Elhúzódó uniós vita a külföldi kiküldetésről

Publikálás dátuma
2017.10.23 22:17
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
Fotó: /

A tervezettnél hosszabbra nyúlt a kiküldött munkavállalókról szóló uniós szabályozás vitája hétfőn az uniós szakminiszterek testületében. A huszonnyolc tagállami tárcavezető arról próbált megállapodni, hogyan módosítsák az EU egységes piacán kiküldetésben dolgozó külföldiek javadalmazására és munkakörülményeire vonatkozó közösségi előírásokat.

A kiküldetésben dolgozók azok az EU polgárok, akiket a hazájukban alkalmaznak, de a munkaadójuk ideiglenesen egy másik uniós tagállamba helyezi őket. Például ha egy magyar építőipari vállalkozás házat épít Németországban, akkor a magyar szerződéses alkalmazottait kiküldheti Németországba a munka elvégzésére.

A foglalkoztatásukról rendelkező, 1996. óta hatályban lévő irányelv reformjáról másfél éve tart a polémia az Európai Unió fejlettebb nyugati, illetve szegényebb keleti tagállamai között. Elsősorban a gazdagabb országok sürgetik a változtatást, szociális “dömpinggel” vádolva a többieket.

Mint lapunk is beszámolt róla, az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális szakbizottsága a múlt héten hagyta jóvá a jogszabállyal kapcsolatos álláspontját. Hétfőn a kormányokon volt a sor, hogy megtalálják a kompromisszumot.

A vitatott javaslat szerint a kiküldetés legfeljebb 24 hónapig tarthat, és ez idő alatt minden külföldi munkavállalóra a fogadó országban érvényes foglalkoztatási szabályok lennének alkalmazandók. A jelenleg hatályos szabályozás csak a munkavégzés helyén érvényes minimálbér kifizetését írja elő a vállalkozásoknak, de a változtatás nyomán kötelezné őket az egyéb juttatások, többek között a kollektív szerződésben szabályozott jogok tiszteletben tartására is. A tervezett változtatások kiterjednének az alvállalkozásokra is, és a közúti fuvarozásra.

A hétfői ülésen Magyarországgal az élen a Visegrádi Négyek vehemensen ellenezték, hogy a szállítmányozási vállalkozásokat bevonják a szabályozásba. Kora este még tartott a vita arról is, hogy a jogszabály mikor lépjen életbe és a tagországoknak mennyi felkészülési időt időt biztosítsanak a hazai átültetésére.

2017.10.23 22:17

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát. Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.18 09:03

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07