A tervezettnél hosszabbra nyúlt a kiküldött munkavállalókról szóló uniós szabályozás vitája hétfőn az uniós szakminiszterek testületében. A huszonnyolc tagállami tárcavezető arról próbált megállapodni, hogyan módosítsák az EU egységes piacán kiküldetésben dolgozó külföldiek javadalmazására és munkakörülményeire vonatkozó közösségi előírásokat.
A kiküldetésben dolgozók azok az EU polgárok, akiket a hazájukban alkalmaznak, de a munkaadójuk ideiglenesen egy másik uniós tagállamba helyezi őket. Például ha egy magyar építőipari vállalkozás házat épít Németországban, akkor a magyar szerződéses alkalmazottait kiküldheti Németországba a munka elvégzésére.
A foglalkoztatásukról rendelkező, 1996. óta hatályban lévő irányelv reformjáról másfél éve tart a polémia az Európai Unió fejlettebb nyugati, illetve szegényebb keleti tagállamai között. Elsősorban a gazdagabb országok sürgetik a változtatást, szociális “dömpinggel” vádolva a többieket.
Mint lapunk is beszámolt róla, az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális szakbizottsága a múlt héten hagyta jóvá a jogszabállyal kapcsolatos álláspontját. Hétfőn a kormányokon volt a sor, hogy megtalálják a kompromisszumot.
A vitatott javaslat szerint a kiküldetés legfeljebb 24 hónapig tarthat, és ez idő alatt minden külföldi munkavállalóra a fogadó országban érvényes foglalkoztatási szabályok lennének alkalmazandók. A jelenleg hatályos szabályozás csak a munkavégzés helyén érvényes minimálbér kifizetését írja elő a vállalkozásoknak, de a változtatás nyomán kötelezné őket az egyéb juttatások, többek között a kollektív szerződésben szabályozott jogok tiszteletben tartására is. A tervezett változtatások kiterjednének az alvállalkozásokra is, és a közúti fuvarozásra.
A hétfői ülésen Magyarországgal az élen a Visegrádi Négyek vehemensen ellenezték, hogy a szállítmányozási vállalkozásokat bevonják a szabályozásba. Kora este még tartott a vita arról is, hogy a jogszabály mikor lépjen életbe és a tagországoknak mennyi felkészülési időt időt biztosítsanak a hazai átültetésére.