat.

A kiküldetésben dolgozók azok az EU polgárok, akiket a hazájukban alkalmaznak, de a munkaadójuk ideiglenesen egy másik uniós tagállamba helyezi őket. Például ha egy magyar építőipari vállalkozás házat épít Németországban, akkor a magyar szerződéses alkalmazottait kiküldheti Németországba a munka elvégzésére.

A foglalkoztatásukról rendelkező, 1996. óta hatályban lévő irányelv reformjáról másfél éve tart a polémia az Európai Unió fejlettebb nyugati, illetve szegényebb keleti tagállamai között. Elsősorban a gazdagabb országok sürgetik a változtatást, szociális “dömpinggel” vádolva a többieket.

Mint lapunk is beszámolt róla, az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális szakbizottsága a múlt héten hagyta jóvá a jogszabállyal kapcsolatos álláspontját. Hétfőn a kormányokon volt a sor, hogy megtalálják a kompromisszumot.

A vitatott javaslat szerint a kiküldetés legfeljebb 24 hónapig tarthat, és ez idő alatt minden külföldi munkavállalóra a fogadó országban érvényes foglalkoztatási szabályok lennének alkalmazandók. A jelenleg hatályos szabályozás csak a munkavégzés helyén érvényes minimálbér kifizetését írja elő a vállalkozásoknak, de a változtatás nyomán kötelezné őket az egyéb juttatások, többek között a kollektív szerződésben szabályozott jogok tiszteletben tartására is. A tervezett változtatások kiterjednének az alvállalkozásokra is, és a közúti fuvarozásra.

A hétfői ülésen Magyarországgal az élen a Visegrádi Négyek vehemensen ellenezték, hogy a szállítmányozási vállalkozásokat bevonják a szabályozásba. Kora este még tartott a vita arról is, hogy a jogszabály mikor lépjen életbe és a tagországoknak mennyi felkészülési időt időt biztosítsanak a hazai átültetésére.